Külföld

Közös EU-s hadsereg és külpolitika

A Daily Telegraph brit napilap szerint Emmanuel Macron francia elnök felkínálná országa helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az Európai Unió javára. Cserébe azt kérné, hogy az EU-tagállamok szavazzák meg az európai közös hadosztály kialakítását. 

Közös EU-s hadsereg és külpolitika
A Merkel távozása utáni űr betöltésére készül Emmanuel Macron
Fotó: AFP/Francois Mori

Ez lehet megfigyelők szerint a francia válaszlépés a múlt héten bejelentette AUKUS védelmi kezdeményezésre, amelynek következményeként Franciaország egy 50 milliárd dolláros haditechnikai megrendeléstől esett el a britek és amerikaiak miatt.

Az új európai haderő olyan helyzetekben lehetne bevethető, mint például az afganisztáni kivonulás, ahol az európai országok ki voltak szolgáltatva az amerikai hadsereg képességeinek. A gyakorlatban viszont ennek politikai vetülete is van. A francia BT-szék feladása eredetileg egy régebbi német javaslat volt, amire az AUKUS-konfliktus miatt Macron elnök hirtelen hajlandóságot mutatott, mivel ezzel alááshatná a Fehér Ház NATO-n keresztül gyakorolt dominanciáját az európai külpolitikában. Másrészt viszont belső értesülések szerint a francia elnök egyik feltétele a BT-tagság feladására az, hogy az EU a jövőben egy szuperállamhoz hasonlatos módon közös álláspontot prezentálhasson a nemzetközi partnerek felé nemcsak védelmi kérdésekben, hanem külpolitikájában is.

Ez azt jelenthetné, hogy Franciaország és Németország megfoszthatná az uniós tagállamokat külpolitikai kérdésekben vétójoguktól, az EU pedig döntéseiben az egyhangúság elvét a tagállamok népességének arányával helyettesíthetné. Bob Seely brit konzervatív képviselő ennek kapcsán úgy reagált: „Ha az EU hadsereg aláássa a NATO-t, vagy az Egyesült Államok és Európa egymástól való eltávolodásához vezetne, esetleg egy papírhadsereg jönne létre, ezzel Európa a legveszélyesebb öncsonkítást végezné az 1930-as évek fasiszta hatalomátvétele óta.”

Kapcsolódó írásaink