Külföld

Célkeresztben hazánk és Lengyelország

Átstrukturálja alapítványi hálózatát Soros György, a civil szervezetek és a hozzá kötődő médiumok is még inkább csatasorba lesznek állítva

A tekintélyelvűség elleni harc jelszava alatt Soros György hálózata célzott és összehangolt támadásokat tervez hazánk és Lengyelország ellen, mivel a következő években mindkét országban választások lesznek. A milliárdos terveiről a XXI. Század Intézet kutatóit kérdeztük.

Célkeresztben hazánk és Lengyelország
Szövetségesek: George Soros és fia, Alexander az amerikai képviselőház demokrata elnökével, Nancy Pelosival a közelmúltban
Fotó: Alexander Soros Instagram-olda

Átalakítja a Nyílt Társadalom Alapítványokat (OSF) Soros György, hogy az „erősödő tekintélyelvűség elleni küzdelemre kívánnak összpontosítani” – írta múlt héten a The New York Times. Az amerikai liberális lap megfogalmazása alighanem arra utal, hogy 2022-ben hazánkban, 2023-ban pedig Lengyelországban tartanak választásokat, és mindkét ország ellen egyre intenzívebbek lettek az európai baloldal támadásai, a különböző, Soroshoz köthető nem kormányzati szervezetektől (NGO-k) kezdve az uniós intézményekig.

A XXI. Század Intézet nemrég A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címmel jelentetett meg kötetet a milliár­dos hálózatának tevékenységéről. Kosztur András, az intézet vezető kutatója lapunknak elmondta, a Soros-alapítványok átstrukturálása kommunikációs szempontból illeszkedik a Biden-adminisztráció által meghirdetett külpolitikai kurzushoz, amely szerint a közeljövő a demokráciák és autokráciák versenyéről fog szólni”. „Joe Biden célul tűzte ki, hogy »rendezze« a Nyugat sorait a Kínával való versengés érdekében, ennek része lehet az »elhajló« kormányzatok megrendszabályozása is” – magyarázta.

Kosztur szerint az OSF átalakítása ilyen szempontból követi a trendet, mondhatni, az alapítványhálózat „hidegháborús” üzemmódba kapcsol. „Az kiderül majd, hogy ez csak a »belső«, azaz a nyugati szövetségi rendszeren belüli ellenségek elleni fellépést célozza, vagy az azon kívüli bomlasztó munkát is fokozzák majd, de valóban jó esély van rá, hogy Magyarország és Lengyelország kerül majd első körben a »civil« hálózat célkeresztjébe” – figyelmeztetett.

„A szervezetek átstrukturálását emellett az utóbbi évek kudarcai is indokolhatták, amelyek különösen ebben a két országban jellemezték Soros György tevékenységét” – fogalmazott lapunknak Matyi Tamás, az intézet kutatója. „A Soros-alapítványok által támogatott sajtóorgánumok és »civil« szervezetek már hosszú ideje támadják sikertelenül mind a magyar, mind pedig a lengyel kormányt, legutóbb pedig a lengyel elnökválasztás végződött kudarccal Soros György számára, amin az alapítványai által támogatott Rafal Trzaskowski szenvedett vereséget a jobboldali Andrzej Dudától” – emlékeztetett. Matyi Tamás szerint a következő választásokhoz közeledve így „nem lenne meglepő, ha ez a két ország kerülne az átstrukturált szervezetek figyelmének középpontjába”.

„Ezt jelzi egyébként a Soroshoz köthető médiumok növekvő száma is az említett országokban, amelyek tulajdonosi és vezetői háttere között egyre nagyobb mértékű összefonódás figyelhető meg” – mutatott rá.

Kapcsolódó írásaink