Külföld

Együtt erősebb Közép-Európa

Elítélte a brüsszeli kettős mércét Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes, aki szerint az uniós jogi kifogások valójában a politikáról szólnak

Nem a közép-európai országok szorosabb együttműködése, hanem a brüsszeli liberális kettős mérce zilálja szét az Európai Uniót Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes szerint. A politikust Varsóban kérdeztük, ahol a Szabadság Generációja (Gen­Free) címmel tartott konferenciát a State of Poland alapítvány a Három Tenger Kezdeményezés jövőjéről.

Együtt erősebb Közép-Európa
A tolerancia közös értékünk
Fotó: Pawel Jablonski Facebook-oldal

– A Három Tenger Kezdeményezés tizenkét országot foglal magában, amelyek az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekszenek, az együttműködésnek Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország is tagja. Hogyan tud együttműködni ez a formátum a visegrádi négyekkel?

– Nagyon jól. A visegrádi együttműködés inkább a politikára össz­pontosul, az elmúlt harminc évben remekül bevált, hatékonyabban tudjuk képviselni az álláspontunkat az Európai Unióban. Szükségünk van nagy, közös, hosszú távú projektekre is. Ezért hoztuk létre a Három Tenger Kezdeményezést, mert a régiónk együttműködésének túl kell nyúlnia a négy visegrádi országon. Tizenkét uniós országot fogunk össze, ki akarjuk építeni az észak–déli összeköttetéseket a kelet–nyugati mellett, amibe sokat fektettünk, természetesen helyesen.

– Milyen a kezdeményezés európai értékelése?

– Meggyőződésem, hogy ez az együttműködés az európai integrációt is erősíti. Sokszor vágták a fejünkhöz, hogy nem vagyunk igazi európaiak, alternatív szövetséget építünk, le akarjuk bontani az uniót. Ez persze nem igaz. Nagyon is fontos számunkra az integráció erősítése, a közös piac. Mi vagyunk itt Közép-Európában a kontinens legversenyképesebb országai. A cél nem csak az, hogy a Nyugattal integrálódjunk, hanem hogy egymással összefogjunk, így tudunk megerősödni az unióban. A politikai erőnk mélyen gyökerezik a gazdaságban is, befektetésekre van szükség, továbbá infrastruktúrára. Az is fontos, hogy jobban megismerjük egymást, ne a nemzetközi, a német, a francia sajtóból tájékozódjunk arról, mi történik a szomszédos országokban.

– Miközben a Három Tenger Kezdeményezésre és a visegrádi négyekre is hajlamosak többen ferde szemmel nézni Európában, a kontinens északi és nyugati részén távolról sem példátlan a szorosabb regionális együttműködés. Ezek mintául szolgálnak?

– Ezek a regionális kooperációk már jóval az Európai Unió megalakulása előtt létrejöttek. Nemrég Dániában tárgyaltam, és a partnereink azt mondták, hogy a Három Tenger nagyon hasonlít az északi országok évszázados kooperációjához. Teljesen természetes Európában, hogy elsősorban a legközelebbi szomszédainkkal, partnereinkkel, barátainkkal működjünk együtt, akikkel hasonló a történelmünk, a hagyományaink és a jövőre vonatkozó ambícióink. Az elsődleges cél mindig az, hogy növeljük az életszínvonalat.

– Lengyelország és Magyarország egyaránt sűrű uniós támadások célpontja, a hetes cikkelytől a kötelezettségszegési eljárásokon át legutóbb a helyreállítási források visszatartásáig. Mi áll a viták mögött?

– Sajnos sok politikus van Brüsszelben, akik bármit hajlandók megtenni azért, hogy megbüntessék azokat az országokat, amelyek nem követik a liberális agendát. Ez a helyzet Magyarországgal, Lengyelországgal és bizonyos mértékben Szlovéniával is. Ez rossz irány az európai integrációnak. Mi lengyelek, magyarok és Közép-Európa más népei elfogadjuk, hogy nem mindenkinek kell egyetértenie velünk.

Mi nem akarjuk a mi hagyományainkat és értékrendüket más országokra kényszeríteni. Nem mondjuk meg például a dánoknak vagy a hollandoknak, hogyan kellene élniük. Megértjük, hogy euró­paiakként nem vagyunk egyformák. Sok minden összeköt minket, és a közös értékeknek a tolerancia is része. El kell fogadni, hogy az országok a saját útjukat akarják járni, de Brüsszelben vannak politikusok, akiknek meggyőződése, hogy mindig ők tudnak mindent jobban.

Biztos vagyok benne, hogy sikerrel fogunk járni. Mert végül is az a lényeg, hogy kitartsunk az értékeink mellett, a szuverenitásunk mellett, hogy jogunk van reformokhoz, jogunk van úgy alakítani a jövőnket, hogy azzal javítsuk az életszínvonalat. Mindig lesznek politikai viták, és nem szabad meghátrálnunk.

– Politikai vitáról beszélünk, Brüsszelben folyton az uniós jogot emlegetik.

– Ez mindig is politikai vita volt, igazából sosem volt köze a joghoz. Minden európai országnak vannak jogi vitái az uniós bírósággal, mégis csak Magyarország és Lengyelország van pellengérre állítva. Kettős mércét alkalmaznak a konzervatív országokkal szemben. Itt van például a helyreállítási alap.

Az Európai Bizottság továbbra sem hajlandó elfogadni a lengyel tervet az igaz­ságügyi rendszerrel kapcsolatos állítólagos problémák miatt. Franciaország esetében is előfordult, hogy nem volt hajlandó elfogadni az uniós bíróság valamely ítéletét. Más országoknál is van ilyen, de ez csak akkor probléma, ha Magyarországról vagy Lengyelországról van szó. Ez az, ami dezintegrálhatja az uniót. Véget kell vetni a kettős mércének és a diszkriminációnak.

Kapcsolódó írásaink