Külföld

Macron terve adósságot hoz magával

A nemzetállamok lesznek az olasz–francia tengelylegnagyobb vesztesei, véli Sümeghi Lóránt elemző

Egyre szorosabbra fűzi a viszonyát a francia és az olasz vezetés, a közös cél, hogy Angela Merkel német kancellár távozása után átvegyék a dominanciát az európai politikában. Sümeghi Lóránt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője figyelmeztetett: ez rossz hír Németországnak és általában véve az európai nemzetállamoknak is.

Macron terve adósságot hoz magával
A két bankárból lett politikus átvenné Európa vezetését
Fotó: AFP/Ludovic Marin

Merőben új helyzetet teremt az európai politikában Angela Merkel német kancellár távozása. A bizonytalanságot fokozza, hogy másfél évtized után nagy esély van rá, hogy nem a kereszténydemokraták, hanem a szociáldemokraták adják az új kancellárt, Olaf Scholz személyében. A Merkel távozása után kialakuló hatalmi vákuumot minden jel szerint Emmanuel Macron francia elnök akarja betölteni, akinek ehhez remek terepet ad, hogy januárban országa veszi át fél évre az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

A nemzetközi sajtóban számos értékelés jelent meg arról, hogy Macron a német–francia tengely helyett olasz–francia tengelyt akar létrehozni Mario Draghi olasz kormányfővel. A Politico a nyáron azt írta, Draghi népszerűsége csúcsán van, Macron pedig az újraválasztásáért küzd, tehát mindketten úgy érzik, itt a cselekvés ideje. A brüsszeli lap szerint azonban akadályt jelenthetnek a további pénzügyi integrációt kifogásoló északiak, valamint a Macron liberális társadalompolitikáját ellenző kelet-közép-európai tagállamok.

Nehéz megjósolni a német választások kimenetelét, „azonban egy valami borítékolható: az eddig Európa politikai, valamint gazdasági irányvonalát meghatározó német–francia tengely Angela Merkel közéletből való távozásával megbomlani látszik” – fogalmazott lapunknak Sümeghi Lóránt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője. Mint mondta, Németország helyére nagy eséllyel pályázik Olaszország, ugyanis Macron elnökhöz hason-lóan Draghi szintén elkötelezett híve a piacpártiságnak, valamint az európai integrációnak. Sümeghi felidézte, Párizs és Róma közeledésének komolyságát érzékeltetik azok a nemrég kölcsönösen meghozott diplomáciai gesztusok, mint francia részről a több évtizede Franciaországba menekült olasz szélsőbaloldali terroristák védelmének feloldása vagy a járványügyi korlátozásokat követően az olasz államfő, Sergio Mattarella Párizsba utazása, amely útitervének elsődleges pontjaként volt rögzítve. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrég az olasz Fiat–Chrysler- és a francia PSA-csoport fúziója is sikeresen végbement, amely a világ hatodik legnagyobb autóipari konszernjeként tovább erősíti e két ország gazdasági kapcsolatát.

Az elemző szerint az új tengely felállása azonban nem sok jóval kecsegteti sem a valószínűsíthe-tően erejéből veszítő Németországot, sem pedig Európa nemzetállamait. „Mind Macron, mind pedig Draghi – lévén, hogy mindkét politikus a bankszférából szivárgott át a politikába – kifejezetten pártolja a fiskális lazítást, amely azon országok esetében, ahol az államadósság szintje jóval meghaladja a száz százalékot, kifejezetten káros folyamatoknak ágyazhat meg”, magyarázta Sümeghi. Az elemző figyelmeztetett, hogy az egyre inkább eladósodási spirálba kerülő európai közösség e politikai modellben leginkább csak egyféleképpen nyerhet mozgásteret, mégpedig az európai projekt föderalizációja mentén. „Amennyiben idővel valóban megszilárdul Párizs és Róma között e tengely, komoly kihívásokkal kell szembenézniük azoknak a nemzetállamoknak, amelyek gazdasági helyzetük kitettsége okán nem rendelkeznek stabil politikai vezetéssel” – magyarázta.

Vizsgálat alatt a francia miniszter

Agnes Buzyn
Agnes Buzyn
Fotó: AFP

Mások életének veszélyeztetésének gyanújával eljárás indult pénteken Agnes Buzyn (képünkön) korábbi francia egészségügyi miniszter ellen a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt folyó eljárás keretében. Ő az első francia döntéshozó, akit megvádoltak a járványkezelés miatt. Buzyn tavaly február közepén azért lépett ki a kormányból, mert ő lett a kormánypárt polgármesterjelöltje Párizsban a márciusi önkormányzati választásokon, ahol alulmaradt a szocialista városvezetővel, Anne Hidalgóval szemben. A volt miniszter óriási felháborodást váltott ki, amikor később úgy nyilatkozott: a tárcától való távozásakor tudta, hogy a cunami előttük áll, miközben januárban miniszterként még azt állította, hogy a koronavírus-járvány kockázata nagyon csekély, bár hozzátette, hogy ez még változhat. (PZ)

Kapcsolódó írásaink