Külföld

Továbbra is terjeszkedik a dzsihadizmus

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások 20. évfordulója, illetve az augusztusi afganisztáni amerikai és szövetséges kivonulás, valamint az azt kísérő összeomlás kapcsán felmerül a kérdés, hogy a ,,terrorellenes háború” („War on Terror”) két évtizede milyen eredményeket hozott. Sikerült-e csökkenteni a dzsihádista terrorizmus jelentette fenyegetést, illetve, hogyan alakultak annak trendjei - teszi fel a kérdést Marsai Viktor és Sayfo Omar a Migrációkutató Intézetnek készített elemzésében. 

Továbbra is terjeszkedik a dzsihadizmus
Az elmúlt húsz év váltakozó sikereket hozott a globális dzsihádizmus és az ellene szövetkező erők harcában
Fotó: AFP/Jaafar Ashtiyeh

Az elmúlt húsz év váltakozó sikereket hozott a globális dzsihádizmus és az ellene szövetkező erők harcában.

A nemzetközi szereplőknek sikerült mindkét nagy, globális szerepre törekvő szervezet központi vezetését, az al-Káidáét és az Iszlám Államét is likvidálni, illetve degradálni. Nem járt tehát sikerrel az az erőfeszítés, hogy egy csoport vonja irányítása alá a mozgalmat: a magányos elkövetők, illetve helyi franchise-ok messze nem koordinálják lépéseiket olyan szorosan, mint ahogy azt akár Oszáma bin Láden, akár Abu Bakr al-Bagdádi remélte. Sőt, mivel fiatalos lendületével az Iszlám Állam elsősorban az al-Káida kárára növekedett, így hamarosan harc indult a két terrorszervezet között, hogy melyikük jogosult a globális dzsihád vezetőjének szerepére.

Ugyanakkor a dzsihádizmus földrajzilag továbbra is terjeszkedik, és bár a hatékony titkosszolgálati fellépés, illetve nemzetközi kooperáció miatt Európa terrorfenyegetettsége jelentősen csökkent az elmúlt években, a Közel-Keleten legalábbis stagnál a helyzet, Afrikában pedig gyors ütemben romlik. Mivel e mögött erőteljes politikai (törékeny államok, elnyomó rezsimek, rossz kormányzás), társadalmi (vélt vagy valós csoportsérelmek, etnikai, vallási, kulturális ellentétek) gazdasági (mélyszegénység, fejlődési perspektíva hiánya, erőforráskonfliktusok) és klimatikus (klímaváltozás) okok állnak, amelyek kezelése legfeljebb középtávon képzelhető el, a terrorellenes háború harmadik évtizede sem kecsegtet sok jóval – és valószínűleg nem az utolsó lesz ebben a sorban.

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el.

Kapcsolódó írásaink