Külföld

Macron akar lenni Európa új ura

Dominanciára törnének Brüsszelben is a liberálisok,a francia jobboldal pedig még keresi a vezetőjét

Vakmerő tervekkel megy neki az elnökválasztásnak és az uniós soros elnökségnek Emmanuel Macron. Több jobboldali jelöltnek is van rá esélye, hogy megszorongassa jövőre.

Macron akar lenni Európa új ura
A Merkel távozása utáni űr betöltésére készül Emmanuel Macron
Fotó: AFP/Francois Mori

Nem hivatalosan már el is kezdődött a francia uniós soros elnökség a Politico keddi hírleve szerint, noha Párizs csak januárban veszi át a stafétát Ljubljanától. Emmanuel Macron elnök előző nap fogadta a liberális Renew Europe pártcsalád kilencvenfős delegációját, akiknek Európa szuverenitásáról és az Afganisztánból való kivonulás utáni védelmi feladatokról is beszélt.

A látogatás jelzésértékű, hiszen Macron pártja, a Köztársaság Lendületben (LREM) a pártcsalád meghatározó ereje. A kiszivárgott információk szerint az úgynevezett határátlépési szén-dioxid-adó, a jogállamiság, valamint az Európai Unió és Afrika kapcsolata is a francia elnökség prioritásai között lesz. Macron azt is alá akarja húzni, hogy Európa a szövetségese, nem pedig a vazallusa az Egyesült Államoknak.

A Politico úgy tudja, a hét végén a Renew európai parlamenti képviselők aláírják az úgynevezett párizsi kiáltványt, amely hivatalos koalícióra szólítja a többi „Európa-párti” frakciót, hogy együtt irányítsák a parlamentet, és erősítsék annak befolyását. A liberális frakcióhoz tartoznak egyébként a Momentum képviselői, Cseh Katalin és Donáth Anna is.

A jövő évi elnökválasztásra készülő Macron sajtókommentárok szerint vezető szerepre törekszik Európában, kihasználva az Angela Merkel német kancellár távozásával létrejövő hatalmi vákuumot, és az olasz vezetéssel akar új „tengelyt” létrehozni.

Mindeközben egymás után sorakoznak fel Macron kihívói a francia politika jobboldalán. Jó eséllyel megszorongathatja az elnököt a választáson Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője. Nagy várakozás előzi meg azt is, mikor jelenti be hivatalosan a sajtóban már borítékolhatónak tartott jelöltségét a közismert publicista, Éric Zemmour. A francia identitást védő, a migrációt elutasító álláspontja miatt Zemmourtól igencsak tartanak a liberális médiában.

A jobbközép Köztársaságiaknál (LR) – a Politico megfogalmazása szerint – némileg darwinista módon állnak hozzá a választásokhoz, az lesz a jelöltjük, aki a következő időszakban természetesen kiemelkedik a többiek közül. Ez mindeddig nem történt meg, és ha nem is fog, akkor előválasztásokat fognak tartani. A 2017-es választási pofonból nehezen felálló konzervatívok a vártnál jobban szerepeltek az idei regionális választásokon, ebből merítenek most önbizalmat.

A köztársaságielnök-jelöltek között találjuk Valérie Pécresse korábbi oktatási minisztert, aki magát kétharmad Merkelként és egyharmad Thatcherként jellemzi, a sajtó szerint pedig jók az esélyei, kimaradt a botrányokból, viszont sokaknak túl előkelő. Vele szemben a nép embereként pozicionálja magát Xavier Bertrand, aki eleve ellenzi az előválasztást, és bár nehezen talál szövetségeseket saját pártjában, az esélyei jók. A Politico a nem túl esélyesek közé sorolta Michel Barnier-t, az unió volt Brexit-főtárgyalóját, mondván: bár tapasztalt, elismert politikusról van szó, nem túl színes személyiség.

Kapcsolódó írásaink