Külföld

Vezető védelmi technológiai központtá alakul hazánk

Elismeréssel nyilatkozott lapunknak Paul Walf, a német Rheinmetall közép-európai koordinátora a magyar nemzeti hadiipari stratégiáról és a modernizációs törekvésekről

A magyar haderőfejlesztés egyik legfontosabb mérföldköve valósul meg Zalaegerszegen a Rheinmetall magyar–német közös együttműködésében. Paul Walffal, a német cég közép-európai koordinátorával a kecskeméti repülőnap helyszínén beszélgettünk.

Vezető védelmi technológiai központtá alakul hazánk
Paul Walf: A Lynx harcjármű gyártása egyedülálló lehetőség a gazdaságnak
Fotó: MH/Purger Tamás

– Milyen feladatokat lát el Magyarországon a Rheinmetall keretein belül?

– Az egyik feladat, amelyet Armin Pappergertől, a cég elnökétől kaptam, az a Rheinmetall-csoport Magyarországgal való stratégiai partneri kapcsolatainak megerősítése volt. Az elmúlt három évben Magyarország számunkra kulcsfontosságú piaccá fejlődött. Ennél is fontosabb, hogy Magyarország a Rheinmetall cég egyik otthonává kezd átalakulni a Rheinmetall Közös Vállalkozás cégein belül, amelyek hamarosan a globális termelésünk és kutatói-fejlesztői hálózatunk szerves részét fogják alkotni. Számomra is izgalmas személyesen részt venni ebben a folyamatban, amelynek eredményeként Magyarország is egy huszonegyedik századi európai védelmi technológiai központtá alakul.

– Milyen előrelépések történtek eddig a tervezett zalaegerszegi központjuk felépítésében?

– Örvendetes, hogy a zalaegerszegi építkezés a terveink szerint jó ütemben halad. Hamarosan, szeptember tizedikén elérjük az úgynevezett építkezés legmagasabb pontja eseményt is. Az épülő gyártóközpont hatalmas betonkonstrukciójának köszönhetően lehet ugyan a befektetés egyik leglátványosabb eleme, de ami ezt a telepet igazán egyedülállóvá teszi, azok a kivételes jellegű tesztelőképességek, amelyekkel a harci járműveket vizsgáljuk.

Lesz itt egy csúcstechnológiával ellátott kísérleti létesítmény, köztük egy klíma- és elektromágnes-kompatibilis helyiség vagy lőtér is, csak hogy néhányat megnevezzek. A modern harci járműveknek ilyen specializált teszteken kell átesniük azért, hogy az egyenruhában szolgáló bátor nők és férfiak épségben visszatérhessenek a harctérről családjaikhoz.

A modern gyártási és tesztképességek kombinációja tehát azt jelenti, hogy ez a magyarországi létesítmény nemcsak gyártani fogja a harckocsikat, de kutatási és fejlesztési központnak is otthont ad. Nagyon kevés létesítmény létezik a világon, amely ilyen ideális feltételeket tudna nyújtani a fejlesztéshez. Mivel a Rheinmetall európai és globális szinten is az egyik vezető cég a szárazföldi haditechnika terén, elképzelheti mennyire örülünk a munkálatok jövő évre tervezett befejezésének.

– A munkaerő-toborzás terén milyen sikerekkel és kihívásokkal találkoztak eddig?

– A nagyobb léptékű toborzást ugyan csak most kezdtük meg, de a visszajelzések nagyon kedvezőek. Mind a fiatal, mind a tapasztaltabb jelentkezők képzettsége magas. De most kell majd a magyarokat szélesebb körben értesítenünk arról, hogy nálunk érdekes lehetőségek várják őket különböző szakmai ágazatokban. A modern harckocsik gyártása, új védelmi technológiák fejlesztése egy nagyon izgalmas munkakör, és ezzel egyúttal a Magyar Honvédségben szolgáló nőket és férfiakat is támogathatják munkájukkal. Ez olyasmi, amire büszkék lehetnek.

– Mit jelent cégük számára az, hogy a Rheinmetall Lynx gyalogsági harci járművének első megrendelője épp Magyarország lett?

– A Magyar Honvédség azon döntése, hogy szárazföldi egységeit a mi Lynx harckocsinkkal modernizálja és ezáltal az első megrendelőnk legyen, nagy büszkeséggel, de egyben alázattal is tölt el minket. Mint minden új fejlesztésnél, ennél is fennáll annak a kockázata, hogy néhány technikai változtatásra lesz majd szükség azután, hogy a technika a katonák kezébe kerül.

A magyar ügyfél ezt nagyon jól érti. Ebben a tekintetben nagyon nyíltak voltunk velük, hogy mi az, ami várható, de mindannyian megegyeztünk abban, hogy a legkorszerűbb védelmi technológiákat kell bevezetni ahhoz, hogy a katonáik fölényben lehessenek a harctéren ellenfeleikkel szemben. Nemcsak a jelenben, hanem a következő évtizedekben is. Tudatosítani kell azt, hogy a harci járművek évtizedekig lehetnek majd szolgálatban. Tehát egy húsz éve bevezetett típus megvétele talán olcsóbban jönne ki és eleinte talán kevesebb technikai kihívással járna, de nem tudná tartani az iramot a fejlődő fenyegetésekkel szemben, és idővel sokkal drágább lenne ennek fenntartása is.

Mindent egybevetve sokkal gazdaságosabb beszerezni a legújabb technológiákat. A másik előnye egy olyan eszköz megvételének, amely fejlesztési ciklusának elején áll, az ipari szempont. Mi most Magyarországon épp a Lynx világelső gyártósorát építjük ki, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak szerepe lesz a jövőbeni regionális és nemzetközi megrendelések megvalósításánál is. Ez egy egyedülálló lehetőség a magyar gazdaság számára, és a kormányuknak megvan a letisztult stratégiája ahhoz, hogy ezt ki is használják.

– Milyennek találta a magyar haditechnika beszerzési folyamatát? Átlátható volt, az elvárások egyértelműen voltak megfogalmazva?

– Úgy gondolom, az eredmény önmagáért beszél. Magyarországon ma egy modernizációs folyamat zajlik, és ennek keretén belül olyan felszerelést választottak, persze nem csak a Rheinmetalltól, amely lehetővé teszi, hogy megfeleljenek a NATO elvárásainak, és a térségben vezető szerepet érjenek el a védelmi képességeikben. Aminek az utolsó években szemtanúja lehettem Magyarországon, az mély benyomást keltett bennem.

Először is egy karcsúsított beszerzési folyamattal találkoztunk, majd ehhez egy előrelátó nemzeti hadiipari stratégia is kapcsolódott. Az én szemszögemből ez egy ideális kombináció, mert ez lehetővé teszi Magyarország számára, hogy határozott döntéseket hozzon megfelelő gyorsasággal, de ennek egyben maximalizálja a nemzeti gazdasági hozamát is. Csak tekintsék meg, mi történik azon országokban, ahol a védelmi beszerzési rendszer túlságosan összetett, hosszú és képtelen igazodni új fejleményekhez. Magyarország számára ez sosem volt opció.

– A Honvédség új Lynxeihez megrendelte önöktől a Strike-Shield aktív védelmi rendszert, az ADS-t is, ami ma már szinte elengedhetetlen a modern harctéren. Az önök rendszerének mi az erőssége a többi hasonlóval szemben?

– A StrikeShield az ADS-rendszerek legutolsó generációjához tartozik. A harckocsit rakétáktól, lövedékektől védi úgy, hogy ezeket semlegesíti, mielőtt becsapódhatnának a járműbe. Ez egy kulcsfontosságú része a Lynx védelmi rendszerének, ami védi a személyzet épségét. A rendszer érzékelői és védőtöltetei integrálva vannak az egész harckocsi felületén. A Strike-Shieldnek van a legkisebb elektromagnetikus kibocsátása az összes többi hasonló rendszer közül, és a legrövidebb reakcióideje egy váratlan támadás vagy több érkező rakéta elhárításának esetében is.

– Lehetséges-e egy technológiai transzfer, amelyről fentebb beszélt, egy olyan országban, ahol jelenleg csak kiépülőben van egy fejlettebb hadiipar, és így nehéz lehet egyenlő technológiai fejlettségi szinten álló partnereket találni?

– Nem értek teljesen egyet azzal, hogy Magyarországon nincs fejlett védelmi ipar, mivel már meglátogattam néhány olyan kisebb és közepes nagyságú céget, amelynek fejlett technikai képességei voltak. De értem, hogy mire utal, és biztosíthatom arról, hogy a Rheinmetall, amely egy nemzetközi védelmi konszern, képes összefogni ezeket a nemzeti erősségeket, és megemelni ezek technológiai szintjét az együttműködésen keresztül, oktatással és technológiai transzferrel.

Ez olyasmi, amit már sikeresen megvalósítottunk számos európai országban, de Ausztráliában és Észak-Afrikában is. A más cégekkel való együttműködés mellett szeretném azt is kiemelni, hogy a Rheinmetall egy helyi magyar céggé alakul, és bőkezűen fogjuk támogatni a technológiák áttelepítését ezen cégünkbe. Így a tudás és technológia úgymond a családban marad.

– Tervezik-e nálunk más nemzetközi cégekhez hasonlóan oktatási intézmények létrehozását magyar mérnökök képzésére?

– Igen! Az igazság az, hogy a Rheinmetall egy átfogó képzési és oktatási folyamatot követ, amelynek több fokozata és összetevője is van. Először is a magyar mérnökök és kulcsfontosságú alkalmazottak egy hattól kilenc hónapig tartó elméleti és gyakorlati képzésen vesznek majd részt Németországban. Ők válnak majd az alapcsapattá amikor a gyártás elkezdődik Magyarországon, és segítenek majd kiképezni a többieket is.

Emellett a Rheinmetall már tárgyal egyetemekkel és technológiai iskolákkal Zalaegerszeg és Budapest környékén is egy átfogó oktatási hálózat kiépítéséről azon képességek kialakítására, amelyekre szükségünk lesz. Mindezt persze egyeztetve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, amelynek támogatását élvezzük. Ez egy újabb példája annak, hogy különböző ágazatokban aktív érintettek milyen sikeresen tudnak együttműködni egy közös cél érdekében.

– Egy esetleges siker a Lynxszel a szlovák vagy cseh hadseregnél mit jelenthetne a magyar gyártóközpont számára?

– Ahogy említettem, kezdő beszerzőnek lenni és az ehhez tartozó befektetésekkel járnak bizonyos kisebb kockázatok, de ez egyben hatalmas lehetőségeket is rejt magában. Megérti, hogy nem mehetek részletekbe a bizalmas jellegű szlovák és cseh beszerzési folyamatokkal kapcsolatban, de a lehetőségeket részletezhetjük úgy Magyarország, mint szomszédai javára is.

Ha ez egyik vagy esetleg mindkét ország beszerezné a Lynxet a közeljövőben, itt egyedi lehetőség kínálkozna egy ipari hálózat és politikai együttműködés kialakítására. Egy ilyen ipari–politikai partneri kapcsolatban a termékek a szlovák és cseh beszállítóktól harmonizálva lehetnének a Lynx-gyártóközponttal, ami jelentősen megnövelné a legyártott termékek mennyiségét és egyben a gazdasági hozamot mindhárom ország javára.

Magyarország számára ez azt jelentené, hogy a Lynx-alvázkeret, -alkatrészek, -alrendszerek exportra kerülhetnek Zalaegerszegről a környező országok felé, ami megnövelhetné a foglalkoztatottságot és a bevételeket, de egyben az egész ágazat hosszú távú fenntarthatóságát is növelné. Ugyanez lenne érvényes, ha esetleg gyártóközpontok alakulnának Szlovákiában vagy Csehországban.

Emellett a szerelői, logisztikai kiadások is csökkennének minden Lynx-felhasználó számára, ha kihasználnánk az együttműködés és méretgazdaságossági hatást. Összefoglalva, egy ipari hálózat jöhetne létre Közép-Európában a gyártás, karbantartás és a jövőbeni fejlesztéseknek a Lynx gyalogsági harcjárművek számára.

Kapcsolódó írásaink

Újjáépülő hazai védelmi ipar

ĀA beruházások nagyban elősegítik az ország kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményének erősítését is, egyúttal félezer munkahelyet teremtenek