Külföld
Kivonják az amerikai katonákat a kabuli reptérről
Kirby részletekbe nem bocsátkozott, nem mondta, hogy milyen ütemben kezdődött a katonák kivonása, és ez mennyi időt vesz igénybe.
A Reuters közvetlenül Kirby bejelentése előtt közölte washingtoni illetékesekre hivatkozva, hogy szombaton négyezernél kevesebb amerikai katonai volt a reptéren.
Közben a Pahvok afgán hírügynökség közölte, hogy az iszlamista tálibok már ellenőrzésük alá vonták a légi kikötő egyes részeit, ahonnan az amerikaiakkal szövetséges erők távoztak, és ahonnan az elmúlt két hétben - a tálibok hatalomátvétele óta - zajlott a katonák, a diplomaták és afgáni civilek kimenekítése.
Kirby azonban ezt cáfolta, azt mondta, hogy repülőteret továbbra is az amerikai katonák tartják ellenőrzés alatt, nincsenek tálibok a reptéren, és nem vesznek részt ott a rend fenntartásában.
Az amerikai katonák visszavonulásával gyakorlatilag véget érne az Egyesült Államok húsz éve kezdődött katonai beavatkozása.
A Pentagon közölte, hogy az elmúlt két hétben az amerikai katonák több mint 117 ezer embert - zömében az amerikaiakat segítő afgánokat - evakuáltak a kabuli nemzetközi reptérről, és közülük mintegy 5400-an amerikai állampolgárok voltak.
A John Kirbyvel együtt tartott washingtoni sajtótájékoztatón William Taylor tábornok közölte, hogy az Iszlám Állam két embere - terrorcselekmények tervezője - halt meg és még egy megsebesült az amerikai hadsereg pénteki dróntámadásában a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban.
A légicsapással az amerikai hadsereg visszavágott a dzsihadistáknak a kabuli repülőtérnél előző napon elkövetett pokolgépes robbantásokért, amelyekben tizenhárom amerikai katona, illetve több tucat afgán civil és tálib vesztette életét.
A Politico című amerikai lap azt írta három amerikai illetékesre hivatkozva: Joe Biden amerikai elnök felhatalmazta az amerikai hadsereget, hogy a Fehér Ház előzetes jóváhagyása nélkül hajtson végre légicsapásokat az Iszlám Állam afganisztáni állásai ellen. A Pentagonnak eddig is voltak ilyen jogosítványai, de az amerikai elnök ezeket újonnan megerősítette a hadseregnek küldött utasításaiban.
A tálibok nem ápolnak ugyan baráti kapcsolatot az Iszlám Állammal, de szóvivőjük Zabihulla Mudzsahid közölte szombaton a Reuters hírügynökséggel, hogy az amerikaiaknak a légicsapás előtt értesíteniük kellett volna a tálibokat, így azonban ez „egyértelműen az afgán terület elleni támadásnak” tekinthető.
A tálibok közölték, hogy őrizetbe vettek néhány embert a csütörtöki kabuli terrorcselekménnyel összefüggésben. Helyszíni beszámolók szerint erősítést is küldtek a reptér környékére, megakadályozandó a nagyobb tömegek összeverődését.
Biden szerint újabb merénylet várható a következő egy-másfél napban
Joe Biden szombati közlemenyében azt írta, „továbbra is rendkívül veszélyes a helyzet, és a repülőtér elleni merénylet veszélye továbbra is magas” - írta közleményében az amerikai elnök, miután katonai és biztonsági szakértőkkel találkozott.
„A parancsnokaink arról tájékoztattak, hogy egy támadás nagyon valószínű a következő 24-36 órában ” - fogalmazott az amerikai elnök.
„Közöltem, hogy üldözni fogjuk a katonáink és ártatlan polgári személyek ellen támadó szervezetet, és ezt is tettük” - jelentette ki Biden utalva az Iszlám Állam elleni válaszcsapásokra.
„Ez a légicsapás nem az utolsó volt. Tovább nyomozunk mindenki ellen, aki érintett volt ebben a gyűlöletes merényletben és megfizetnek a tettükért” - tette hozzá az amerikai elnök.
A tálibok egy hét múlva jelentik be a teljes kormány összetételét
A tálibok szóvivője szombaton közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy egy hét múlva jelentik be a teljes kormány összetételét.
Zabihulla Mudzsahid egyelőre nem tudta megmondani, lesznek-e nők a kormányban, a végső döntést ugyanis a mozgalom legfelsőbb vezetésének kell meghoznia. Hozzátette, hogy a kormányban nemcsak miniszterek, hanem afgán „vezetők” is lesznek.
A kabinet fő feladatának az infláció és a gazdasági problémák megoldását tekinti. A tálibok a 34 tartomány közül 33-ban kormányzókat és rendőrfőnököket neveztek ki.
A szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és a többi nyugati országot, hogy tartsák fenn a diplomáciai kapcsolatokat Afganisztánnal.
Hozzátette, hogy a tálibok várakozásuk szerint igen rövid időn belül teljes ellenőrzésük alá vonják a kabuli repülőteret, mihelyst az amerikai katonák kivonultak. Mint mondta, elegendő műszaki és biztonsági személyzet áll a rendelkezésükre a repülőtér üzemeltetéséhez.
A szóvivő nyilatkozatát megelőzően a Geo pakisztáni televízió jelentette a súra, a tálibok által létrehozott konzultációs tanács egyik tagjára hivatkozva, hogy az országban élő valamennyi kisebbség, törzsi csoport, valamint a tálib mozgalom parancsnokai és képviselőinek részvételével akarnak ideiglenes kormányt alakítani.
Az Afganisztáni Iszlám Emírség (a tálibok így nevezték el az országot) Twitter-oldala szerint viszont Abdul Baki Hakkani személyében máris kinevezték az ügyvezető felsőoktatási minisztert.
Boris Johnson brit kormányfő és Angela Merkel német kancellár szombaton telefonon vitatta meg az afganisztáni helyzetet. Egyetértettek abban, hogy Afganisztánnak szüksége van nemzetközi humanitárius segélyre, a legfejlettebb hét országnak (G7) pedig közös álláspontot kell kialakítania a jövőbeli afgán kormánnyal kapcsolatban - áll a brit miniszterelnök hivatala által kiadott közleményben.