Külföld

Már több mint száz halottja van a kabuli terrormerényleteknek

Tizenháromra emelkedett a kabuli repülőtérnél elkövetett terrorcselekményben meghalt amerikai katonák száma - közölte az amerikai hadsereg csütörtök este, miközben amerikai médiumok szerint már száz fölé emelkedett a két robbantásos merénylet és az azt követő tűzpárbaj halálos áldozatainak száma.

Már több mint száz halottja van a kabuli terrormerényleteknek
Rengeteg halálos áldozata és sérültje van a kabuli reptérnél elkövetett terrortámadásoknak
Fotó: AFP/Hans Lucas/Juan Carlos

A The Wall Street Journal című amerikai lap washingtoni idő szerint késő esti jelentése szerint a halálos áldozatok száma közben 103-ra emelkedett, miután a 13 amerikai katona mellett 90 civil is meghalt a merényletek következtében.

„Megerősíthetem, hogy meghalt egy tizenharmadik amerikai katona, aki az Abbey kapunál elkövetett támadásban sebesült meg” - közölte Bill Urban, az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának (Centcom) szóvivője.

A merényletben megsebesült amerikai katonákról beszélve Urban hozzátette, hogy „a legfrissebb adatok szerint a sebesültek száma 18, s jelenleg evakuálják őket Afganisztánból, speciálisan felszerelt C-17-es repülőgépekkel”.

Egy tálib tisztségviselő a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a merényletekben megölt emberek közül legalább 28 a tálib mozgalom tagja volt. „Több emberünket veszítettük el, mint az amerikaiak” - mondta a tisztségviselő, aki neve elhallgatását kérte.

Azt mondta, semmi sem indokolja, hogy meghosszabbítsák a külföldi erők Afganisztánból való távozásához szabott augusztus 31-i határidőt.

A kabuli repülőtér közelében csütörtökön két öngyilkos merénylő követett el robbantást. A terrorcselekmények elkövetőjeként az Iszlám Állam szervezete jelentkezett. A hatalmat Afganisztánban augusztus közepén megkaparintó radikális tálib mozgalom határozottan elítélte a merényleteket, és megígérte, hogy az elkövetőket bíróság elé állítják.

Az afgán főváros nemzetközi repülőtere körül nagy volt a feszültség és a zsúfoltság, amióta a hatalomból húsz éve elűzött fanatista tálibok augusztus 15-én harc nélkül bevonultak Kabulba, és a nyugati hatalmak megkezdték, állampolgáraik, diplomatáik és afgán segítőik kimenekítését az országból.

Az amerikai erők legalább két napja jelezték, hogy növekszik egy, a repülőteret érintő terrorcselekmény veszélye, és többször figyelmeztettek arra, hogy aki teheti, hagyja el a repülőtér környékét. Ennek ellenére afgánok ezrei tartózkodtak a repülőtér betonkerítése körül abban a reményben, hogy feljuthatnak valamelyik az evakuációs repülőgépre.

Az egyik öngyilkos merénylő afgán újságírók szerint kerítés menti vizesárok mentén összezsúfolódott sűrű tömegbe férkőzött be, mielőtt működésbe léptette volna a testére öltött robbanószerkezetet, s a robbantás után valakik tüzet is nyitottak a tömegre - írta jelentésében a dpa német hírügynökség.

A brit védelmi miniszter szerint újabb robbantások várhatók

Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken arról beszélt, hogy újabb robbantások várhatók a reptér környezetében, miközben a nyugati országok sorra fejezik be mentőakcióikat.

Szemtanúk szerint pénteken újraindultak az evakuációs repülőjáratok a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérről a mintegy 90 civil és 13 amerikai katona életét követelő, öngyilkos merénylők által elkövetett csütörtöki robbantásokat követően. Helyszíni riportok szerint a néhány órával korábban történt véres merényletek ellenére ugyanolyan hatalmas tömeg verődött össze a repülőtér mellett, mint a korábbi napokon. A repülőtértől nagyjából fél kilométerre fegyveres tálibok igyekeznek feltartóztatni a nyugtalanul várakozó embereket.

Az Egyesült Királyság tárcavezetője szerint a kabuli robbantások nem gyorsították fel a brit csapatok kivonását Afganisztánból. A reptér közelében álló Baron Hotelben található evakuációs adminisztratív központ bezárása előzetes terv szerint történt, nem a szállodánál elkövetett  csütörtöki merénylet miatt.

A további robbantások jelentette fenyegetés nyilvánvalóan csak erősödni fog, ahogy a távozásunk időpontja közeleg - mondta Ben Wallace a Sky News brit televíziós csatornának. „A történet ugyanis arról szól, hogy miközben távozunk, bizonyos csoportok, mint például az Iszlám Állam, azt fogják állítani, hogy ők űzték ki Afganisztánból az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot” - fogalmazott.

A brit védelmi miniszter azt is megerősítette, hogy a szállodában működtetett adminisztratív központ bezárását követően az Egyesült Királyság már nem vesz fel több menekültet utasként a Kabulból induló mentesítő járataira, azokon kívül, akik már a repülőtér épületében tartózkodnak.

Hangsúlyozta, hogy a helyszínen lévő brit csapatok a kabuli légikikötőben tartózkodó utolsó ezer ember pénteki elutazását készítik elő, mielőtt az utolsó brit katonák „napokon belül” elhagyják az országot.

„Mély szomorúsággal tölt el, hogy nem mindenkit sikerült kimenekíteni a mentőakcióban” - hangsúlyozta a brit védelmi miniszter, hozzátéve, hogy információi szerint még mintegy 100-150 brit állampolgár tartózkodik  Afganisztánban, akik közül néhányan saját akaratukból maradnak az országban.

Hozzávetőleg 800-1100 olyan afgánnak nem sikerült feljutnia a repülőgépekre, aki korábban a brit katonák munkáját segítette, és jogosult lett volna elhagyni az országot - mondta el Ben Wallace az LBC rádióállomásnak.

A tárcavezető rámutatott: az Egyesült Királyság több mint 13 700 brit és afgán állampolgárt menekített ki az országból, s ez volt a brit légierő második legnagyobb mentőakciója az 1949-es berlini légihíd végrehajtása óta.

Véget ért a Bundeswehr mentőakciója

Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter pénteken az üzbég fővárosba, Taskentbe utazott, miután a német hadsereg, a Bundeswehr mentőakciója is véget ért a szomszédos Afganisztánban. A tárcavezető kiemelte, hogy az igen veszélyes, nagyon nehéz körülmények között végrehajtott küldetés során a német repülőgépek legalább 45 ország 5347 állampolgárát, köztük 500 németet és 4000 afgánt menekítettek ki az országból. Mostanra valamennyi német katona és tisztségviselő elhagyta Afganisztánt.

A hivatalos bejelentések szerint péntek estig az Egyesült Királyság mellett Spanyolország is befejezi afganisztáni mentőakcióit.

Párizs elképzelhetőnek tartja, hogy folytatja az evakuálást

Clément Beaune, Franciaország Európa-ügyi államtitkára azt közölte: elképzelhető, hogy péntek este után is folytatják az evakuálásokat, de „óvatosan kezelik” a kérdést. Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az afgán fővárosban történt robbantás ellenére Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi a kabuli repülőtérről.

Elítélte a „rendkívül visszataszító” kabuli támadást az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Elítélte a kabuli repülőtérnél előző nap az országból menekülni próbáló polgári személyek ellen elkövetett, „rendkívül visszataszító” támadást az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken.

A tizenöt tagú testület azután állapodott meg a közlemény elfogadásában, hogy Kína kérésére törölték belőle a tálibokra vonatkozó megjegyzést, amely szerint az iszlamista szervezet ne támogasson terrorműveleteket egyetlen ország területén sem - közölték diplomaták.

Két héttel ezelőtt - húsz évvel azután, hogy hatalmukat megdöntötte az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi szövetség - a tálibok visszavették a hatalmat Afganisztánban, és megígérték, hogy megakadályozzák az Egyesült Államok területén 2001 szeptemberében merényleteket elkövető al-Kaida terrorhálózatot nemzetközi célpontok elleni támadások végrehajtásában.

Tízezrek menekültek el Afganisztánból, amióta a nyugati katonák kivonásával a tálibok megragadták a hatalmat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólított minden érintett felet, hogy tartsa tiszteletben és könnyítse meg a polgári személyek biztonságos kimenekítését.

„A polgári személyek és az evakuálásban közreműködő személyzet elleni célzott támadás rendkívül visszataszító és elítélendő” - olvasható a BT közleményében, amely hangsúlyozza, hogy felelősségre kell vonni a „merényletek elkövetőit, megszervezőit, pénzelőit és támogatóit”.

A BT megerősítette az afganisztáni terrorizmus elleni harc fontosságát, melynek célja, hogy Afganisztán területét ne használhassák egyetlen ország elleni fenyegetésre vagy támadásra sem, és egyetlen afgán szervezet vagy magánszemély se támogathasson terrorcselekményeket.

António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőre tanácskozást hív össze a világszervezet székhelyén Afganisztánról Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország - az öt állandó, vétójoggal rendelkező tag - képviselőinek részvételével - közölték diplomaták.
Arra a kérdésre válaszolva azonban, hogy milyen eredménnyel zárulhat a tanácskozás, Guterres újságírók előtt lehűtötte a várakozásokat, mondván, hogy „az ENSZ munkájában szokásos, nem rendkívüli tanácskozásról van szó”.

A tálibok szerint a pakisztáni katonák lelőttek több afgánt, akik illegálisan próbáltak átjutni a határon

Egy tálib forrás a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a pakisztáni katonák lelőttek három afgánt, aki többedmagával illegálisan próbált átkelni a határon a torkhami ellenőrzőpont közelében.

Összesen tíz ember próbált illegálisan átjutni a határon. A lövöldözésben hárman meghaltak és öten megsebesültek - mondta a forrás. A halottak holttestét a határátkelőnél hagyták heverni. A pakisztáni hatóságok egyelőre nem reagáltak erre.

Pakisztánból két út vezet Afganisztánba. Az egyik a Haibár-hágón át a Pakisztán északi részén fekvő Torkham határvárosba és onnan tovább Kabulba. Ezen az úton lehet a legegyszerűbben az utánpótlást és a katonai eszközöket Afganisztánba eljuttatni. A másik út Beludzsisztánon keresztül halad, Saman határvárosba, majd a dél-afganisztáni Kandahárba.

Moszkva elítéli a terrortámadásokat

Oroszországot erősen aggasztja az afganisztáni helyzet alakulása, Moszkva a leghatározottabban elítéli a kabuli terrortámadásokat - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.

„Sajnos, a pesszimista előrejelzések, amelyek szerint az Afganisztánban kialakult káoszt az ott megtelepedett terrorista csoportok és szervezetek, elsősorban az Iszlám Állam és származékai feltétlenül fel fogják használni, beigazolódtak” - mondta Peszkov. „Ez tovább növeli a feszültséget magában Afganisztánban. A veszély mindenki számára nagy. Természetesen ez továbbra is komoly aggodalomra ad okot” - tette hozzá.

Mint mondta, Vlagyimir Putyin elnök nem készül nyilvános bejelentésre a történtekkel kapcsolatban. Peszkov hozzátette:  Oroszország nem tagja annak az amerikai vezetésű koalíciónak, amely az elmúlt évtizedekben jelen volt Afganisztánban és amely befejezte csapatainak kivonását, ami „ilyen helyzet kialakulását kiprovokálta”. Elmondta, hogy az államfő részvételével a helyzet megvitatására még pénteken összeül az orosz biztonsági tanács.

A Kreml szóvivője közölte azt is, hogy Oroszország egyelőre nem tervez újabb kabuli menekítő műveleteket, megjegyezve, hogy a további tervek a fejleményektől függenek majd.

Kérdésre válaszolva Peszkov elmondta, hogy Washington nem kért, ezért nem is kapott Moszkvától segítséget a terrortámadás ügyében történő nyomozáshoz. Nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy az orosz hírszerzésnek volt-e információja a készülő terrortámadásról, ugyanakkor rámutatott, hogy más országok szakszolgálatai az elmúlt napokban felhívták a figyelmet a merénylet lehetőségére.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese pénteki Facebook-bejegyzésében nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok együttműködést kezdjen a regionális erőkkel - beleértve a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamait - és esetleg a tálibokkal is, hogy szisztematikusan visszaszorítsa az Iszlám Állam erőit és a többi terroristát Afganisztánban.

Lavrov: Oroszország a határok biztonságát tartja szem előtt

Oroszország tiszteletben tartja az Egyesült Államok és a tálibok közötti megállapodást, és mindenekelőtt a térség országai határvédelmét akarja biztosítani - hangoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az olasz kollégájával tartott sajtótájékoztatón Rómában pénteken. Az orosz diplomácia vezetőjét Mario Draghi miniszterelnök és Luigi Di Maio külügyminiszter fogadta.

Az olasz kormánypalota közleménye szerint Draghi és Lavrov az afganisztáni helyzetről egyeztetett, valamint téma volt a Líbiában december végén esedékes parlamenti választás is, és a külföldi csapatok kivonulása az észak-afrikai országból.  

A felek elsőrendűnek nevezték Afganisztán és az egész régió stabilitása és biztonsága fenntartását, egyeztettek a humanitárius vészhelyzet kezeléséről, és egyetértettek a lakosság, mindenekelőtt a nők jogainak védelme garantálásában - olvasható a nyilatkozatban.

A külügyminiszteri találkozót követő sajtótájékoztatón Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország készen áll tiszteletben tartani az Egyesült Államok és a tálibok között elért megállapodást. Lavrov megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzetért „nem lehet a táliboknak felróni a teljes felelősséget”.

Hozzátette, hogy Moszkva fenntartja a párbeszédet a tálibokkal. Legjelentősebb célnak Oroszország, valamint az Oroszországtól délre fekvő államok határai védelmének biztosítását nevezte. Felhívta a figyelmet a „nyitott határok” veszélyére.

Szergej Lavrov támogatásáról biztosította annak a rendkívüli csúcstalálkozónak a megrendezését, amelyet a G20 csoport soros elnökeként Róma az afganisztáni helyzetről kíván rendezni. A moszkvai diplomácia vezetője úgy vélte, az esetleges találkozóra Pakisztánt, Iránt és az összes érintett államot meg kell hívni.

Kapcsolódó írásaink