Külföld

Lövöldözés volt a kabuli reptérnél

Tűzharc bontakozott ki hétfő reggel a kabuli repülőtér északi kapujánál az afgán biztonsági erők és ismeretlen támadók között, egy afgán biztosági meghalt, és hárman megsebesültek - tájékoztatott a Twitteren a német hadsereg.

Lövöldözés volt a kabuli reptérnél
Brit és kanadai katonák őrködnek, miközben afgánok várakoznak a kabuli repülőtér külföldi katonai irányítású része előtt, abban a reményben, hogy elmenekülhetnek az országból a tálibok hatalomátvétele után
Fotó: AFP/Wakil Kohsar

A Bundeswehr szerint a tűzharcba amerikai és német katonák is belekeveredtek, de nekik nem esett bajuk.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok a kabuli reptérről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat, és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket. A repülőtéren napokon át káosz uralkodott. A légi kikötőn belül a koalíciós katonák - elsősorban amerikaiak - próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy dzsihadisták támadást intézhetnek a reptér ellen, és folyamatos fenyegetésről van szó. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet merényletre készülhet ott.

Felgyorsult az amerikai kimenekítés Afganisztánból

Felgyorsult az Egyesült Államok vezette kimenekítés a hét végén Afganisztánból, 11 ezer ember hagyhatta el légi úton Kabult - mondta vasárnap Joe Biden amerikai elnök.

Szavai szerint sikerült az amerikai haderőnek javítania az eljutást a kabuli repülőtérhez és szélesíteni a légikikötő körüli biztonsági övezetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy fennáll a támadások veszélye az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet részéről.

„Sokat tárgyaltunk a tálibokkal, akik együttműködőek a biztonságos terület szélesítésében, és így most több ember lehet nagyobb biztonságban” - mondta Biden hozzátéve, hogy nem akar felfedni részleteket.

Törökország nem fogadja be az uniós tagállamok afgán segítőit

Törökország nem fogadja be az európai uniós tagállamok afgán segítőit, akik a tálibok megtorlásától tartva menekültek el hazájukból - jelentette ki vasárnap Recep Tayyip Erdogan török államfő a Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetésében.

„Kaptunk egy megkeresést, hogy fogadjuk be egy afganisztáni uniós misszió helyi munkatársait” - ismertette hivatala a török elnök szavait. Erdogan hangsúlyozta, az EU nem várhatja el Törökországtól, hogy átvállalja mások felelősségét.

A török elnök élesen bírálta azt, hogy az EU-tagországok a nekik dolgozó és most bajba került emberek mindössze kis csoportja előtt nyitották meg kapuikat. Emlékeztetett, hazája már nagyjából ötmillió menekültet fogadott be, és ezért nem tud további terheket vállalni. Hasonlóan nyilatkozott a török elnök az Angela Merkel német kancellárral folytatott szombati telefonbeszélgetése során.

Michel a telefonbeszélgetést követően Twitter-oldalán mindössze annyit írt, hogy megvitatta Erdogannal az afganisztáni helyzetet. Úgy fogalmazott, hogy az ottani válság közös kihívásként jelentkezik az Európai Unió és Törökország számára.

Nagy-Britannia 10 nap alatt közel hatezer embert menekített ki Afganisztánból

Nagy-Britannia 5725 embert menekített ki Afganisztánból augusztus 13-a óta - jelentette be vasárnap a brit védelmi minisztérium.

A közlés szerint követségi alkalmazottak, britek mellett szövetséges nemzetek állampolgárai és afgánok távozhattak Afganisztánból brit közreműködéssel.

Boris Johnson brit kormányfő keddre virtuális tanácskozásra invitálta a hét legfejlettebb ország vezetőit, hogy megvitassák, miként lehet biztonságosan intézni a kimenekítést, elejét venni humanitárius válság kialakulásának Afganisztánban.  

London már korábban összeállított egy tervet ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban. A múlt héten a brit kormány közölte, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon Nagy-Britannia befogad akár húszezret azon afgánok közül, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől - főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait.

Kuvait átmenetileg területére enged ötezer afgánt

Kuvait átmenetileg területére enged ötezer afgánt, akiket azután az Egyesült Államok fogad be - adta hírül vasárnap a kuvaiti külügyminisztérium.

A Reuters hírügynökség megjegyzi, hogy Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere júliusban tudatta: kuvaiti tárgyalásain szó volt afgán tolmácsok elhelyezéséről.

Afganisztánból tömegével menekülnek azok, akik együttműködtek a NATO erőivel a tálibok elleni harcokban, mivel félnek az utóbbiak megtorlásától. A tálibok a nyugati haderők kivonásával párhuzamosan rendkívül hamar kiterjesztették uralmukat Afganisztán szinte egészére, egy hete elfoglalták a fővárost is.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni elnök előzőleg elmenekült az országból.

Kapcsolódó írásaink