Külföld
A tálibok megüzenték Gáninak, hogy hazatérhet
Halil ur-Rahman Hakkáni a pakisztáni GEO televíziónak nyilatkozva beszélt erről. Mint mondta: „nincs harag” a tálibok és megbuktatott Asraf Gáni között, s ez vonatkozik Amrulla Száleh volt alelnökre és Hamdulla Mohib nemzetbiztonsági főtanácsadóra is.
„Mi megbocsátunk mindenkinek, kezdve a (tálibok ellen harcoló) tábornoktól, egészen az egyszerű emberekig” - mondta Hakkáni.
Felszólította az országból menekülő afgánokat, hogy ne tegyék ezt. Szerinte az ellenségek terjesztik a tálibokról azt, hogy bosszút fognak állni rajtuk. Hakkáni fogadkozott, hogy az országban élő minden nemzetiségű polgár nyugodt lehet. „A tádzsikok, beludzsok, hazarák és pastuk mind a mi testvéreink” - mondta.
A pakisztáni tévé azonban híradásában megjegyzi, hogy a tálib fogadalmak ellenére az Afganisztánból távozni szándékozók száma továbbra is nagyon nagy. A pakisztáni hatóságok szerint mintegy nyolcszáz pakisztáni is el akarja hagyni Afganisztánt.
A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő pedig elmenekült az országból.
A tálibok két napra rá közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében.
A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben volt szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.
London az evakuálási műveletek kiterjesztését szorgalmazza
Nagy-Britannia sürgeti az Egyesült Államokat, hogy hosszabbítsa meg a kabuli evakuálási erőfeszítéseket a jelenlegi, augusztus 31-i határidőn túl, mondván, hogy az amerikaiak nélkül más országoknak nem lesz más választásuk, mint leállítani a tálib hatalomátvétel elől menekülő emberek megsegítésére irányuló műveleteiket.
Boris Johnson miniszterelnök azt tervezi, hogy a hét legfejlettebb országot tömörítő G7-ek csoportjának keddi, Afganisztánról szóló virtuális csúcstalálkozóján, amelyet Nagy-Britannia hívott össze, erre próbálja rábírni Joe Biden elnököt - írták hírügynökségek.
Egyes brit katonai vezetők szerint Nagy-Britanniának a kabuli repülőtéren kellene tartania csapatait, hogy folytathassa a kimenekítési erőfeszítéseket akkor is, ha az amerikaiak távoznak.
James Heappey a brit védelmi minisztérium fegyveres erőkért felelős államtitkára hétfőn a Sky News tévécsatornának azt mondta, hogy az Egyesült Államok által biztosított támogatás nélkül nem lenne nemzetközi légi szállítás. Hozzátette, a keddi G7-es találkozón a brit miniszterelnök dolga kideríteni, hogy Washingtont meg lehet-e győzni a maradásról vagy sem.
Hangoztatta ugyanakkor, hogy a hosszabbításhoz a tálibok beleegyezésére is szükség lenne. „Ezután egy beszélgetés következik a tálibokkal, és a táliboknak választaniuk kell, hogy együttműködnek-e a nemzetközi közösséggel, és megmutatják-e, hogy a nemzetközi rendszer részévé akarnak válni”, vagy „azt mondják, hogy nincs lehetőség az amerikai jelenlét kiterjesztésére” - mondta.
Biden nem zárta ki, hogy meghosszabbítanák a légi szállítás befejezésére kitűzött augusztus 31-i határidőt, amelyet még a tálibok gyors afganisztáni hatalomátvétele előtt szabtak, de azt is mondta, hogy erre talán nem lesz szükség.
A tálibok egyik szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei következményekkel néznek szembe, ha késleltetik a távozásukat.
Szohail Sahín a Sky News brit hírtévének nyilatkozva kifejtette: „Ha az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság több időt kér a kimenekítések folytatásához, a válasz nem. Különben következményekkel kell számolniuk” - tette hozzá.
Nagy-Britannia szerint erői az elmúlt 10 napban több mint 5700 embert, főként brit állampolgárokat és afgánokat menekítettek ki Kabulból, közülük 1821-et az elmúlt 24 órában.
Amióta a tálibok augusztus közepén átvették a hatalmat, családok ezrei gyűltek össze a kabuli nemzetközi repülőtér közelében, hogy augusztus 31-e előtt - az amerikai kormányzat által az afganisztáni csapatok végleges kivonására meghatározott időpontig - távozzanak az országból.
Az evakuálási káosz és szövetségesei nyomására Joe Biden nyitott „egy kiskaput” a katonák maradására a határidőn túl is, hivatkozva az amerikai fél részéről a témáról a tálibokkal folyó „tárgyalásokra”.
