Külföld
Uniós biztos: A hazájukban kell segíteni az afgán menekülteknek
Ylva Johansson a Welt am Sonntag című lap hírportálján az afganisztáni tálib fordulat lehetséges menekültügyi következményeiről közölt interjúban kiemelte, hogy az otthonukból elüldözött afgánok közül nagyon sokan az országon belül keresnek menedéket.
Tavaly év végén csaknem hárommillió belső menekült élt a 37 milliós Afganisztánban, és ez a szám az idén több mint félmillióval emelkedett. A belső menekültek 80 százalékát gyerekek és nők teszik ki - mondta.
Arra a kérdésre, hogy indulhat-e újabb migrációs hullám Európába a tálib hatalomátvétel miatt, elmondta, hogy egyelőre nem túl sokan igyekeznek a kontinens felé, de a helyzet gyorsan változhat, ezért az EU-nak fel kell készülnie különböző forgatókönyvekre.
Aláhúzta, hogy „nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát.
Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a huszonheteknek más államokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak.
Arra a kérdésre, hogy ez elég lesz-e, Ylva Johansson azt mondta, hogy fontos a nemzetközi védelem is.
Ezt a védelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áttelepítési programja keretében, „legálisan, biztonságosan és rendezett módon kell biztosítani”.
Meg kell akadályozni, hogy az otthonuk elhagyására kényszerülő afgánok nekivágjanak az EU felé vezető veszélyes útnak, és kihasználják őket az embercsempészek.
Ezért felszólítom az összes uniós országot, hogy növeljék a menekültek letelepítésére vonatkozó kvótáikat az UNHCR programján belül„ - mondta a brüsszeli bizottság tagja.
Rámutatott, hogy míg az illegálisan érkezők túlnyomó többsége férfi, az UNHCR áttelepítési programja a leginkább védelemre szoruló embereket, köztük a nőket és a leánygyermekeket szolgálja. Hozzátette, hogy a bizottság kész további finanszírozást biztosítani az ilyen programokra. Az erről szóló megbeszélések az következő napokban folytatódnak politikai szinten és a szakértői testületekben.
Visszatér Afganisztánban a volt külügyminiszter
Visszatér Afganisztánban Haníf Atmar volt külügyminiszter - közölte vasárnap az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió a hatalomra került tálibok képviselőit idézve.
A híradás szerint a tálibok kapcsolatba léptek Atmarral, és a politikus hazatér. A tálibok tárgyalásokat folytatnak a volt afgán hatalom más tisztségviselőivel is a hazatérésről. Egyik képviselőjük úgy nyilatkozott a hírtévének, hogy ”a tálibok komoly tárgyalásokat folytatnak minden féllel a széles képviselettel rendelkező kormány megalakítása érdekében„.
Az al-Dzsazíra vasárnap arról is hírt adott, hogy a tálibok szabadon engedték a hatalomátvétel előtt ellenük harcoló afgán biztonsági erők 145 kommandósát a nyugat-afganisztáni Herát tartományban.
A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő pedig elmenekült az országból. A tálibok két napra rá közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében.
A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.
A tálibok az orosz követség közvetítésével fejezték ki tárgyalási szándékukat a Pandzssir tartománybeli ellenállásnak
A tálibok politikai hivatalának egyik képviselője arra kérte a kabuli orosz követséget, továbbítsa a Pandzssir tartományban összpontosult ellenállás vezetőinek, hogy az iszlamista mozgalom párbeszédre és békés rendezésre törekszik - jelentette ki Dmitrij Zsirnov, a diplomáciai képviselet vezetője a Szolovjov Live YouTube-csatornán a hét végén.
”Ma (szombaton) a nagykövetségen járt a tálibok politikai hivatalának képviselője, és mivel tudta, hogy Oroszországnak nagy tekintélye van Afganisztánban a különböző politikai erők előtt, megkért bennünket, hogy közvetítsünk politikai üzenetet Pandzssirnak„ - nyilatkozott a diplomata.
”Arra kértek bennünket, hogy adjuk át a következő üzenetet Pandzssir vezetőinek és lakóinak: a tálibok mindeddig nem tettek kísérletet arra, hogy erőszakkal behatoljanak Pandzssirba. A csoport arra számít, hogy megtalálják a módját a helyzet békés megoldásának, például politikai megállapodás útján. A tálibok nem akarnak vérontást, és elkötelezettek a párbeszéd mellett„ - tette hozzá.
Abdulla Abdulla, a legfelsőbb megbékélési tanács vezetője szombaton a Twitteren közölte, hogy tárgyalások folynak Pandzssir sorsáról, amelyet az ország tartományai közül egyedüliként nem foglaltak el a tálibok. A radikális iszlamista mozgalom, amely múlt vasárnap ismét hatalomra került Afganisztánban, az 1996-tól 2001-ig tartó uralma alatt sem tudta bevenni Pandzssirt.
A helyi ellenállást most Ahmad Maszúd vezeti, aki a 2001. szeptember 9-én meggyilkolt Ahmad Sah Maszúd, a tálibellenes küzdelem vezéralakjának a fia. Abdulla Abdulla egyébként Ahmad Sah Maszúd egyik közeli szövetségese volt.
