Külföld

Kína és Oroszország is nagyon pragmatikusan áll hozzá az új erőviszonyokhoz, de még kivárnak

Sok a nyitott kérdés az afganisztáni helyzettel kapcsolatban, mindenesetre a nemzetközi közösségnek a tényekből kell kiindulnia, nem pedig feltételezésekből. Wagner Pétert, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Kína és Oroszország is nagyon pragmatikusan áll hozzá az új erőviszonyokhoz, de még kivárnak
Wagner Péter
Fotó: Wagner Péter Facebook-oldala

– Joe Biden hétfő esti beszédében azt mondta, az afganisztáni szerepvállalás célja nem a nemzetépítés volt, hanem annak megakadályozása, hogy terrorcselekményt hajtsanak végre amerikai földön. Valóban így volt?

– Az amerikai elnöknek valamennyire közösséget kell vállalnia az elődeivel. A Bush-adminisztrációk alatt, tehát az első nyolc-tíz évben, ha gyakorlatban nem is, de a politikai szlogenek szintjén arról szólt a szerepvállalás, hogy nemzetet és államot építenek. Az Obama-adminisztrációk alatt már valóban a terrorizmus elleni harc volt a cél, és hogy minél előbb, felelősen kivonuljanak. Szóval ez erős csúsztatás volt Biden részéről.

– Az elmúlt napokban a tálibok tárgyalásra késznek, pragmatikusnak mutatják magukat. Ezek a valós szándékaik?

– Minden jel szerint igen. Ellenkező esetben felmerül, lehetséges-e egyáltalán pszichológiailag, hogy ennyi­re egységesen kommunikáljanak, nemcsak a vezetők, hanem a vidéki képviselőik is. A gyakorlat fogja ezt megmutatni az elkövetkező hónapokban, egy évben.

A nemzetközi közösségnek egyébként is azzal kell foglalkoznia, ami van, nem azzal, ami lehet. Ha a tálibok együtt akarnak működni, hajlandók a nők jogait tiszteletben tartani, minimális korlátozásokkal visszaen­gedni őket a munkába, engedik a lányokat iskolába járni, nem zárták még be a kereskedelmi televíziókat, akkor arra kell szorítani a tálibokat, hogy ezeket az intézkedéseket fenntartsák.

– Milyen viszonya lehet a tálib vezetésnek a nagyhatalmakkal? Több elemzői vélemény szerint Kína lehet a nagy nyertese a helyzetnek.

– Ez még egy nagyon kritikus és kialakulatlan kérdés. A következő egy-két hétben nagyrészt el fog dőlni, hogy a tálibok kapnak-e nemzetközi elismerést. Erről folyamatosan tárgyalnak a nagyhatalmak. Az amerikai, az orosz és a kínai külügyminiszterek is egyeztetnek, utóbbi kettő szorosabban is. Kína és Oroszország nagyon pragmatikusan áll hozzá, de ők sem sietnek, még nincs is kit elismerni, hiszen a tálibok még nem kiáltották ki az emirátusokat, hivatalosan még nem vették át a vezetést.

– Mihez kezdenek majd a tálibok a hátrahagyott és birtokukba jutott, modern nyugati nehézfegyverekkel?

– Mérsékelten lesz rájuk szükségük. Az országban akár milliószámra jelen lévő kézifegyvereknek hasznát fogják venni, a többinek a sorsa kérdéses.

Kapcsolódó írásaink