Külföld

Görögország nem akar az EU bejárata lenni az Afganisztánból menekülők számára

Görögország nem akar az Európai Unió bejárata lenni az Afganisztánból menekülő emberek számára, ezért Athén azt szorgalmazza, hogy az EU közösen lépjen fel a válság megoldása érdekében - közölte kedden Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter.

Görögország nem akar az EU bejárata lenni az Afganisztánból menekülők számára
Rengetegen próbálnak menekülni a tálibok által elfoglalt országból
Fotó: AFP/Wakil Kohsar

Nem akarjuk újra átélni azt, ami 2015-ben történt - fogalmazott a miniszter. Hat évvel ezelőtt csaknem egymillió ember érkezett a görög szigetekre a szíriai, az iraki és az afganisztáni válságövezetekből. Emiatt Görögország ismét aggodalommal figyeli a tálibok afganisztáni hatalomátvételét, amely aggodalmai szerint ahhoz vezethet, hogy megismétlődik a 2015-ös menekültválság.

„Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy Görögország nem tud és nem is akar az EU bejáratává válni az oda igyekvő menekültek és bevándorlók előtt. Nem jöhetnek be emberek milliói Afganisztánból az Európai Unióba, Görögországon keresztül semmiképpen sem” - fogalmazott Mitarákisz az ERT köztelevíziónak.

Az uniós külügyminiszterek kedden válságtanácskozást tartanak Afganisztánról, és Görögország kérte, hogy a belügyminiszterek szerdai megbeszélésén is vitassák meg a kérdést. Közös európai megoldásra van szükség - jelentette ki a görög miniszter.

A tálibok „általános amnesztiát” hirdettek minden állami tisztviselő számára

A tálib lázadók bejelentették kedden, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre - jelentette az AFP hírügynökség. „Általános amnesztiát hirdetünk mindenki számára, hogy teljes bizalommal élje tovább megszokott életét” - írták közleményükben.

Az AP hírügynökség úgy számolt be az amnesztia meghirdetéséről, hogy az mindenkinek szól az országban. Eszerint Enamullah Szamangani, az „Iszlám Emirátus kulturális bizottságának” egyik tagja az állami tévében tett bejelentést. Bátorította a nőket arra, hogy csatlakozzanak az „új kormányhoz”. „Az Iszlám Emirátus nem akarja, hogy a nők áldozattá váljanak. A kormány felépítése még nem teljesen egyértelmű, de tapasztalataink alapján a vezetésnek teljesen iszlámnak kell lennie, és mindenkinek csatlakoznia kellene hozzá” - mondta.

A radikálisok egyik vezetője hétfőn újságírók előtt kijelentette: Afganisztánban nyugalom uralkodik, a tálib harcosok utasítást kaptak, hogy ne rémisszék meg a civileket, és ne okozzanak károkat A bejelentés szerint a kormányalakítással pedig megvárják a külföldi csapatok teljes kivonását.

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría) - írták hírügynökségek. Akkor egyebek közt megtiltották a nők munkavállalását. Arra is emlékeztetnek, hogy a radikálisok kormányzása idején több bűncselekményt is kivégzéssel vagy végtaglevágással büntettek.

Német államfő: Az afganisztáni helyzet a Nyugat szégyene

A Nyugat szégyenének nevezte a nemzetközi haderő kivonulása után a tálibok uralma alá került Afganisztán helyzetét a német államfő kedden.

Frank-Walter Steinmeier a berlini hivatalában egy pódiumbeszélgetést felvezető beszédében kiemelte, hogy a tálibok elől menekülő afgánokkal zsúfolt kabuli repülőtéren uralkodó állapotokat mutató felvételek „szégyenletesek a politikai Nyugat számára”. Ezekért az „emberi drámákért mi is felelősek vagyunk” - jelentette ki.

A szövetségi elnök, aki 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig Németország külügyminisztere volt, kifejtette, hogy a tálib hatalomátvétel „politikai vízválasztó”, olyan fordulat, amely nemcsak megrázó, hanem „megváltoztatja a világot”.

Mint fogalmazott: az afgán kormány és fegyveres erőinek gyors összeomlása és a tálibok ellenállás nélküli hatalomátvétele nehéz és „keserű” kérdéseket vet fel „külpolitikánk múltjával és jövőjével kapcsolatban”, mert azt mutatja, hogy kudarcot vallottak az Afganisztán stabilizálását és egy életképes államberendezkedést szolgáló évtizedes erőfeszítések.

Ezeket a kérdéseket őszintén és alaposan meg kell beszélni a nyugati országok szövetségében - mondta a német államfő, rámutatva: „e szövetség és a szövetségen belüli szolidaritás nélkül 20 évvel ezelőtt nem mentünk volna Afganisztánba”.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.

Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszter, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csakis azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.

Pozitívnak ítéli Törökország a tálibok eddigi üzeneteit

Pozitívan értékeljük a tálibok külföldieknek, diplomáciai képviseleteknek, sőt, a saját népüknek küldött üzeneteit - jelentette ki a török diplomácia vezetője Ammánban a jordániai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Hozzátette: Ankara reméli, hogy e pozitív jelek a tálibok tetteiben is tükröződnek majd.

Cavusoglu azt is elmondta, hogy Ankara továbbra is tárgyalásokat folytat minden afganisztáni szereplővel, beleértve a tálibokat is. „Most az afgánok egyeztetnek egymás közt arról, hogy ki vegyen részt az átmenetben, és milyen jellegű átmeneti kormányzást alakítsanak ki. Meglátjuk, hogyan alakul a helyzet, és majd mindenről egyeztetünk” - mondta a török külügyminiszter.

Cavusoglu szólt arról is, hogy a török állampolgárok és az Afganisztánt elhagyni kívánó külföldiek kimenekítését folytatják majd, amint stabilizálódik a biztonsági helyzet a kabuli repülőtéren.

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter „nyugtalanítónak” nevezte az afganisztáni fejleményeket, és azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb most az ország stabilitásának biztosítása. Jelezte: bíznak abban, hogy az afgánok képesek lesznek együtt munkálkodni országuk érdekeinek megvédéséért.

Az osztrák államfő ellenzi az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, az aktuális politikai fejlemények alapján nem tartja „helyénvalónak” ezek erőltetését. Alexander Van der Bellen kedden saját közösségi oldalain (Twitter, Facebook) fejtette ki véleményét az afgán konfliktus kapcsán.

Az osztrák államfő ellenzi az Afganisztánba történő kitoloncolásokat

A menekültjogot nem kapott afgán állampolgárok Ausztriából Afganisztánba történő kitoloncolása - tekintettel a jelenleg ott zajló szörnyű eseményekre - nem csupán „nem helyénvaló”, hanem ellentmond az osztrák alkotmányban is rögzített emberi jogok európai egyezményének, amely megtiltja, hogy embereket küldjenek olyan országokba vissza, ahol üldöztetésnek, kínzásnak, gyilkosságnak vannak kitéve.

Az államfőt - mint kifejtette - megrázták és mélyen lesújtották az afganisztáni fejlemények. „Különösen aggódom azokért a lányokért és nőkért, akiknek a szabadsághoz, oktatáshoz és hivatásuk gyakorlásához való alapvető joguk forog veszélyben.”

Véleménye szerint Ausztriának és az Európai Uniónak is támogatnia kell azokat, akik hazájukban fenyegetettnek érzik magukat, és adott esetben védelmet kell biztosítania ezeknek az embereknek.

Hozzátette: biztosítani kell azon afgán állampolgárok számára, akik el akarják hagyni a hazájukat, hogy ezt szabadon, biztonságban és nyitott határok mentén tehessék meg. „Ugyanakkor Ausztriának és az EU-nak minden lehetséges gazdasági és politikai eszközt fel kell használnia, hogy befolyást gyakoroljon a tálibokra, még akkor is, ha ez jelenleg nem lesz könnyű.” - fűzte hozzá Van der Bellen.

Salvini nem támogatja az afgán menekültek tömeges befogadását

Matteo Salvini, a jobboldali kormánypárti Liga vezetője kizárta, hogy Olaszország „több tízezer” afgán menekültet fogadjon be, ahogy azt a polgármesterek országos szövetsége sürgette kedden.

Matteo Salvini kötelességnek nevezte annak a „több tucatnyi” afgánnak a befogadását, akik az Afganisztánban korábban működő olasz diplomáciai képviseletekkel dolgoztak együtt.

A Liga vezetője azonban elutasította, hogy Olaszországba „több tízezer” menekült érkezzen.

„Olaszországba már 35 ezer illegális bevándorló érkezett, most a többi európai ország tegye a dolgát” - nyilatkozta Matteo Salvini.

A politikus arra utalt, hogy a belügyminisztérium adatai szerint január elseje óta mintegy 35 ezren érkeztek Olaszország partjaira a tavalyi év ugyanezen időszakában érkezett csaknem 16 ezerhez képest.

Matteo Salvini az olaszországi polgármesterek országos szövetségének keddi kezdeményezésére reagált: Matteo Biffoni, aki Prato polgármestere a baloldali Demokrata Párt (PD) képviseletében és egyben a szövetség migrációs felelőse közleményben hangoztatta, hogy a városvezetők készen állnak segíteni a menekülő afgán családok minél előbbi befogadásában. A szövetség Luciana Lamorgese belügyminiszterhez és Lorenzo Guerini védelmi miniszterhez intézett felhívásában sürgette az Afganisztánban 2005-től tevékeny olasz katonai-diplomáciai missziókkal együttműködő afgán civilek és családjaik mentését, valamint olaszországi befogadását.

A nemzetközi haderő kivonulása után a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán és Olaszország között hétfőn lépett életbe a légi folyosó az olaszok evakuálására. Az olasz légvédelem első repülőgépe Kabulból 74 fővel érkezett meg Rómába, közöttük diplomatákkal és húsz afgánnal, akik a képviseletnek dolgoztak.

Kapcsolódó írásaink

Anarchia Kabulban a kivonulás után

ĀAz Egyesült Államok demokrácia­export-projektje ismét teljes kudarccal végződött, a nyugati országok egy újabb térségből szorulnak ki