Külföld
Káosz alakult ki a kabuli repülőtéren, amerikai katonák a levegőbe lőttek
Néhányan azután lelték halálukat, hogy lezuhantak egy C-17-es típusú amerikai katonai szállító repülőgépről, amelynek belekapaszkodtak az oldalába a felszállás előtt.
A katonák azért használtak fegyvert, hogy úrrá legyenek a kifutón kialakult káoszon. „A tömeg irányíthatatlanná vált” - tette hozzá az egyik tisztségviselő. A közösségi médiára szintén felkerültek videofelvételek, amelyeken látható, hogy a katonák a levegőbe lőnek.
„Bár ez a mi repülőterünk, csak azt látjuk, hogy a diplomatákat kimenekítik, míg mi továbbra is bizonytalanságban várunk” - panaszolta a Reuters hírügynökségnek egy helyszínen tartózkodó afgán emberi jogi aktivista.
Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő mindeközben a Reutersnek azt mondta, hogy a kabuli repülőteret védő amerikai erők megöltek két fegyverest két különböző eset során az elmúlt 24 órában. „Az előzetes jelentések szerint a fegyveres támadók a tömegbe lőttek” - közölte.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma (Pentagon) további ezer fegyverest rendelt a helyszínre, ezzel már körülbelül hatezer katona dolgozik az amerikai állampolgárok, illetve a korábban nekik dolgozó afgánok evakuálásán.
Az emberek már vasárnap este megrohamozták a repülőteret, miután a tálib lázadók harc nélkül behatoltak Kabulba, és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták.
A tálib győzelem hírére több nagy légitársaság - köztük a United Airlines és a British Airways - elirányította járatait az afgán légtérből, a Flightradar24 repülőgép-követő szolgálat pedig azt közölte, hogy több utasszállító gép az Afganisztánnal szomszédos Irán és Pakisztán légterén repült át. Az afgán légi közlekedési hatóság úgyszintén nem javasolta a légitársaságoknak az afgán légtér használatát.
Számos európai ország megkezdte állampolgárainak kimenekítését
Számos európai ország megkezdte állampolgárainak és az őket segítő afgán civileknek a kimenekítését az országból.
A német hadsereg elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból - jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben. Egy 2500 fős csoportot már korábban nyilvántartásba vettek, ide a Bundeswehr segítői tartoznak családostól. Egy részüket már eljuttatták Németországba, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból. A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni.
A légierő első szállítógépei hétfő délelőtt indultak egy németországi bázisról. A tervek szerint a művelet központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, oda szállítják majd Kabulból a tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánokat és a német állampolgárokat. Biztonságukról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. A kimenekítettek Taskentből charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.
Ben Wallace brit védelmi miniszter elmondta: Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kimenekíthesse az országból a brit állampolgárokat és a brit kötődésű afgánokat. Nagy-Britannia is áthelyezte nagykövetségét Kabul városából annak repülőterére, és naponta 1200-1500 embert szeretne elszállítani onnan, és fenn is tartani ezt az ütemet.
Franciaország erősítést küldött az Egyesült Arab Emírségekbe, hogy elősegítse a francia állampolgárok kimenekítését Afganisztánból. A francia hadsereg hétfő estig készül kijuttatni Kabulból emírségekbeli bázisára a francia állampolgárok, illetve a francia állam védelmét élvező személyek első körét.
A bukaresti hatóságok is bejelentették, hogy Románia katonai repülőgépet küld Kabulba, hogy kimenekítse azokat a román állampolgárokat, akiknek még nem sikerült elhagyniuk Afganisztánt. Florin Citu miniszterelnök szerint a bukaresti külügyminisztériumban alakult válságstáb 35, a térségben rekedt román állampolgárról tud. A román kormányfő felkért minden, még a kritikus térségben tartózkodó román állampolgárt, hogy vegye fel a kapcsolatot Románia pakisztáni külképviseletével, és azonnal hagyja el Afganisztánt.
A cseh hadsereg első különrepülőgépe 46 személlyel a fedélzetén hétfőn reggel érkezett Prágába. A repülőgép délben vissza is indult Afganisztánba, de miután az amerikaiak időközben lezárták a kabuli nemzetközi repülőteret, a gép kénytelen volt Bakuban landolni - közölte a cseh külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a gép most az azeri fővárosban várakozik, s továbbindulása a kabuli helyzet függvénye.
A belga honvédelmi minisztérium légi eszközöket, többek között nagyméretű teherszállító repülőgépeket helyezett készenlétbe, hogy segítse a kabuli nemzetközi repülőtérről történő evakuálási műveleteket. Ludivine Dedonder védelmi miniszter azt is közölte: azoknak az afgán állampolgároknak, akik a belga csapatokat és külszolgálatot segítették, lehetőségük van arra, hogy a belga képviseleten jelentkezzenek segítségért. A belga külügyminisztérium szerint az elmúlt 24 órában 47, Afganisztánban tartózkodó belga állampolgár fordult a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban lévő belga nagykövetséghez.
Mark Rutte, Hollandia ügyvivő miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a kabuli holland nagykövetség munkatársai, az afgán tolmácsok és „mások, akik védelmet érdemelnek”, kijussanak Afganisztánból. Ank Bijleveld védelmi miniszter azt közölte, hogy a tárca egy több járatból álló légihidat bocsátott rendelkezésre a holland állampolgárok hazatelepítéséhez.
Spanyolország két katonai repülőgépet küldött hétfőn Dubajba a spanyol diplomaták, azok családtagjai és a Madridot segítő afgán civilek kimenekítésére. Az osztrák külügyminisztérium azon fáradozik, hogy a még Afganisztánban tartózkodó nagyjából 15 osztrák állampolgárt valamelyik másik európai ország evakuáló repülőjáratán hazajuttassa.
Olaszország nagyjából 70 nagykövetségi dolgozóját már hazajuttatta, jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy az olasz védelmi és külügyi tárcával korábban együttműködő afgán állampolgárokat is kijuttassanak az országból.
Törökország hétfőn több mint 300 emberét menekítette ki Kabulból a Turkish Airlines török légitársaság egy járatán. Az Isztambulba érkező utasok újságíróknak elmondták, hogy órákat kellett várniuk a repülőgép fedélzetén, mire a kifutópályáról a katonáknak sikerült eltávolítani az ott összegyűlt afgán civileket, akik kétségbeesetten szeretnék elhagyni az afgán fővárost.
Svédország és Norvégia hétfői közlése szerint már kimenekítették nagykövetségeik munkatársait az országból.
Dánia viszont azt közölte, hogy még nem fejezte be az evakuálást: több száz dán állampolgár és afgán segítő vár Kabulban arra, hogy Dániába jusson. Jeppe Kofod dán külügyminiszter szerint a mobiltelefon-hálózat összeomlása miatt többekkel nehéz felvenni a kapcsolatot.
Finnország is hétfőn menekíti ki diplomatáit Kabulból.
Új-Zéland katonai gépet küld Afganisztánba, hogy kimenekítsenek 53 új-zélandi és számos afgán állampolgárt az országból. Ausztrália pedig több mint 150 állampolgára és több afgán menekült evakuálására készül.
A japán kormány szintén hazaszállítja kabuli nagykövetségének alkalmazottait, egyúttal arra kérte az Afganisztánban tartózkodó állampolgárait, hogy lehetőség szerint hagyják el az országot
Lavrov az amerikai és a kínai külügyminiszterrel egyeztetett a válságról
Az afgán helyzetről folytatott eszmecserét hétfőn az orosz és az amerikai külügyminiszter. Szergej Lavrov és Antony Blinken orosz tájékoztatás szerint amerikai kezdeményezésre tanácskozott egymással. Blinken beszámolt a kabuli amerikai nagykövetség munkatársainak kimenekítésével kapcsolatos lépésekről és halaszthatatlan humanitárius feladatokról. Lavrov ismertette hivatali partnerével az orosz helyzetértékelést, valamint tájékoztatta az orosz nagykövetségnek az afganisztáni politikai erők politikai erőivel folytatott megbeszéléseiről.
A felek megállapodtak arról, hogy folytatják a konzultációkat Kína, Pakisztán és más érdekelt államok bevonásával egy befogadó, új feltételek közötti afgánközi párbeszéd megindítása érdekébe
Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Lavrov Vang Ji kínai külügyminiszterrel is megvitatta az Afganisztánban és a térségben kialakult helyzetet. A felek a szűkszavú tájékoztatás szerint emellett a küszöbönálló kétoldalú találkozókról, a koronavírus elleni küzdelemről és a második világháború "történetének meghamisítására irányuló kísérletek" elleni fellépés ügyében való egyeztetés felélénkítéséről is egyeztetést folytattak.
Guterres: A világnak össze kell fognia az afganisztáni terrorfenyegetéssel szemben
Az ENSZ főtitkára hétfőn New Yorkban felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fogjon össze az afganisztáni terrorfenyegetéssel szemben, ne engedje, hogy a dél-ázsiai ország ismét terrorszervezetek működési helyévé vagy menedékévé váljék.
António Guterres felhívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a nemzetközi közösséget, hogy egységfrontot alkotva cselekedjen, vessen be minden rendelkezéséére álló eszközt az afganisztáni globális terrorista fenyegetéssel szemben, az alapvető emberi jogok biztosítása érdekében.
A főtitkár a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén felszólította a tálibokat és valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben és védjék a nemzetközi emberiességi jogot és valamennyi ember szabadságjogait, aggodalmát fejezve ki mindenekelőtt az afgán nők és lányok ellen elkövetett fokozódó jogsértések hallatán.
Guterres kijelentette: a segélyszervezeteknek továbbra is lehetővé kell tenni, hogy folytathassák a munkájukat az iszlamista hatalomátvétel után is. Eddig úgy tűnik, hogy a tálibok többnyire tiszteletben tartják az ENSZ munkatársait és intézményeit több olyan településen, amelyet az ellenőrzésük alá vontak - mondta. Hozzátette, hogy az ENSZ az afganisztáni biztonsági helyzet függvényében alakítja jelenlétét. „A legfontosabb viszont az, hogy továbbra is támogatjuk Afganisztán népét e számára nehéz órában” - tette hozzá.
Az ENSZ Humanitárius Segítséget Koordináló Irodája (OCHA) közölte, hogy a humanitárius közösség - mind az ENSZ, mind a civil szervezetek - továbbra is elkötelezettek az afgánok megsegítésére.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) Genfben máris bejelentette, hogy nem csökkenti afganisztáni jelentétét.
Az ENSZ-főtitkár közölte: minden országnak nyitottnak kell lennie az afgán menekültek befogadása és az afganisztáni deportálások leállítása előtt.
A 15 tagú Biztonsági Tanács, amely az afgán helyzet megvitatására tartott hétfőn rendkívüli ülést, a tanácskozás zárt ajtók mögött tartott szakasza után új, befogadó és képviseleti egységormány létrehozását szorgalmazta nők részvételével. A testület egyben felszólított az ellenségeskedések és emberi jogok megsértésének azonnali beszüntetésére, valamint arra, hogy mindenki számára azonnal, biztonságosan és akadálymentesen elérhető legyen a humanitárius segítség.
A tanácskozáson Afganisztán ENSZ-nagykövete hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek nem szabad elismernie az afgánok által létrehozni kívánt „Afganisztáni Iszlám Kalifátust”. Guliam Iszhakzai hozzátette: Afganisztán polgárháborúba süllyedhet, és latorállammá válhat, ha a nemzetközi közösség nem cselekszik.
A nagykövet szerint a nemzetközi közösségnek átmeneti kormány megalakítását kellene szorgalmaznia Afganisztánban, amelyben részt vennének a különböző etnikai csoportok.
Oroszország ENSZ-nagykövete Moszkva aggodalmát hangoztatta a tanácskozáson amiatt, hogy Afganisztánban továbbra is fennmarad a terrorveszély. Vaszilij Nyebenzja hangsúlyozta: Oroszország felszólít az afganisztáni rendezésben érintett minden felet, hogy tartózkodjanak a fegyveres fellépéstől, és békés úton járuljanak hozzá a konfliktus rendezéséhez.
Kína elvárja a táliboktól, hogy teljesítsék ígéretüket, amely szerint nyitott képviseleti kormányzatot hoznak létre Afganisztánban, és felelős intézkedéseket hoznak az afgán állampolgárok és a külföldi képviseletek biztonságának szavatolására - hangsúlyozta Keng Suang helyettes kínai ENSZ-nagykövet.
Franciaország haladéktalan tűzszünet bevezetését és a nemzetközi jog tiszteletben tartását követeli Afganisztánban - jelentette ki Nathalie Estival-Broadhurst, Párizs állandó ENSZ-képviselőjének a helyettese.
Írország ENSZ-nagykövete, Byrne Nason szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen meg minden lehetőt az afganisztáni nők jogainak a védelmében a szigorú iszlám előírásokat betartó tálibok hatalomra kerülése után.
A nagykövet szerint a nemzetközi közösségnek átmeneti kormány megalakítását kellene szorgalmaznia Afganisztánban, amelyben részt vennének a különböző etnikai csoportok.
Pakisztán állandó ENSZ-képviselője, Munír Akram szerint jelenleg nem világos, jelenleg kit képvisel Guliam Iszhakzai. Az általa képviselt kormány nem létezik, az elnök, aki a megbízólevelét aláírta, elmenekült - szögezte le Akram. „Remélem, hogy a jövőben is képviselni tudja az új hatalmat, de ezt a kérdést az afgán vezetésnek kell eldöntenie” - tette hozzá.
Imran Hán pakisztáni kormányfő közben Iszlámábádban kijelentette, hogy országa a jövőben is együttműködik a nemzetközi közösséggel és minden afgán fontos tényezővel a politikai rendezésben.
T. Sz. Tirumurti, a BT soros elnöke a felszólalások után bejelentette, hogy a tanács zárt ajtók mögött folytatja az afganisztáni helyzet megvitatását.
Afgán katonák százai menekültek Üzbegisztánba
Afgán katonák százai érkeztek Üzbegisztánba a hétvégén a tálibok elől menekülve - közölte hétfőn az üzbég főügyész hivatala. A tájékoztatás szerint 585 afgán katona érkezett 22 katonai repülőgép és 24 helikopter fedélzetén. 158 további katona gyalog kelt át a határon.
A főügyész hivatala ismertette továbbá, hogy egy afgán repülőgép összeütközött az őt kísérő üzbég vadászgéppel, amitől mindkét gép lezuhant. A közlés ellentmond a taskenti védelmi tárca korábbi beszámolójának, miszerint az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, amely megsértette a két ország határát. Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban.
A főügyészség szerint az afgán és az üzbég gép pilótája is katapultált, és túlélte az ütközést. Egyelőre nem világos, hogy az afgán katonák jelenleg hol tartózkodnak, miután leszállásra kényszerítették őket Termez határvárosában. Mindemellett a szomszédos Tádzsikisztán is arról számolt be, hogy több mint száz afgán katona érkezett légi úton Bohtar városának repülőterére.
Jansa: Az afgán káosz a NATO történetének legnagyobb veresége
Az afganisztáni káosz és a modern fegyverek tálib kézre juttatása „a NATO történetének legnagyobb veresége” - írta Janez Jansa szlovén kormányfő hétfőn a Twitter-oldalán, hozzátéve: Szlovénia mint szövetséges, osztozik a felelősségben. „Az afgán szövetségesek tálib-terrorra hagyása szégyenletes cselekedet. Mindez egy korszak végének szimbóluma” - írta Jansa a bejegyzésben.
A szlovén csapatok május végén vonultak ki Afganisztánból. Ljubljana jelenleg segíteni próbál a szlovén katonákat segítő afgán személyzetnek, amelyek többsége vélhetően Olaszország segítségével már biztonságba került. Szlovénia Olaszországgal közösen vett részt a NATO afgán missziójában - idézte fel a szlovén sajtó.
Matej Tonin szlovén védelmi miniszter közölte: jelenleg három szlovén állampolgár tartózkodik Afganisztánban, akik kimenekítésén még dolgozik Ljubljana.
A német külügyminiszter szerint rosszul ítélték meg a helyzetet
„Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” - mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a tálibok uralma alá került Afganisztánról. Heiko Maas tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtéren uralkodó állapotokról „rendkívül fájdalmas” és mindenkit mélyen megrázó képek érkeznek.
Ezek a felvételek is azt mutatják, hogy a német kormány, a hírszerző szolgálatok és az egész nemzetközi közösség tévesen ítélte meg az afganisztáni helyzetet. Senki nem tudta megjósolni, hogy „az afgán biztonsági erők milyen sebesen hátrálnak meg és kapitulálnak a tálibok előtt” - mondta a miniszter.
„Mi sem láttuk mindezt előre, és egy ilyen napon, mint ez a mai, az őszinteség is azt parancsolja, hogy ezt a legteljesebb mértékben beismerjük” - emelte ki a német diplomácia vezetője. Kifejtette, hogy a téves helyzetértékelés ügyét fel kell majd dolgozni, de egyelőre a Kabulban rekedt emberek kimentésére kell összpontosítani.
Merkel: Nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat
Az Afganisztánból menekülő emberek ügyében nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben. A kormányfő tájékoztatóján kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek támogatást kell nyújtania az Afganisztánnal szomszédos országoknak, főleg Pakisztánnak, hogy ha Afganisztánból elmenekülnek emberek a tálibok elől, akkor el tudják látni a segítségre szorulókat.
Jelezte: elképzelhető, hogy összehívnak egy rendkívüli EU-csúcsot, amelynek egyik fő témája éppen az afgán menekülteket befogadó térségbeli országok támogatása lehet. Ezeknek az embereknek biztos menedéket kell nyújtani, és nem szabad ismét elkövetni azt a hibát, hogy a nemzetközi közösség nem biztosít elég pénzt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) és élelmiszer-segélyezéssel foglalkozó szervezetének (WFP), aminek következtében „Jordániából, Libanonból és közvetlenül Szíriából is elindultak az emberek Európába”. Afganisztán esetében gyorsabban kell lépni, és gyorsabban támogatni kell a környező országokat - fejtette ki a német kancellár.
Nehammer és Schallenberg közös uniós bel- és külügyminiszteri találkozót sürget
Az osztrák kormány két minisztere, Karl Nehammer bel- és Alexander Schallenberg külügyminiszter közös találkozót sürget az uniós tagállamok bel- és külügyminisztereinek részvételével az afgán helyzet értékelésére - áll a két tárcavezető hétfői közös közleményében.
„Közös európai megközelítésre van szükség arra vonatkozóan, hogy miként reagálunk kül- és biztonságpolitikai szempontból az Afganisztánban kialakult helyzetre, amely újabb menekültáraddal fenyegeti Európát” - áll a közleményben.
Schallenberg úgy véli, Afganisztán nem válhat biztonságpolitikai „fekete lyukká”, és az európai törekvésekbe Afganisztán szomszédos országait és a tranzitországokat is be kell vonni. Kijelentette, hogy belügyminiszter kollégájával és Afganisztán közép-ázsiai szomszédaival közösen, egy virtuális konferencia keretében szeretné megtenni az első lépéseket. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottságnak is haladéktalanul meg kell kezdenie a tárgyalásokat ezekkel az államokkal.
A külügyminiszter hangsúlyozta, az uniónak mindent meg kell tennie, hogy a helyzet stabilizálódjon Afganisztánban. Felszólította az afgán erőket, hogy legyenek felelősségük teljes tudatában, amennyiben a partnerségi viszonyt meg akarják őrizni az EU-val. „Minden afgán, különösen a nők és a kisebbségek alapvető emberi jogait védeni kell.” - tette hozzá.
„Ha az emberi jogok európai egyezménye határt szab a kitoloncolásoknak, más alternatívát kell találni. Kitoloncolási központok felállítását fogom javasolni Afganisztán közvetlen környezetében a belügyminiszterek szerdai EU-találkozóján.” - hangsúlyozta Nehammer.
A belügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy az afgán helyzet nemcsak az illegális migráció újabb veszélyét jelenti Európa számára, hanem a terrorveszélyt is újra kell értelmezni, és mielőbb közös európai stratégiát kialakítani. „Hiteles európai menekültpolitika csak akkor lehetséges, ha azokat, akik nem jogosultak menedékjogra, ki lehet toloncolni Európából” - érvelt a belügyminiszter.