Külföld

A szlovák külügyminiszter szerint rontja a kapcsolatokat a múlt folytonos felhánytorgatása

Kövér László Somorján emlékezett meg a kitelepítések magyar áldozatairól. Ivan Korcok szlovák külügyminiszter viszont ezt az ügyet lezártnak tekinti.

A szlovák külügyminiszter szerint rontja a  kapcsolatokat a múlt folytonos felhánytorgatása
Ivan Korcok szlovák külügyminiszter
Fotó: AFP/POOL/Olivier Matthys

Éles bejegyzésben bírálta Ivan Korcok szlovák külügyminiszter a magyar Országgyűlés elnökének Somorján elhangzott beszédét. Kövér László a felvidéki városból kitelepített magyarok emlékművének felavatása alkalmából úgy nyilatkozott, a magyar állam elítéli a kollektív bűnösség bármilyen elvét.

„Állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért, az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében”, tette hozzá az országgyűlés elnöke. Ezzel utalt a Benes dekrétumokra, amelyek a mai napig érvényben vannak, és arra, hogy a 76 ezer deportált, vagy kényszermunkára hurcolt magyartól a szlovák állam eddig nem kért bocsánatot. Kövér László szerint „ez a mai napig lezáratlan történet”.

Ezt nem így látja a szlovák külügyminiszter, aki közösségi oldalán úgy vélekedett, „a háború utáni elrendezés lezárt téma”. Korcok úgy véli, „annak a módja, ahogy a magyar képviselők állandóan újranyitogatják a történelmi kérdéseket, nincs összhangban a Szlovákia felé deklarált kétoldalú jó kapcsolatokkal szellemével.”

A szlovák külügyminiszter sérelmezte azt is, hogy „Magyarország második legmagasabb képviselője szükségesnek tartja épp Szlovákiában prezentálni a saját történelmi nézőpontját.” Végül arra kéri a magyar politikusokat, hogy „fontolják meg szavaikat, a megbékélést ne zavarják meg, és tartsák tiszteletben Szlovákiát, mint egyenrangú partnert”.

Korcok Kövér Lászlóhoz intézett szavai némi ellentétben vannak egy közvetlenül ezek alatt található Facebook-bejegyzéssel, amiben a roma holokauszt áldozatairól emlékszik meg. Ebben a szlovák külügyminiszter épp azt hangsúlyozza, hogy „ennek szörnyűségeiről sosem szabad megfeledkezni, és ezért is olyan fontosak a polgári társadalom kezdeményezései.” Kifejti továbbá azt is, hogy „ilyen történelmi tudat nélkül elvesztjük az önreflexió képességét – amely olyan fontos a jelen időkben.”

Ennek a történelmi tudatnak létjogosultságát, melynek fontosságát a roma holokauszt kontextusában felismerte, tagadná meg a szlovák külügyminiszter a felvidéki magyar közösségtől, amikor a kollektív bűnösnek nyilvánított őshonos nemzet tagjait ért megtorlásra való megemlékezést sérelmezi.

Kövér László viszont ebben a kérdésben épp azt emelte ki, hogy Magyarország már bocsánatot kért az így meghurcolt zsidóságtól, „országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését magyarországi szülőföldjükről, és nemzeti emléknappá nyilvánította a felvidéki magyarság kitelepítésének kezdőnapját”.

Gyimesi György, az OLaNO kormánypárt képviselője emlékeztetett arra, hogy Ivan Korcok korábban ellenezte a kitelepítettek szlovákiai emléknapját, és arra kérte, „válogassa meg a szavait, amelyeket a magyar kormány tagjaihoz és a Szlovákiában élő magyarokhoz intéz”.

A Magyar Közösség Pártja közleményében hangsúlyozta, „számunkra a benesi időszak akkor zárul le, ha a szlovák törvényhozás, a köztársasági elnök és a kormányfő bocsánatot kér tőlünk, és méltányos anyagi és erkölcsi kárpótlást biztosít számunkra”.

Az Összefogás közös magyar párt elnöke, Mózes Szabolcs úgy reagált, hogy „a szlovák külügyminiszternek Szlovákia elleni tiszteletlenségnek tartja, ha valaki elsorolja a tényeket”. „Talán át lehet adni úgy egy kitelepítési emlékművet, hogy hallgatunk a kitelepítésekről, a második világháború utáni jogfosztásról?”, vetette fel Mózes. Hozzátette, „hogy mindezt egy elvileg liberális párt által jelölt miniszter mondja.

Pont olyan liberalizmus ez, mint a kisebbségi ügyekben mutatott hozzáállásuk. Miközben a szavak szintjén Korcok a nagy magyar-szlovák barátság híve, … arra instruálta az igazságügyi minisztériumot, hogy lépjen be – senki által sem kérve – a Minority SafePack elleni uniós perbe.”

Kapcsolódó írásaink