Külföld

Orbán: Magyarország támogatni fogja a szlovén uniós elnökséget

Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU tanácsának elnökségét - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a szlovéniai Ljubljanában, a visegrádi országok és Szlovénia csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón.

Orbán: Magyarország támogatni fogja a szlovén uniós elnökséget
Orbán Viktor magyar kormányfő a visegrádi csoport (V4) és a szlovén miniszterelnök csúcsértekezletén tartott sajtótájékoztatón Ljubljanában, a Nemzeti Galériában
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A tanácskozás fő témái között volt a koronavírus-járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása, a migráció és a nyugat-balkáni helyzet. A magyar kormányfő meggyőződése szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása. Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, a biztonság és a piacok bővítése.

Orbán Viktor hangsúlyozta: beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell. Hozzátette: biztonság akkor lesz, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviseljük határozott álláspontunkat, amely semmilyen szétosztási kvótát nem támogat. Kiemelte: szükség van a piacok bővítésére, ez pedig akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba, és ezzel az unió erejét növeljük. „Magyarország a következő hónapokban mindent meg fog tenni, támogatni fogja a szlovén elnökséget, hogy az sikeres legyen” - jelentette ki.

Jelenleg Magyarország a V4 csoport soros elnöke. Orbán Viktor hangoztatta: a közép-európai országok együttműködése nem elmélet, hanem gyakorlati valóság. A pandémia idején ezek az országok példásan segítették egymást - szögezte le. Szerencse, hogy ilyen nehéz 6 hónapban éppen Szlovénia adja az uniós elnökséget. Janez Jansa miniszterelnök már másodszor irányítja az elnökséget, és „miután az antikommunista klubhoz tartozik, történelmi horizontja is van az európai uniós kérdések megítéléséhez” - fogalmazott Orbán Viktor.

Objektum doboz

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van. Az egyik Ázsia, a másik pedig a szubszaharai régió, ezekben a helyzet egyre aggasztóbb. „Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet” - emelte ki Orbán Viktor.

Hozzáfűzte: ez nem jó politika, migrációs következményei lesznek. Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra - hangoztatta. Úgy vélekedett, hogy a szlovén EU-elnökségnek ezeket a kérdéseket az unió működésének középpontjába kell állítania.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Uniónak a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozni, mint a pandémia, az újraindítás, a migráció. Úgy vélte, hogy az Európai Parlament például nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, „jogállamisági dzsihádot” folytat. „Mi fontosnak tartjuk a rule-of-law (jogállamiság) kérdését, de az EP rule-of-law dzsihádot csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet” - fogalmazott. A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni - emelte ki.

Objektum doboz

A miniszterelnök egy másik kérdés kapcsán arra is rámutatott, hogy új európai helyzetben vagyunk. A kétezres évek közepén voltak az újonnan csatlakozók és a régi országok. Ma már más a helyzet: van, ahol magas az államadósság, alacsony a gazdasági növekedés, és a rengeteg migráns destabilizálja a biztonsági helyzetet, illetve vannak, amelyek ellenőrzés alatt tartják az államadósságot, gyorsan növekednek, és megvédték magukat a migránsoktól, ezért stabilak. Közép-Európa is az utóbbi kategóriába tartozik - mondta.

Hangsúlyozta: Janez Jansának óriási feladata, hogy Európa e két, nagyon különböző részét összefogja. Szlovéniának mindazonáltal jó esélye van a különböző utakon haladó két rész egységesítésére, már csak azért is, mert a legnyugatibb közép-európai ország.

Az Európai Parlament jogállamisági fellépése viszont a kormányfő szerint az egység ellen hat.

Orbán Viktor magyar (b3), Eduard Heger szlovák (b2), Mateusz Morawiecki lengyel (b) és Andrej Babis cseh miniszterelnök megbeszélésükön a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek és a szlovén kormányfő csúcsértekezlete előtt a ljubljanai magyar nagykövetségén
Orbán Viktor magyar (b3), Eduard Heger szlovák (b2), Mateusz Morawiecki lengyel (b) és Andrej Babis cseh miniszterelnök megbeszélésükön a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek és a szlovén kormányfő csúcsértekezlete előtt a ljubljanai magyar nagykövetségén
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Ben

A cseh kormány Twitter-oldalán számolt be a mai találkozóról, ebből kiderül, hogy a magyar V4-elnökség tervei álltak az egyeztetések középpontjában. A találkozó résztvevői emellett közös határozatban foglalják össze az együttműködés főbb területeit.

Objektum doboz

Jansa: Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a V4-ekkel

Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a visegrádi csoporttal, és gyakran koordinálják prioritásaikat - jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

„Örülök neki, hogy ezt megtehetjük, főleg, hogy Szlovéniának további felelőssége van az Európai Unió Tanácsa elnökségének élén” - mondta, hozzátéve: az Európai Unió számos kihívás előtt áll, amelyekre meg kell találnia a válaszokat.

Örömének adott hangot, hogy vendégül láthatja a visegrádi országok miniszterelnökeit, egyben megköszönte azt a támogatást, amelyet Szlovéniának nyújtottak a világjárvány alatt.

Amíg az Európai Unió nem tudta a segítséget megszervezni, ezek az országok védőfelszereléssel és oltóanyaggal támogatták Szlovéniát - mondta. „Nagy szolidaritás volt abban az időben Közép-Európán belül” - hangsúlyozta.

Jansa kiemelte: mind az öt jelen lévő ország átlag feletti gazdasági növekedési előrejelzéssel rendelkezik.

Úgy vélte: az EU akkor lesz erős, ha a tagállamok is erősek gazdaságilag. „Nem lehet erős az EU gyenge tagállamokkal” - mondta, hozzátéve: jelenleg az egyik legfontosabb feladat a gazdasági teljesítmény gyors helyreállítása.

Újságírói kérdésre válaszolva az EU több tagállama által vitatott magyar gyermekvédelmi törvényről elmondta: sok olyan dokumentum van, amely válaszokat ad ezekre a kérdésekre, de gyakran elfelejtik őket. Megemlítette az Európai Unió Alapjogi Chartáját, majd idézte annak 14. cikkét, amely az oktatás szabadságával foglakozik.

„Ha megnézzük az alapvető emberi jogokról szóló dokumentumokat, látjuk, hogy mi tartozik európai és mi nemzeti hatáskörbe. A szlovének már elhagytak egy olyan országot, ahol ezek a dolgok kezdtek összefonódni” - utalt Jansa az egykori Jugoszláviára.

„Nem szeretnénk, hogy az Európai Unióban ezt a hibát ismét elkövessék, hiszen van tapasztalatunk azon a téren, hogy ez hova vezet” - húzta alá, hozzátéve: mindenkinek tartania kellene magát az előre megbeszélt keretekhez és dokumentumokhoz, amelyeket aláírtak.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, a V4-en belül szoros együttműködésre törekszenek az uniót érintő legtöbb kérdésben, így a járvány utáni helyzetet illetően is. E területen az egyik fontos témának az idegenforgalmat nevezte, hozzátéve, hogy a kontinens nyugati részében számos országban jelenleg rossz a helyzet. Leszögezte, hogy a visegrádi csoport tagjai egyaránt fontosnak tartják az oltakozás ösztönzését is.

Morawiecki megerősítette azt a közös álláspontot is, hogy a központosítás helyett az uniónak inkább egymással együttműködő, erős nemzetállamokból álló szervezetnek kell lennie.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a nyugat-balkáni bővítés mellett külön hangsúlyozta az unión belüli szabad mozgást biztosító schengeni övezet kiterjesztésének fontosságát, sürgetve Románia, Bulgária és Horvátország felvételét.

Eduard Heger szlovák kormányfő azt hangoztatta, hogy a V4 támogatja Szlovéniát uniós elnöki prioritásaiban. A járvány mellett kiemelte a gazdasági újraindítás ügyét, hangoztatva, hogy ehhez ki kell használni a rendelkezésre álló európai forrásokat. Fontosnak mondta az Európa jövőjéről folyó konferenciát, hangoztatva, hogy a polgároknak is beleszólást kell biztosítani az uniós ügyek alakításába.

Orbán Viktor magyar (k), Andrej Babis cseh (b), Janez Jansa szlovén (j) kormányfő a visegrádi csoport (V4) és a szlovén miniszterelnök csúcsértekezletén tartott sajtótájékoztatón Ljubljanában, a Nemzeti Galériában 2021. július 9-én
Orbán Viktor magyar (k), Andrej Babis cseh (b), Janez Jansa szlovén (j) kormányfő a visegrádi csoport (V4) és a szlovén miniszterelnök csúcsértekezletén tartott sajtótájékoztatón Ljubljanában, a Nemzeti Galériában 2021. július 9-én
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Szijjártó: A visegrádi országok felgyorsítanák fejlesztési terveiket

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: a visegrádi országoknak az a terve, hogy fejlesztési projektjeiket tovább vigyék, illetve felgyorsítsák. Kulcsfontosságú beruházás a visegrádi országok közötti gyorsvasúti összeköttetés, hiszen egész Közép-Európában nincs elég gyorsvasút - mondta a tárcavezető.

 Kulcsfontosságú beruházás a visegrádi országok közötti gyorsvasúti összeköttetés, hiszen egész Közép-Európában nincs elég gyorsvasút - mutatott rá a tárcavezető.

Kiemelte: ezért is döntött úgy a négy visegrádi ország, hogy megépíti a Budapestet Varsóval összekötő gyorsvasutat, amely keresztülhalad majd Pozsonyon, illetve Prágán is.

A magyarországi megvalósíthatósági tanulmány elkészült, elsőként a négy ország közül. Ezért szeptemberre össze is hívták a V4-ek közlekedési munkacsoportját - tette hozzá.

Jelezte: a magyar megvalósíthatósági tanulmány egy 170 kilométeres magyarországi pályával számol, és a megtérülési mutatók egészen kimagaslóak. A magyar vonal Kelenföldről indul Törökbálintig, a mostani vasútfejlesztések nyomvonalán. Utána pedig a környezet kímélése érdekében a Vértest délről elkerülve jutna el Győrig, ahonnan az autópályához szinte odasimulva haladna egészen a magyar-osztrák-szlovák hármashatár területére. Annál is inkább, merthogy ott lenne egy csatlakozási lehetőség a nyugat-európai gyorsvasúti rendszerhez - magyarázta Szijjártó Péter.

Mint mondta, a magyarországi szakaszon a domborzati viszonyoknak megfelelően a 230 és a 320 kilométer/óra közötti sebesség látszik reálisnak és fenntarthatónak. Ez azt jelentené, hogy Pozsonyba másfél, Prágába három és fél, Varsóba pedig öt és fél óra alatt lehetne odaérni - mondta, hozzátéve: a nyugati vasútrendszerhez történő kapcsolódás miatt Frankfurt, Berlin, illetve Milánó belvárosai is gyakorlatilag fél napon belül elérhetőek lesznek Budapest belvárosából.

Környezetvédelmi szempontból is jelentős lenne ez a projekt, hiszen éves szinten mintegy 400 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást tudna meggátolni a közép-európai térségben. Emellett pedig a kalkulációk szerint az egész regionális gyorsvasút mintegy húszmillió utast tudna évente szállítani - mutatott rá.

Kiemelte: az Európai Uniónak van egy célkitűzése, hogy 2050-re megháromszorozza a gyorsvasutak hosszát.

„Ezért most az a dolgunk, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló költségvetési ciklusban a tervezés és előkészítés finanszírozására európai uniós pénzeket vonjunk be” - húzta alá.

A projekt egy tíz évet igénybe vevő folyamat. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a magyarországi szakaszokat a belföldi intercity forgalom is tudná használni, így Győrbe, Sopronba, Szombathelyre, de a Balatonra is előbb oda lehetne érni - mondta végezetül a miniszter.

Kapcsolódó írásaink

Varga Judit: A fenntarthatóság bölcsője a család

ĀA hiteles környezet- és klímavédelem a családbarát politika alapja - mondta a miniszter - Herczegh Anita a gyermekes családok melletti kiállásra hívta fel a figyelmet a X. európai nagycsaládos konferencián