Külföld
Novák Katalin: Az EP-ben statáriális döntést szeretnének elérni

Érdekes, hogy még a hivatalos dokumentumot nem is láttuk, a képviselőink a Politico internetes portálról értesülhettek arról, hogy lesz egy határozattervezet, de ezt kedd estig még nem töltötték fel a hivatalos rendszerbe - mondta Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter a szerdai strasbourgi EP-vita kapcsán, tudatta az ATV.
Novák Katalin szerint az, hogy a magyar fél hivatalos tájékoztatást nem kapott a határozattervezetről, annyiban nem meglepő, hogy “itt egy statáriális döntést szeretnének elérni a vád megfogalmazását megelőzően, ami úgy tűnik, hogy az Európai Unió különböző intézményeinek egyre inkább bevett gyakorlat. Egy politikai akcióról van szó” - jelentette ki.
A gyermekvédelmi törvényről a miniszter elmondta, hogy sajnálatos módon nagyon kevesen ismerik annak tényleges tartalmát. „Még egyszer hangsúlyozom, a gyermekekről van szó, tehát 18 év felettiekre egyáltalán nem vonatkozik ez a jogszabálycsomag. A megszületett döntések kizárólagosan a gyermekek védelme érdekében születtek” - jelentette ki.
A vitában “ott lesznek az európai parlamenti képviselőink, akik majd helytállnak. Az Európai Parlament LIBE bizottságában Hídvégi Balázs a felelőse ennek az ügynek. Tudomásom szerint Hidvéghi Balázs és Győri Enikő lesz az a két parlamenti képviselőnk, akik a vitában felszólalnak” - modta Novák Katalin.
A miniszter úgy tudja: van egy olyan határozattervezet, amit az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti frakciója már megfogalmazott, a nemzeti szuverenitás jegyében született és a nemzeti hatáskörök védelmét tartalmazza. Ehhez a nyilatkozathoz csatlakoznak majd a a Fidesz képviselői is - mondta a miniszter.
Az EP-határozattervezet egyes értesülések szerint olyan kitételeket tartalmaz, miszerint uniós helyreállítási forrásokat, amikre Magyarország igényt tart, az Európai Bizottság nem utalja addig, amíg nem bizonyosodik be, hogy azokat a pénzeket nem használják Magyarországon diszkriminatív vagy emberi jogi sérelmeket tartalmazó döntésekhez. Ennek kapcsán Novák Katalin kijelentette nincs tudomása arról, hogy bármilyen döntés vagy vizsgálat kimondta volna, hogy a jogszabály esetében diszkriminációról, jogsérelemről van szó.
”Véleményekre nagyon ritkán szoktak következményeket alapozni. Nem is nagyon lenne szerencsés, ha a jövőben erre az útra kerülnénk át, hogy vádként megfogalmazott vélelmek alapján lehetne uniós szankciókat életbe léptetni” - jegyezte meg a miniszter.
Novák Katalin megismételte: nem ismerik a pontos szövegét az Európai Parlamenti határozattervezetnek. “Mi is láttunk kiszivárgott dokumentumokat. Hogyha a kiszivárgott dokumentumból indulunk ki, ott egészen érdekes és újszerű dolgok vannak, például az is, hogy ha megfelelő lépések nem történnek az uniós intézmények részéről, akkor az EU-tagállamokat szólítja fel az Európai Parlament arra, hogy ők lépjenek fel különböző szankciókkal vagy ők cselekedjenek. Ez eddig még nem volt gyakorlat az Európai Parlamentben” - jelentette ki a miniszter, megjegyezve: nem hiszi, hogy “fel kellene üljünk bármilyen fenyegetésnek, ami mostanság gyakorivá vált”.
Úgy fogalmazott: úgy látja, “az a módi, hogy bármi is történjék, ami nem tetszik valakinek, azt mondja, hogy ja, ha ezt csináljátok, majd nem kaptok pénzt”. Lehet farkast kiáltani, lehet sokszor is farkast kiáltani, de én mindenkit óvnék attól, hogy túlzottan tartson attól, hogy bármilyen következményei lehetnek akár a holnapi vitának, vagy az annak kapcsán megszülető dokumentumnak - mondta Novák Katalin azEP-vitáról, illetve a csütörtöki EP-szavazásról.