Össztűz alatt a szlovén soros elnökség

Ellenséges hangulatban kezdődött a szlovén soros uniós elnökség. Szlovénia második alkalommal áll az Európai Unió Tanácsa élén, először 2008-ban vette át az elnöki tisztséget.

A nemzetközi sajtóban Janez Jansa kormányfőt, az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnökét rendszeresen populistának vagy akár autokratának titulálják. Szlovéniát hónapok óta az Európai Unió „problémás” országai között emlegetik, Magyarországgal és Lengyelországgal egyetemben.

Brüsszeli elemzők a Twitteren nem rejtik véka alá, hogy már azt várják, hogy az év végén Franciaország vegye át az elnökséget. Sophie Pornschlegel – aki több agytröszt, például a European Policy Centre elemzője – például úgy fogalmazott: Jansa nem tartja sokra a demokráciát, Szlovénia orbanizációtól szenved, és bár az elnökség prioritásai között szerepel a jogállamiság, aligha lesz elmozdulás a „helyes” irányba. Az amerikai Foreign Po­licy szerint Jansa egyenesen Európa egyik legilliberálisabb vezetője.

Az Európai Parlamentben már márciusban – baloldali kezdeményezésre – vitát tartottak a magyar, lengyel és szlovén médiahelyzetről. „A baloldal folyamatos ideológiai hadviselése a kelet-közép-európai országok ellen megosztja és szétveri Európát” – kommentálta akkor a vitát Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője.

Néhány nappal az elnökség kezdete előtt öt EP-képviselő levélben sürgette az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy hozzanak szankciókat Szlovénia ellen, Jansát pedig a civil társadalom, a média és az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal vádolták. Szemére vetették azt is, hogy Szlovénia mindeddig nem delegált ügyészt az Európai Ügyészségbe (EPPO). Az aláírók közt olyan, hazánkat is gyakran támadó balliberális képviselőket találunk, mint a német Daniel Freund vagy a román Ramona Strugariu.

A szlovén soros elnökség prio­ritásairól ma délelőtt vitázik az Euró­pai Parlament, ez alkalommal is számítani lehet a baloldal támadásaira. A vitában Janez Jansa is felszólal.

Nem zajlott zökkenőmentesen az Európai Bizottság tagjainak múlt csütörtöki szlovéniai látogatása sem. Az SDS szerint Szlovéniá­ban továbbra is probléma, hogy a jugoszláv szocialisták utódszervezetei, a mai szlovén baloldal nagy befolyással bír a média mellett a bíróságokra is. Jansa a sajtóeseményen felmutatott egy fotót, amelyen az látható, hogy szlovén bírók és baloldali EP-képviselők együtt túráznak.

Ezzel annyira feldühítette Frans Timmermanst, a bizottság alelnökét, hogy a holland szociáldemokrata politikus nem volt hajlandó szerepelni a testület és a szlovén kormányfő közös hivatalos fotóján. Az európai média figyelmét nem kerülte el, hogy kollégája fellépése ellenére Josep Borrell, az EU – szintén baloldali – kül- és biztonságpolitikai főképviselője kamerák előtt felment Jansával és feleségével túrázni a hegyekbe.

Janez Jansa nem riad vissza ugyan a konfrontációtól, kormánya mégis szeretett volna stabil hátországot biztosítani az elnökség hat hónapjának. A balliberális ellenzék azonban elutasította a tűzszünetet, Marjan Sarec ellenzéki vezető például úgy fogalmazott az Euractiv szerint, hogy ha feladják a rendelkezésükre álló eszközöket, akkor magát a demokráciát adják fel. Azt sem zárta ki, hogy az elnökség ideje alatt is újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Jansa ellen.

A következő hat hónap meghatározó lehet az SDS és az Európai Néppárt kapcsolatában is. Számítani lehet támadások további erősödésére, és könnyen lehet, ha az a pártcsalád nem áll ki mellette, akkor az SDS is követni fogja a Fideszt – ezt egyébként már több elemzés is megjósolta, hónapokkal ezelőtt.

Jansát múlt héten megkérdezték egy sajtótájékoztatón arról a közös nyilatkozatról, amit Európa jövőjével kapcsolatban írt alá a Fidesz, valamint az EPP-től jobbra álló két frakció több pártja, így az olasz Liga, a lengyel Jog és Igazságosság és a francia Nemzeti Tömörülés is. A szlovén kormányfő válasza Orbán Viktor korábbi nyilatkozatait idézte. Jansa felidézte, az EPP aranykorában léptek be a pártcsaládba, és a mai napig harcolnak azért, hogy a Néppárt visszatérjen az eredeti útjára. „Ha ez nem sikerül, más lehetőségek is vannak” – jegyezte meg.

A kormányfő a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy nem híve a megbélyegzésnek, tiszteletben kell tartani az unió alapjait jelentő értékekről alkotott eltérő véleményeket, a kettős mérce alkalmazása a legrövidebb utat jelenti az Európai Unió összeomlásához. Kifogásolta, hogy Szlovéniát olyan törvények miatt is pellengérre állítják, amilyenekért mondjuk Hollandiát nem támadják.