Külföld

Eltávolodott a francia politika az emberektől

A hétvégén tartják a keveseket megmozgató regionális választások második fordulóját, Emmanuel Macron elnök pártja több helyen eleve be sem jutott a döntőbe

Választói érdektelenség és elem-zői érdeklődés kíséri a regionális választások „döntőjét” Franciaországban. Az emberek jó része a pártokban és az intézményekben is csalódott.

Eltávolodott a francia politika az emberektől
A franciák több mint háromnegyedét nem érdeklik a helyi kampányok
Fotó: AFP/Hans Lucas/Camille Dodet

A regionális választások második fordulóját tartják vasárnap Franciaországban. A múlt heti első fordulóban a baloldali pártok összefogása 35, a jobbközép Republikánusok 30, a Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) 19, az Emmanuel Macron elnök által vezetett, a Köztársaság Lendületben (LREM) pártot is magába foglaló centrista szövetség pedig mindössze 10,5 százalékot szerzett.

A múlt vasárnapi első fordulóban rendkívül alacsony volt a részvétel, a jogosultak mintegy harmada ment csak el szavazni, ez pedig a helyi szintű demokrácia válságát jelzi. Olivier Babeau közgazdász a Twitteren emlékeztetett: 68 százalékos távolmaradás mellett egy jelöltet, aki a voksok harminc százalékát szerzi meg, tulajdonképpen a választásra jogosultak nyolc százaléka választ meg.

A kialakult válságra két magyarázat is lehet. Egyrészt az állami hatalom extrém centralizációja, amely lecsökkenti a helyi hatásköröket, növelve a távolságot a polgárok és az őket érintő döntések közt, másrészt pedig a politikai választék – vagy annak hiánya – is magyarázhatja az érdektelenséget. A francia politika nem csak rendkívül töredezett, hanem egyre inkább polarizálódik a populisták és a technokraták között. Ráadásul a politikának annyi szintje van, hogy Franciaország elvész az adminisztrációs lázban.

A friss kutatásban a megkérdezettek 76 százaléka mondta, hogy nem érdeklik a helyi kampányok – 2015-ben még csak 59 százalék volt ezen a véleményen –, és 35 százalék mondta, hogy a helyi választások eredményének nincs hatása a mindennapi életére. A fiataloknál még aggasztóbbak a számok: a 18–35 év köztiek 82 százaléka nem ment el szavazni.

A válság és érdektelenség a politikusokra is kihat. Miközben a publicisták és kommentátorok Emmanuel Macron államfő és a Nemzeti Tömörülés vezetője és államfőjelöltje, Marine Le Pen összecsapását vizionálták, a regionális választások első fordulójában mindkettejük pártja rosszul szerepelt. A Macron mögött álló Köztársaság Lendületben egy régióban sem tudott nyerni az első fordulóban. Különösen kínos volt, hogy Hauts-de-France régióban, ahol négy miniszter is szerepelt a párt listáján, nem érték el a második fordulóba jutáshoz szükséges tíz százalékot sem.

A Nemzeti Tömörülés sem tudta úgy megmozgatni a bázisát, mint várta. Nem vált be Le Pen stratégiája pártja retorikájának mérséklésére, hiszen elvesztette azok voksait, akik éppen a saját témái – mint a kemény migránsellenesség – miatt szavaznának rá. Éric Zemmour konzervatív közíró úgy véli, hogy Le Pen „normalizációs törekvése öngyilkos küldetés, azt a benyomást kelti, hogy a párt elnöke elhagyta az RN ideológiai alapjait. Le Pen egyébként azzal magyarázta a stratégiáját, hogy protestpártból kormányzó párttá akarja tenni a Nemzeti Tömörülést.

Kapcsolódó írásaink