Külföld

Az EU-nak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén

Az Európai Uniónak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén, és a 47 tagállamot, köztük a mind a 27 uniós tagországot magában foglaló Európa Tanács féléves magyar elnöksége jó alkalmat kínál, hogy felhívjuk ezekre az elmaradásokra a figyelmet - jelentette ki szerdán Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Az EU-nak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén
Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A képviselő az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének ülése keretében adott interjút, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a strasbourgi székhelyű szervezet kiemelkedő eredményt ért el, amikor 1992-ben elfogadta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, azt az egyezményt, amely ma a kisebbségvédelem egyik legfontosabb nemzetközi dokumentuma. A magyar elnökség arra törekszik, hogy az ET kisebbségvédelmi rendszerét közelítse az EU-hoz a nemzetközi szervezetek közötti együttműködési lehetőségeket kihasználva - tette hozzá.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a magyar elnökség legfontosabb prioritása az őshonos kisebbségek védelme, mivel a magyar kormány politikája elkötelezett az egységes magyar nemzet irányában.

Juhász Hajnalka szerint azért is hiányos az EU nemzeti kisebbségvédelmi rendszere, mert ha egy ország belép az unióba, akkor alá kell írnia és ratifikálnia kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt (amely egyben az ET egyezménye), azonban a kisebbségvédelemnek uniós szinten nem létezik utókontrollja, tehát nincs lehetőség a számonkérésre e téren.

Mint mondta, ezért is jöttek létre az európai polgári kezdeményezések, hogy az az unió lakosai a hiátusok betöltésére jogalkotást indítványozzanak. A Minority SafePack kezdeményezést azonban, melynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, az európai szabályok ellenére sem vette napirendre az Európai Bizottság.

„Mindez azért történt, mert az Európai Bizottság liberális megközelítése a kulturális sokszínűség tiszteletben tartásáról eltér attól, mint amit mi, kereszténydemokraták gondolunk erről. Így azokat az eszközöket, amelyek megerősítenék a konzervatív álláspontot, igyekszik háttérbe szorítani”- tette hozzá.

A képviselő arra is kitért, hogy az ET nemzeti kisebbségi jogvédelmi rendszere jelenleg reformfolyamaton megy keresztül, amelynek keretében sűrűbbé fognak válni az országlátogatások, ellenőrzendő a nemzetközi egyezmények betartását.

„Az EU felé kritikaként lehet megfogalmazni, hogy e téren nincsenek reformok, csak elmaradás. Az unióban nem a vétójog kérdéséről kéne beszélni, hanem arról, hogy hogyan őrizzük tovább Európa örökségét, a nemzeti kisebbségek kultúráját” - fogalmazott Juhász Hajnalka.
 

Kapcsolódó írásaink