Külföld

A britek számára területi integritásuk a tét

A G7-találkozó során végig dominált az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatának kérdése, de a környezetvédelem és Kína befolyásának visszaszorítása is szóba került

A dél-angliai Cornwall tartományban véget ért a G7-ek találkozója. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült kompromisszumos megoldást találni az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti kereskedelmi megállapodás kérdésében.

A britek számára területi integritásuk a tét
Vezetők az asztal körül (balról): Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Szuga Josihida japán és Angela Merkel német kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, Boris Johnson brit kormányfő, Joe Biden amerikai elnök, Justin Trudeau kanadai és Mario Draghi olasz kormányfő, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: AFP/Koji Ito

Tovább éleződött a G7-es országok közti tárgyalások hangneme az Észak-Írország és az Ír Köztársaság mentén húzódó határ kérdésében a hétvégi csúcstalálkozón. A találkozó elején a házigazda Boris Johnson miniszterelnök, vasárnapra tőle szokatlanul éles hangnemű kijelentésekbe bocsátkozott.

Emmanuel Macron francia elnök az Egyesült Királyság területi egységét relativizáló kijelentéseire és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kompromisszumra nem hajló álláspontjára reagálva leszögezte, Nagy-Britannia minden eszközt bevet, hogy megőrizze területi egységét. Hozzátette, ha kompromisszumot mégsem sikerülne találni, kész egyoldalú vészmegoldásokhoz folyamodni.

Az említett vészmegoldások fő eszköze az észak-írországi protokoll úgynevezett tizenhatos cikkelye lenne, amely a feleknek lehetővé teszi azt, hogy gazdasági vagy környezetvédelmi nehézségek esetén speciális intézkedéseket hozzanak. A britek június elejétől már felfüggesztették az áruforgalom szúrópróbaszerű ellenőrzését az északír határon. A kolbászháborúként elhíresült döntést az EU számos képviselője önkényeskedésként jellemezte, és ellenintézkedéseket helyeztek kilátásba.

Mivel a vitának komoly belpolitikai vonzata is van, a brit miniszterelnök számára a tét jelentős. „Beszéltem ma némely barátunkkal, akik úgy látszik, félreértik azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság egy ország, egy egységes terület. Ezt valahogy az elméjükbe kell vésnem”, nyilatkozott Johnson. A brit kormány attól tart, hogy az EU kompromisszumra képtelen tárgyalási stílusa veszélybe sodorhatja az 1998-as nagypénteki egyezményt, amely békét hozott az északír tartományba.

A Londonhoz lojális ír unionisták szerint ugyanis ha a uniós határvonalat az Északi-tenger felett húzzák meg, ez egy szimbolikus éket verhet köztük és az anyaország közt. Az Ír Köztársasággal való egyesülést támogató republikánusok pártja, a Sinn Féin viszont ragaszkodik a Brexit-megállapodásban aláírt pontok szó szerinti betartásához.

A G7-es felek továbbá aláírtak egy klímaváltozással kapcsolatos egyezményt is, amely szabályozná a széntüzelésű erőművek további működtetését. Országaik gyorsítanák az áttérést a megújuló energiaforrásokra, és csak akkor engedélyeznék szén égetését erőművekben, ha az ilyen létesítmények rendelkeznének a káros kibocsátásokat kezelő technológiával.

A felek tárgyaltak arról is, hogy nagymértékben támogatnák vállalataik kis és közepes méretű országokban történő befektetéseit, ezzel ellensúlyozva Kína gazdasági és politikai befolyását. A döntés értelmében főleg fejlődő országokban a G7-ek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnének fontos infrastrukturális fejlesztésekben való szerepvállalásra, hogy ezzel szorítsák vissza kínai vállalatok egyre növekvő jelenlétét a stratégiailag fontos országokban. Ezzel a törekvéssel lehet összefüggésben az is, hogy ígéretet tettek egymilliárd vakcina adományozására fejlődő országok között. Egy kínai szóvivő a hírekre reagálva úgy nyilatkozott, hogy vége annak a korszaknak, amikor kis csoportok a világ sorsáról döntöttek. w

Macron kínosan elszólta magát

Egy kellemetlen elszólás bonyolítja újonnan a francia–brit kapcsolatokat. Jelentések szerint a G7-es találkozó egyik tanácskozása során Boris Johnson brit miniszterelnök az EU-val kapcsolatos vámegyezmény nehézségeit próbálta elmagyarázni Emmanuel Macron francia elnöknek. Johnson egy példa segítségével kívánta szemléltetni a helyzetet, ezért megkérdezte Macron elnököt, hogy képzelje el, milyen lenne, ha mondjuk Toulouse városából nem tudna kolbászokat Párizsba szállítani.

Macron erre úgy válaszolt, hogy a hasonlat nem megfelelő, hiszen Toulouse és Párizs egy országban helyezkednek el, ami azt sugallta, mintha Észak-Írország nem az Egyesült Királyság része lenne. Később Johnson a kijelentés kapcsán értetlenségét fejezte ki a brit delegáció tagjai körében.
(DD)

Hangot kapna „Brexit Britannia”

Új hírcsatorna ostromolná a baloldali monopóliumot az Egyesült Királyságban

Elindult tegnap a GB News nevű új brit hírcsatorna, amely ellensúlyozni próbálná a közszolgálati BBC műsorszolgáltató balra tolódását és liberális elfogultságát. A konzervatív profilú hírcsatorna egyik alapítója, Andrew Neil, ismert újságíró több mint húsz évig dolgozott a BBC-nek, és kompromisszumok nélküli, rendkívül színvonalas interjúiról volt ismeretes.

A The Sunday Times volt szerkesztője a brit média balratolódását kritizáló álláspontjáról híresült el, egyes vélemények szerint ez is szerepet játszott abban, hogy sosem kapott tekintélyének és magas professzionalizmusának megfelelő műsoridőt. A végső lökést a GB News alapítógondolatához a 2016-os Brexit-referendum körüli vita szolgáltatta, melynek során sem a BBC, sem egyetlen más nagyobb brit hírcsatorna nem volt hajlandó arányos mértékben hangot adni az Európai Unióból kiválni szándékozó polgároknak, és azok politikai képviseletének.

Értesülések szerint a GB News e fővonalbeli liberális média véleménymonopóliumát próbálhatja majd megtörni. A hírcsatornát már indulása előtt is komoly támadások érték a baloldali sajtó hasábjain, de ez a jelen kontextusban akár segítheti is új előfizetők toborzásában.
(DD)

Kapcsolódó írásaink