Külföld
A franciák elégedetlenek az Európai Unióval
A Nemzeti Tömörülés egyre népszerűbb vezetője, Marine Le Pen korábban még a kilépésért kampányolt, ma már inkább megreformálná az együttműködést
Szkeptikusan látják a franciák az Európai Uniót a koronavírus-járvány következményeit vizsgáló tavaszi Eurobarométer-felmérés szerint, amiből a múlt héten emelt ki részleteket a Politico. Franciaország nyerte az intézményrendszert leginkább megkérdőjelező ország díját, hiszen a megkérdezetteknek csak tizenöt százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi formájában elégedett az EU-val. Két éve még derűlátóbbak voltak a franciák: az Ifop intézet 2019. májusi kutatásában még – pártállástól függetlenül – 23 százalékuk volt elégedett.
A mostani uniós felmérés szerint azonban a franciák 49 százaléka elégedetlen a demokrácia általános működésével az unióban. A megkérdezettek mindössze 34 százaléka volt megelégedve az európai szolidaritás megnyilvánulásával a járvány alatt, ezzel a franciák a legkritikusabbak közé tartoznak, a spanyoloknál és a németeknél ugyanis egyaránt 35 százalék elégedett. Az elégedetlenek aránya a járvány elleni intézkedések értékelésekor eléri a hatvan százalékot. Az uniós felmérésből kiderül az is, hogy a franciák 46 százaléka pesszimistán látja az unió jövőjét.
Franciaország egyébként a hatodik legnagyobb növekedést produkálta az unióban az államháztartási hiányban, Romániához hasonlóan, 9,2 százalékkal. Az egyik legnagyobb GDP-arányos államadósság is Franciaországé, a tavalyi év negyedik negyedévében 115,7 százalék volt.
Clément Beaune uniós ügyekért felelős francia államtitkár szerint az eredmények azt mutatják, a franciák régóta elégedetlenek Európával, de ez megváltozhat, hiszen „Európa egyre franciábbá válik az aggodalmaiban és a cselekedeteiben”.
A változásokra való várakozás közben azonban a mutatók egyre negatívabbak. Kiábrándultságot mutatnak egy olyan országban, amely korábban az unió fő hatalma volt. Ráadásul konkrét intézkedések is hozzájárulnak az elégedetlenséghez, például a nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó múlt havi uniós javaslat, amit nem hagytak szó nélkül Franciaországban.
Florian Philippot, az Európai Unióból való kilépést – azaz a „Frexitet” – hirdető Patrióták (Les Patriotes) párt elnöke úgy rea-gált: „Ez az EU! Sosem lesz más, mint egy gépezet, amely elpusztítja az embereket”. A francia szkepticizmusnak ugyanakkor megvannak a határai. Az elégedetlenség ugyanis nem jelenti azt, hogy a többség valóban Frexitet szeretne. A 2017-es elnökválasztáson az egyértelműen kilépéspárti jelölt, Francois Asselineau – aki transzatlanti oligarchiának nevezte az uniót – mindössze 0,9 százalékot kapott az első fordulóban.
A Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, Marine Le Pen azonban egyre népszerűbb, és láthatóan úgy döntött, eltávolítja magát a Frexit megosztó kérdésétől. Négy éve még úgy nyilatkozott, hogy az EU elpusztítja Franciaországot és elzárja a világtól, a jövő évi elnökválasztásra készülve azonban más hangot ütött meg: Le Pen szerint nem lenne hasznos kilépni az unióból, sokat lehet benne elérni, inkább meg kell reformálni, mintsem elhagyni. Ezt a 180 fokos fordulatot az indokolja, hogy Le Pen a lehető legnagyobb választói bázist akarja megnyerni, márpedig ez nem lenne lehetséges olyan programmal, ami a Frexitre épül.
Emmanuel Macron elnök eközben az „európai jelölt” marad, az uniós zászló a hivatalos portréján is megjelenik. Macron az unió védelmezőjeként tünteti fel magát, hogy ne okozzon csalódást híveinek.
