Külföld

Varga Judit: Elutasítjuk a boszorkányüldözést

Bár nem voltak illúzióink, az Európai Bíróság elutasította az Európai Parlament ellen benyújtott magyar keresetet, amely a „Sargentini-jelentés” elfogadásának jogszerűségét vitatta - írta Varga Judit a döntés kapcsán csütörtökön Facebook-oldalán.

Varga Judit: Elutasítjuk a boszorkányüldözést
Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: Facebook/Varga Judit

Álláspontunk szerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is, a szavazatszámlálás során ugyanis nem számították be a tartózkodó szavazatokat (nevezetesen 48 EP-képviselő szavazatát) a leadott voksok közé - fogalmazott az igazságügyi miniszter.

Ha a tartózkodásokat - az egyébként egy elsőéves joghallgató számára is könnyen beazonosítható, egyértelmű eljárási szabályok alapján - figyelembe vették volna a támogató szavazatok arányának meghatározásakor, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség a politikailag elfogult jelentés elfogadásához - húzta alá a tárcavezető.

Varga Judit emlékeztetett: a tartózkodás hallgatólagos egyet nem értést jelent. Az uniós képviselők tudatos politikai akaratnyilvánítását és nem azt, hogy nem kívánnak részt venni egy szavazáson. Akkor ugyanis be sem mennek szavazni. A szavazatszámítás szabálytalan módja így a képviselői szabad mandátum elvét is sértette, hiszen akaratukkal ellentétben “járultak hozzá” egy határozat sikeréhez.

Sargentiniék érdeke azonban azt diktálta, hogy az EP figyelmen kívül hagyja ezeket a szavazatokat. Emlékezhetünk, korábban a jelentéstevő maga kérte egy interjúban a potenciális tartózkodókat, hogy a szavazás ideje alatt inkább menjenek ki kávézni. Ennek tükrében a Bíróság mai ítélete teljes mértékben elfogadhatatlan és megdöbbentő - jelentette ki a magyar miniszter.

És még ilyenkor is rajtunk kérik számon a közös értékek és szabályok betartását? Ugyan már!

Érdekes az is, hogy a bírósági ítéletre egy ilyen egyszerű eljárásjogi kérdésben majdnem három évet kellett várni, miközben egy másik ügyben, a jogállamisági kondicionalitás rendelet rendkívül bonyolult kérdésében, maga az EP követeli a Bíróság döntéshozatali folyamatának gyorsítását. Enyhén szólva ellentmondásos.

Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a Bíróság mai döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését. A jelentés vádjait a magyar kormány számos alkalommal cáfolta már szakmai és elvi szinten is - emlékeztetett az igazságügyi miniszter

Ahogy eddig, Magyarország a lojális együttműködés szellemében készen áll a párbeszédre a jogállamiság témakörét érintő kérdésekben is. A politikailag motivált boszorkányüldözéseket azonban továbbra is elutasítjuk - zárta bejegyzését Varga Judit.

Az Európai Bíróság elutasította a magyar keresetet

Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön elutasította az Európai Parlament (EP) 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet.

Az EP 2018 szeptemberében nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat tömörítő tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről.

Magyarország az év októberében keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kérte.     

Indoklásában azzal vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét, hogy annak elfogadásakor a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a leadott szavazatok kétharmados többségének megállapításához. A tartózkodások figyelembe vételének elmulasztásával az európai uniós parlament nem tett eleget az uniós szerződésekből eredő követelményeknek - érveltek.

Az uniós bíróság döntésének indoklásában kijelentette: az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat. Az EP-képviselők tartózkodásait ugyanis nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az uniós szerződés vonatkozó cikkében előírt kétharmados többségét elérték-e.

Értelmezése szerint a "leadott szavazatok" fogalom csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában. A tartózkodás, amelyet úgy kell érteni mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető "leadott szavazatnak". Következésképpen azt a szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét - közölték.

Végezetül az uniós bíróság megállapította, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során a tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el.

Előzetesen tájékoztatásban részesültek ugyanis arról, hogy a leadott szavazatok számlálásakor a tartózkodásokat nem veszik figyelembe - tették hozzá.

Kapcsolódó írásaink