Külföld
„Két lábbal a földön állunk és a józan észt követjük”
Posztjában az igazságügyminiszter azt írja, a magyar kormány – az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve – úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az Európai Ügyészség létrehozásában, így a megerősített együttműködésben sem. Ez szuverenitási kérdés. Az Európai Ügyészség felállításával Brüsszel még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára.
Az Ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása - emeli ki.
Hozzáteszi: hazánkkal együtt öt ország - Lengyelország, Dánia, Svédország, Írország - nem csatlakozott és jelezte távolmaradását a szervezettől.
Az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság. Ha az összképet nézzük, akkor az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan - emlékeztet a miniszter.
Felelős döntéshozóként a magyar kormány ezért a távolmaradás mellett határozott. Egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követjük, hogy hová vezet az Európai Ügyészség működése. Nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre - véli Varga Judit.
A korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelő módon fel lehet lépni a korrupcióval szemben. Ennek fő eszközei mások mellett az Eurojust vagy az OLAF - emeli ki.
Emlékeztet: bár nem csatlakoztunk a szervezethez, az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség közötti munkamegállapodás már elfogadásra került, ezzel megelőzve a többi kimaradó tagállamot.
Elmondható tehát, hogy Magyarország, mint mindig, most is partner, de továbbra is két lábbal a földön állunk és a józan észt követjük döntéseink során - zárja sorait Varga Judit.
