Külföld

Ostromállapot Ceutában

Összeurópai üggyé válhat a bevándorlótömegek sorsának rendezése, Spanyolország egyre hangosabban követelheti a migránsok uniós szétosztását, ami nem megoldás, hanem a probléma szétterítése – állapította meg a ceutai helyzet körülményeiről és következményeiről szóló, lapunkhoz is eljuttatott gyorselemzésében a Migrációkutató Intézet.

Ostromállapot Ceutában
Ostromállapot Ceutában
Fotó: FADEL SENNA / AFP

A hét elején mintegy nyolcezer migráns jutott át illegálisan Marokkóból az észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta területére, noha korábban nem volt példa hasonló léptékű illegális határátlépésre, s a viszonylag sikeres spanyol migrációs politikának is fontos eleme a jó kapcsolat Marokkóval, idézte fel Vargha Márk kutató. 

A marokkói határőrség ezúttal szokatlan passzív volt. Az immár évtizedek óta kiegyensúlyozottnak értékelhető viszonyra a spanyol sajtó szerint most azért vetülhetett árnyék, mert a marokkói titkosszolgálat értesülést szerzett arról, hogy a koronavírusban szenvedő 73 éves Brahím Gali, a Polisario Front egyik vezetője az észak-spanyolországi Rioja tartomány székhelyén, Logronóban áll kórházi kezelés alatt. A Polisario Front tevékenysége nyomán szakadár területként kezelt

Nyugat-Szaharát Marokkó saját részének tekinti, mutatott rá a szerző.

Vargha szerint a szocialista Pedro Sánchez kormányának az az érdeke, hogy a migrációs válság mielőbb lekerüljön a politikai napirendről. A hadsereg gyors bevetésével sikerült a migránsok háromnegyedét visszatoloncolni Marokkóba, ám ez szinte bizonyosan kiprovokálja a migrációpárti jogvédők fellépését, ugyanis a bevándorlóknak nem volt lehetőségük menedékkérelmet benyújtani. 

Sánchez igyekszik pártokon átívelő belpolitikai egységet kovácsolni, valamint az Európai Unió segítségét is kérte. A kutató figyelmeztetett: a bevándorlók szétosztásának felvetése ismét feszültséget szülne, hiszen több tagállam ellenzi azt, még a kvótát eredetileg megszavazó Ausztria is, amely már nem hajlandó egyetlen, az olaszországi Lampedusára érkezett migránst sem hajlandó befogadni, ez valószínűleg Ceuta esetében sem lenne másképp.

Vargha Márk szerint a ceutai események kapcsán a fő kérdés, hogy Marokkó akciója egyszeri vagy rendszeres lesz-e, valamint, hogy mit akar elérni az észak-afrikai ország szomszédja – és rajta keresztül az EU – leckéztetésével.

Kapcsolódó írásaink