Külföld

Szijjártó: A V4-ek a világjárvány utáni új világrend nyertesei lehetnek

A visegrádi országok (V4), az együttműködésüknek köszönhetően, a világjárvány utáni új világrend nyertesei közé tartozhatnak - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a közép-lengyelországi Lódzban, a V4 diplomáciai vezetőinek találkozóját követő közös sajtóértekezleten.

Szijjártó: A V4-ek a világjárvány utáni új világrend nyertesei lehetnek
Szijjártó Péter a visegrádi négyek külügyminisztereivel a lengyelországi Lódzban
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A V4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) az utóbbi években „a józan észre alapuló gazdasági és biztonságpolitikai stratégiát folytattak”, a közös kiállásnak köszönhető, hogy az Európai Unióban nem érvényesek az illegális migránsok elosztására vonatkozó kötelező kvóták, egyúttal Közép-Európa lett a legvonzóbb beruházási célpont Európában, ennek nyomán „mi töltjük be a növekedési motor szerepét” - jelentette ki Szijjártó Péter.

Azt mondta, a koronavírus-járvány miatt nem túlzás új világrend létrejöttéről beszélni mind gazdasági, mind politikai szempontból, ez természetesen új kihívásokat jelent. A V4 országai közötti szoros együttműködés a jövőben biztosíthatja gazdaságaink gyors újraindítását, valamint azt, hogy az országcsoport az új világrend nyertesei közé fog tartozni - közölte a tárcavezető.

Rámutatott: térségünk ma már egyértelműen az európai gazdaság gerincoszlopának számító német ipar beszállító vidéke, „a legutóbbi békeévben, 2019-ben” például a V4 és Németország kereskedelmi forgalma meghaladta a 300 milliárd eurót.

A Közép-Európába irányuló külföldi beruházásokról Szijjártó Péter azt mondta: gyakorlatilag az összes beruházási versenynél a végső vetélytársak mindig a V4 országai voltak, ez mutatja, hogy a térség Európa legvonzóbb beruházási térségévé vált.

Ez „a fegyelmezett költségvetési politikánknak”, valamint az alacsony adóknak köszönhető, ezért „az új világrend küszöbén” világossá kell tenni azt az álláspontot, hogy Magyarország soha nem fog hozzájárulni semmiféle globális minimumadó bevezetéséhez - húzta alá. „Nem fogunk adót emelni nemzetközi nyomásgyakorlás miatt”, versenyképességünk záloga, hogy az adópolitika nemzeti hatáskörben maradjon - tette hozzá.

Aláhúzta továbbá: Magyarország kitart az illegális bevándorlók elosztási kvótáját ellenző álláspontja mellett. „Azt látjuk, hogy sem Brüsszelben, sem New Yorkban nem adták fel a kötelező letelepítési kvóták gondolatát”, továbbra is ébernek kell lennünk annak érdekében, hogy „amit egyszer meg tudtunk akadályozni, az lopakodó módon ne térhessen vissza, ne veszélyeztethesse Európa és benne a közép-európai országok biztonságát és önrendelkezését” - fogalmazott.

A magyarok erős Európában érdekeltek - folytatta, ez viszont nincs erős keresztény értékek és közösségek nélkül, ezért Magyarország a jövőben is ki fog állni a világon az üldözött keresztények mellett, és ragaszkodik Európa keresztény alapértékeinek megerősítéséhez.

Utalva végezetül a két ország beoltott polgárainak szabad utazásáról szóló magyar-cseh megállapodásra, a miniszter reményét fejezte ki, hogy ezt a megoldást hamarosan a visegrádi szintre is ki tudják terjeszteni.

 Az új cseh külügyminiszter, Jakub Kulhánek ebben a vonatkozásban elmondta: a cél a közös európai igazolvány bevezetése, de már most biztosítani akarják a visegrádi országok beoltott lakosainak a karantén- és vírustesztmentes utazás lehetőségét. Megerősítette: erről a megoldásról minap cseh-lengyel megállapodás is született.

Kulhánek kitért a migráció témájára is, a visegrádi politikai vezetők nagy sikerének nevezte, hogy meggyőztek „egy sor európai országot arról, hogy a kötelező kvóták rendszere nem jó megoldás”. Aláhúzta: Európának jobban kell koncentrálnia a külső határok védelmére.

A lengyel diplomácia vezetője, Zbigniew Rau bejelentette: a V4 külügyminiszterei a lengyel soros elnökség végén, júniusban még egyszer találkoznak, ezúttal a nyugat-balkáni országokkal bővített formátumban. Hangsúlyozta: az országcsoport aktívan támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációját.

Kapcsolódó írásaink