Külföld

„Számunkra a szociális Európa a családot, a munkahelyeket és az innovációt jelenti”

Magyarországon a 2010-es kormányváltástól kezdve váltás történt a segélyalapú társadalom felől a munka megbecsülése, a munkaalapú társadalom irányába, „számunkra a szociális Európa egyértelműen a családot jelenti, a munkahelyeket és az innovációt” - hangoztatta Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken Portóban, a szociális kérdésekkel foglalkozó európai uniós csúcstalálkozó helyszínén.

„Számunkra a szociális Európa a családot, a munkahelyeket és az innovációt jelenti”
Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az EU szociális csúcstalálkozója szünetében a portugáliai Portóban
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A közmédiának nyilatkozva elmondta: az európai uniós együttműködés szociális pillérének megerősítését célzó csúcstalálkozót nagy várakozás előzte meg annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások kétségessé tették a személyes jelenlétű megrendezését. A tanácskozáson nemcsak a tagországok állam-, illetve kormányfői, hanem a szociális kérdésekben illetékes más szereplők is képviseltették magukat.

Varga Judit kiemelte: a csúcson képviselt álláspontok között van egy alapvető különbség. Vannak, akik a föderalista nézet jegyében felülről irányított európai egyesült államokként képzelik el a szociális Európát is. Magyarország azonban nem ezen az állásponton van.

A magyar modell több mint tízéves tapasztalatokra, a valóságra és kézzelfogható eredményekre épül, és ez a modell is bizonyítja, hogy ha a nemzetek saját kezükbe tudják venni a szociális kérdéseket - ezeket komplex rendszerként kezelve, amelyben ugyanolyan fontos a családpolitika, a gazdaságpolitika, a versenyképesség és a nemzeti identitás -, valós eredményeket érhetnek el.

Mivel azonban az egyes országok különböző kulturális és történelmi hagyományokkal rendelkeznek, és különböző társadalmi kihívásokkal küzdenek, a megoldást mindegyiküknek egyénileg kell megtalálnia - szögezte le Varga Judit.

A magyar eredmények között említette, hogy a foglalkoztatottságot az elmúlt tíz évben rekordmagasságokba emelte. Míg a portói csúcs egyik célkitűzése, hogy a foglalkoztatásban az unió elérje a 78 százalékot, Magyarország körülbelül 75 százalékkal már ma is majdnem ott áll, és sokkal ambiciózusabb célokat tűzött ki, 2030-ra már 85 százalékot szeretne elérni.

A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt, azok viszont tovább erősítik a növekedést - idézte a szlogent Varga Judit, hozzátéve, hogy ezt a magyar modell egy erős családpolitikai háttérrel erősíti meg.

Nagyon fontos a gyermekvállalást ösztönző adórendszer is, amely a családpolitikát a foglalkoztatáshoz köti, továbbá a nők munkaerőpiacra való visszatérését ösztönző intézkedések, például a bölcsődeépítkezések. Az unióban ma már elismerik a magyar közmunkaprogramot is.

A miniszter úgy vélte, az unióban sok olyan célkitűzés merült fel, amely egyértelműen segíti a tagállamok sikerességét, segíti, hogy egy irányban haladva fejlődjenek, de fontos, hogy az elsődleges felelősök a tagállamok legyenek, az ő kezükben maradjon a cselekvés és az irányítás.

Varga Judit elmondta: a portói látogatást arra is igyekezett kihasználni, hogy „klasszikusnak nem mondható” partnerekkel is találkozzon, például egyetemi dékánokkal.

Velük egyebek között a magyar egyetemi modellváltásról beszélt, és jó tapasztalatokat szerzett arról, hogyan működnek az állami, illetve a magánegyetemek Portugáliában, milyen alapítványi, fenntartási modellek vannak, és hogyan tudták elérni, hogy az ipari szereplő, a vállalkozás fenntarthatóan tud együttműködni az egyetemi szférával.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter társaságában Varga Judit találkozott a kis- és középvállalati szektor európai szövetségének vezetőivel is.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is ez a szektor jelenti a gazdaság motorját, és boldogulásukat a kormány adókedvezményekkel, fejlesztéspolitikai intézkedésekkel és digitalizációval igyekszik segíteni.

Magyarországon a kkv-k támogatása a gazdaságpolitika központi eleme

Magyarországon a kis- és közepes vállalatok (kkv) a gazdaság nagyon meghatározó részét képviselik, és a kormány gazdaságpolitikájának központi eleme a támogatásuk - mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken Portóban azon a találkozón, amelyen Varga Judit igazságügyi miniszterrel közösen az európai kis- és közepes vállalatokat képviselő szövetség főtitkárával, Véronique Willems-szel tárgyalt a szociálpolitikai témákkal foglalkozó európai uniós csúcstalálkozó alkalmából.

A találkozóról a közmédiának nyilatkozva Palkovics László a szektorral kapcsolatos fejlesztendő területek közül kiemelte az innovációs, megújulási képességet, amely magában foglalja a saját termékfejlesztést és a kutatásokat is. Hangoztatta, hogy Magyarország kiemelt hangsúlyt szeretne fordítani a kutatás-fejlesztésre a kkv-k esetében a következő uniós költségvetésben. Emellett meg kell teremteni azt a támogatói környezetet is, amelyhez ezek a vállalatok fordulni képesek. Az egyetemek - különösen a vidékiek - átalakításánál ezért az egyik fontos szempont volt, hogyan tudnak a régió ilyenfajta innovációs szolgáltatójává válni - fejtette ki a miniszter.

A fejlesztendő területek közé tartozik a kkv-k digitális képessége is. Ezen a területen Magyarország nem áll túlságosan jól, értékelhető digitális vállalatirányítási rendszerrel például a kis- és közepes vállalatoknak csak a 17 százaléka rendelkezik. Az állam segíteni igyekszik nekik, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ennek keretében elindította azt a portált, amelyen a vállalkozók hamarosan információkat érhetnek el arról is, hogyan tudnak hozzájutni digitális vállalatirányítási rendszerhez - mondta el Palkovics László.

Kapcsolódó írásaink