Külföld

Kioktatás helyett pragmatizmus

Nagyra értékeljük, hogy Magyarország nem politizálta át a vakcinák ügyét – hangsúlyozta lapunknak Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti orosz nagykövet

Oroszországban értékelik a magyar kormány pragmatikus hozzáállását a gazdasági együttműködésben és a vakcinavásárlásokban is – tudtuk meg Jevgenyij Sztanyiszlavovtól, Oroszország új budapesti nagykövetétől. Szó esett arról is, milyen hatásuk van az uniós szankcióknak.

Kioktatás  helyett pragmatizmus
Magyarország megbízható gazdasági partnere Oroszországnak a nagykövet szerint
Fotó: MH/Katona László

– A múlt héten adta át megbízólevelét Áder János államfőnek, és ezzel hivatalosan is átvette a budapesti orosz nagyköveti posztot. Hogyan értékeli a kétoldalú kapcsolatok állapotát? Sikertörténet, vagy vannak nehézségek?

– Új és nagyon fontos szakasza kezdődött el az életemnek, hivatalosan is megkezdtem a munkámat a nagykövetség vezetőjeként. Magyarország hosszú távú és megbízható partnerünk Európában. A kétoldalú politikai kapcsolataink stabil dinamikát mutatnak, pragmatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségként jellemezhetők, amik két ország érdekeinek figyelembevételére épülnek. Az elmúlt tíz évben tíz hivatalos tanácskozásra is sor került Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő között.

A kapcsolattartás a koronavírus-járvány alatt is elég szoros volt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly tavasszal és nyáron, valamint idén januárban is járt Moszkvában. Tavaly novemberben Budapesten ülésezett a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság.

– Melyek a gazdasági kapcsolatok kiemelt területei?

– Az együttműködés kulcsfontosságú területe a járvány alatt a Szputnyik V vakcina szállítása Magyarországra, de más jelentős projektek megvalósítása is folytatódott, főleg az energiaszektorban. A Roszatom előkészületei a paksi atomerőmű bővítésére a menetrendnek megfelelően folynak. Ez a projekt túlzás nélkül stratégiai jelentőségű a magyar energiabiztonság szempontjából. Meggyőződésünk, hogy hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyeket a magyar kormány az Európai Zöldmegállapodás keretében tűzött ki.

– Kulcskérdés a gázellátás is az energiabiztonság szempontjából. Ezen a téren mi a helyzet?

– Magyarország hosszú távú és megbízható partner az orosz gázszállításban, ezért is összpontosítunk a hosszú távú és kölcsönösen előnyös együttműködés folytatására ezen a területen. A földgáz a leginkább környezetbarát fosszilis tüzelőanyag, és a hazai fogyasztók számára is olcsóbb, mint más tüzelőanyagok. Az orosz ellátásnak köszönhetően ez év márciusában Budapesten volt a legalacsonyabb a gázár Európában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vizsgálata szerint.

– Visszatérve a nagy közös projektekre, mit emelne még ki?

– Sikeresen fejlődik az együttműködés a közlekedés terén is, februárban megérkeztek az egyiptomi Alexandriába az első vasúti kocsik annak az ezerháromszáz vagonról szóló megállapodásnak a keretében, amit az orosz–magyar konzorcium, a Transmashholding-Hungary kötött az Egyiptomi Nemzeti Vasutakkal. Reméljük, hogy ennek a nagyszabású, interkontinentális projektnek a megvalósítása a multilaterális együttműködés megerősítését szolgálja majd, és ami különösen fontos a járványhelyzetben, új munkahelyeket teremt országainkban. Április tizenkettedikén volt Jurij Gagarin űrrepülésének hatvanadik évfordulója, örülünk, hogy az űrkutatás területén aktívan fejlődik az együttműködés Magyarországgal, tavaly döntés született a magyar–orosz űrkutatási bizottság létrehozásáról is. Felmerült az is, hogy a Roszkoszmosz segítségével magyar űrhajóst indítsanak a Nemzetközi Űrállomásra.

– Továbbra is élénkek a kulturális kapcsolatok?

– Kiemelném országaink együttműködését a finnugor kérdésekben. A huszonnégy finnugor és szamojéd népből tizenkilenc az Orosz Föderáció területén él. A közös gyökerekkel rendelkező finnugor népek évszázadok óta képesek megőrizni identitásukat és hagyományos életmódjukat, hatalmas kulturális és információs teret alkotva.

A négyévente megrendezett finnugor népek hagyományos kongresszusa arról tanúskodik, hogy megvan a közös szándék a nemzetiségek, nyelvek, szokások és szellemi hagyományok megőrzésére a tudományos, oktatási és kulturális együttműködés fejlesztésével. Kiemelt szerepe van a kétoldalú viszonyban a magyar–orosz kulturális kapcsolatoknak is. A magam részéről mindent meg akarok tenni annak érdekében, hogy minden kétoldalú kérdésben előreléphessünk.

- A magyar kormány álláspontja szerint az ország érdeke az, hogy Kelet és Nyugat jó viszonyban legyen egymással. Magyarország egyensúlyt tart fenn Oroszországgal való együttműködése és az euroatlanti együttműködésben való részvétele között?

– Magyarország példa arra, hogyan lehet sikeresen ötvözni az európai és az euroatlanti kötelezettségvállalásokat az Oroszországgal kölcsönösen előnyös partnerséggel, ami megfelel a magyar nemzeti érdekeknek. Nagyra értékeljük Budapest kiegyensúlyozott álláspontját az EU és a NATO keretében. Magyar partnereink elkötelezettek a konstruktív párbeszéd iránt, nem az ultimátumok diplomáciáját, az indokolatlan szankciókat vagy a kioktatást támogatják. Ezt a magyar fél komoly szándéka megnyilvánulásaként tekintjük arra, hogy előrelátóan, hosszú távon megerősítsük országaink együttműködését. Egy cél áll emögött, népeink jólétének, fellendülésének biztosítása.

– Az orosz kormány többször is felszólalt az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok védelmében. Elég figyelmet szentel a nemzetközi közösség ennek az ügynek?

– Magyarország jól tudja, milyen súlyosan sérülnek az emberi jogok Ukrajnában. Nem érdemes megismételni, hogy tavaly szeptember óta az oktatásról, államnyelvről szóló törvények alapján Kijev fokozta a nemzeti kisebbségek nyelveinek kiszorítását a közszférából és az oktatásból. Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy napjainkban az erőszakos ukránosítás az ország területén élő népekkel szemben a hivatalos politika szerves részévé vált, az etnikai és nemzeti kisebbségekhez tartozókat szisztematikusan diszkriminálják, megbélyegzik.

Oroszország többször felhívta és a jövőben is felhívja a illetékes nemzetközi szervezetek, így az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az EBESZ és az Európa Tanács figyelmét az emberi jogok súlyos és hosszú távú megsértésére Ukrajnában, ami magában foglalja a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok hátrányos megkülönböztetését is. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi kritikus helyzet határozott választ igényel az egész nemzetközi közösség részéről. A magyar fél is rendszeresen felhívja erre a figyelmet. Reméljük, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottságának májusban kezdődő magyar soros elnöksége alatt sikerül előrelépnie ebben
a kérdésben is.

– Magyarország első uniós országként rendelt Szputnyik V vakcinát. Hogyan halad ez az együttműködés?

– A koronavírus-járvány soha nem látott kihívás elé állította az egész világot, radikálisan megváltoztatta életünk minden területét, ezzel a globális fenyegetéssel szemben a nemzetközi közösségnek nincs más választása, mint összefogni. A Gamaleja Intézet oltóanyaga nagyon magas hatékonysági és biztonsági mutatókkal bír, ezt nemzetközi szakértők is elismerik.

Nagyra értékeljük, hogy magyar partnereink nem politizálták át a vakcinák ügyét. Magyarország elsőként hagyta jóvá a Szputnyik V vakcina használatát, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap kétmillió adag oltóanyag szállításáról írt alá szerződést a magyar kormánnyal, ez egymillió ember beoltására elég. A magyar fél már megkapta a szerződésben foglalt mennyiség kétharmadát. Örülünk, hogy az orosz tudomány fejlődése segít Magyarországnak a nehéz járványügyi helyzet kezelésében és a korlátozások fokozatok feloldásában, hogy az emberek lépésről lépésre visszatérhessenek a normális életükhöz.

– Milyennek tartja az Európai Unió hozzáállását, politikáját Oroszország irányában a vakcinák ügyében?

– Az Európai Gyógyszerügynökség még vizsgálja a Szputnyik V uniós bejegyzésére irányuló kérelmet. A gyógyszer hatékonysága és biztonságossága alapján okkal feltételezzük, hogy az eljárás elhúzódása ellenére végül engedélyezik az oltóanyagot az EU-ban. Több uniós tagállamban átpolitizálják ezt a kérdést, akár belpolitikai válságokhoz is vezet.

Ugyanakkor sok tagállamállam pragmatikus és elfogulatlan szemléletet mutat: Ausztria, Németország – a szövetségi államai szintjén –, valamint Olaszország és Horvátország is érdeklődést mutat a beszerzések iránt. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan új országok csatlakoznak. Külön kiemelném Magyarország józan és pragmatikus hozzáállását, amelynek köszönhetően az országnak sikerült az EU éllovasává válnia a beoltottak népességarányos számában. Sajnos célzott kísérleteket látunk az orosz vakcina hiteltelenítésére, pedig Oroszországban és a világban – Magyarországot is beleértve – is bizonyosságot nyert a magas hatékonysága.

A The Lancet vezető orvosi folyóirat februárban közzétett adatai szerint a hatékonysága 91,6 százalék. Amint a Covid–19 előfordulásáról a gyógyszer mindkét dózisával beoltott oroszok közt most elvégzett elemzés megmutatta, a hatékonyság 97,6 százalék. Mindez ráadásul a súlyos mellékhatások teljes hiánya mellett. A közeljövőben képesek leszünk kielégíteni a vakcina iránti megnövekedett igényt, a Szputnyik V-t már gyártják Fehéroroszországban, Szerbiában és Kazahsztánban, ezenkívül sikerült megállapodásra jutni Németországgal, In­diá­val, Olaszországgal, Iránnal és Dél-Koreával is.

– Magyarország többször is bírálta az unió szankciós politikáját. Oroszország hogyan birkózik meg a büntető intézkedésekkel?

– Sajnos Oroszország ma példátlan szankciós nyomással néz szembe a nyugati országok részéről. A korlátozások középpontjában Oroszország gazdasági növekedése maximális elszigetelésének és fékezésének a vágya áll. Valójában a szankciók a tisztességtelen verseny eszközei, amiket arra használnak, hogy kiszorítsák az orosz termékeket harmadik országok piacairól, valamint megakadályozzák a technológiai fejlesztési terveink végrehajtását. Ez a gyakorlat az utóbbi időben még veszélyesebb jelenséggé alakult át. Oroszország ezzel szemben maximálisan visszafogottan tartja magát, leggyakrabban egyáltalán nem is reagál a barátságtalan lépésekre. De amint azt Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlamentnek szóló üzenetében elmondta, nem szabad a jó szándékunkat közömbösségnek vagy gyengeségnek értelmezni.

– Kinek ártanak többet a szankciók?

– Nem szeretném összehasonlítani, hogy kinek okoz nagyobb veszteséget a gazdasági elnyomás, mert ez egy kétélű fegyver. Az üzleti körök és számos európai ország gazdasága jelentős veszteségeket szenved. Sajnos ez igaz a közép- és kelet-európai partnereinkre is. Oroszországnak sikerült alkalmazkodnia az új kihívásokhoz. Importhelyettesítési programokat indított, fejlesztette a hazai gazdaság ígéretes és versenyképes ágazatait.

Meglepőnek tűnhet, de az ellenszankciók nagyban hozzájárultak mezőgazdaságunk fejlődéséhez. Oroszország világelső lett a búzaexportban, a gabonaellátás volumene külföldre tavaly húsz százalékkal nőtt, emellett nő a növényi olaj, a sertés és a baromfihús kivitele is. Az importhelyettesítési terveket sikeresen hajtják végre az orosz ipar több területén, beleértve a polgári repülőgépeket, a szerszámgépeket, a rádió-elektronikai ipart.

A nemzeti pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítésével párhuzamosan, az érdekelt külföldi partnerekkel együttműködve olyan gazdasági és jogi mechanizmusokon dolgozunk, amelyek csökkentik a kétoldalú kereskedelem fejlődésére vonatkozó korlátozások negatív hatásait.

Kapcsolódó írásaink