Szijjártó: Sokat tett hozzá a magyar-román kapcsolatokhoz a gazdasági együttműködés

Szijjártó Péter szerint a két állam viszonyát a szoros egymásra utaltság határozza meg. Magyarország számára ez abban nyilvánul meg, hogy Románia a 4. legfontosabb exportpiaca, a magyar tőke számára pedig a 6. legfontosabb célország. A kereskedelmi forgalom értéke tavaly elérte a 8 milliárd eurót - tette hozzá.

A magyar vállalati eredmények közül kiemelte, hogy a Mol újabb 14 benzinkutat, és 40 elektromos töltőállomást építhet ki a román autópályák mentén, a romániai OTP pedig 50 millió eurós tőkeemelést jelentett be, és már a 97. bankfiókját nyitotta meg. Az MVM lakossági szolgáltatásokat indított a szomszédos országban, a Richter pedig magyar kormánytámogatással fejleszti marosvásárhelyi üzemét. Magyar cégek 22 milliárd forint támogatást nyertek, 45 milliárd forint romániai befektetéshez - hangsúlyozta.

A sajtótájékoztatón aláírták a Mátészalka-Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről szóló megállapodást, amely a 3. autópálya-összeköttetés lesz a két ország között. Az új szakasz 2024-ben nyílik meg.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy az időszakosan működő 10 határátkelőhely közül az eleki, valamint a dombegyházi állandó átkelést fog biztosítani. Még az idén megjelenik a kiírás a Budapest-Bukarest vasútvonal utolsó magyarországi szakaszán a második vágány kiépítésére. Lezárult az a tender is, amely lehetővé teszi a Fekete-tenger alól kitermelt gáz eljuttatását Magyarországra - mondta a tárcavezető.

A rendezvényen aláírták azt a szándéknyilatkozatot is, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Román Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazott meg a román-magyar vegyeskamara létrehozásáról.

Claudiu-Iulius-Gavril Năsui szerint a pénteken kötött megállapodások biztosítani fogják a gazdasági kapcsolatok bővítését, amely mindkét fél számára tartogat kihasználható lehetőségeket. A miniszter üdvözölte a magyar beruházásokat, és hozzátette, hogy a román cégek magyarországi beruházásai is jelentős bővülés előtt állnak. A kapcsolatok fejlesztését indokolja az is, hogy a járvány felértékelte a minél rövidebb ellátási láncokat, ami megköveteli a közvetlen együttműködések erősítését a szomszédos államok között - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter a nap folyamán később tartott magyar-román üzleti fórum megnyitóján közölte: Magyarország az egyik legfontosabb gazdasági partnerének tekinti Romániát, és abban érdekelt, hogy a két ország együttműködése erősödjön.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitika az alacsony adókulcsokra épít, a társasági adó itt a legkisebb Európában, és befektetői szempontból a személyi jövedelemadó is versenyképesnek számít.

Ehhez illeszkedik a kormány válságkezelési stratégiája is, amely a szociális alapú pénzosztás helyett a beruházásokra összpontosítja a forrásokat. Magyarország ennek köszönhetően nem egyszerűen csak kezelte, hanem megelőzte a tömeges munkanélküliséget - tette hozzá.

Az állami támogatásokból 1434 vállalat részesült, cserébe összesen 1676 milliárd forint beruházást és 270 ezer munkahely megmentését vállalták. A kedvezményezettek között 4 román tulajdonú cég is kapott 2,7 millió euró állami hozzájárulást - ismertette a miniszter.

A kormány a magyar vállalatok romániai tőkekihelyezéseit is ösztönzi, az Eximbank pedig 440 millió eurós hitelkerettel segíti a magyar-román vállalati együttműködéseket. A visszajelzések alapján a belföldi cégek az egyik legígéretesebb befektetési célpontnak Romániát tekintik - tette hozzá a miniszter a fórumon, amelyen 80 magyar és 66 román cég képviseltette magát.