Külföld
Erős ütőkártyák a Fidesznél
Egy új jobboldali összefogás átrendezheti az erőviszonyokat az Európai Parlamentben, a liberálisok tartanak tőle, hogy ők is kárát fogják látni ennek
Újabb elemzésekben taglalták az európai agytrösztök az elmúlt napokban, hogy milyen lehetőségei vannak a Fidesznek, amióta kilépett az Európai Néppártból (EPP).
A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzése szerint kockázatos döntést hozott Orbán Viktor kormányfő és a Fidesz, hiszen a 2022-es választások előtt még hátra van két politikai csata Brüsszelben: a hetes cikkely szerinti eljárás, valamint a jogállami mechanizmus érvényesítésének kérdése. Az erről szóló rendeletet Magyarország és Lengyelország megtámadta az uniós bíróságon, azonban Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke már azzal fenyegetőzik, hogy mindenképp megtalálja a módját a források elvonásának, és az Európai Parlament is nyomás alá helyezte a bíróságot.
A DGAP szerint egyik csatától sem kell nagyon tartania a kormánynak, mivel a hetes cikkelyes eljárás végén egyhangú döntésre lenne szükség az Európai Tanácsban, és legalább a lengyelekre biztosan számíthat, a mechanizmus pedig, ha életbe is lép a jövő év elejéig, elvileg csak új, nem pedig múltbéli esetekkel, ügyekkel foglalkozhat.
Az elemzés szerint Orbán előnyére fordíthatja a szakítás utáni helyzetet. A DGAP szakértői arra számítanak, hogy szoros együttműködés és koordináció alakul ki a Fidesz és az olasz Liga között, amely Olaszország legerősebb pártja, és az egyik legnagyobb delegációval bír az Európai Parlamentben. Orbán Viktor képes megszólítani az európai jobboldal különböző, akár egymással is versenyző erőit, mert ezek vezetői egymással talán nem mindig állnak szóba, de mind keresik a kapcsolatot a magyar kormányfővel.
A szerzők azt tartják a legkézenfekvőbb opciónak, hogy a Fidesz-delegáció az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójához csatlakozzon, ahová a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) is tartozik. Emlékeztettek, a VoteWatch brüsszeli elemzőközpont adatai szerint a fideszesek 72 százalékban szavaznak az ECR-esekhez hasonlóan.
Górcső alá vették azt a lehetőséget is, hogy Orbán átcsábítja az ECR-be a Ligát – amely most az Identitás és Demokrácia (ID) tagja –, valamint a néppárti Szlovén Demokrata Pártot (SDS). Ezzel az ECR a harmadik legnagyobb frakcióvá válna, megelőzve a liberálisokat. A pártok közti kapcsolatok persze bonyolultabbak az egyszerű matematikánál, szóval ezt a forgatókönyvet sem kell magától értetődőnek venni.
A Fidesz vezetésével új politikai csoport is alakulhat az elemzés szerint, ehhez hét tagállamból kellene legalább 25 képviselő. Rizikós lépés ez is, hiszen átrendezné az EP jobboldalát, ám Orbán Viktor így maga választhatná meg minden szövetségesét. A European Studies Review cikke emlékeztetett, a liberális Renew-frakcióban is számolnak azzal a veszéllyel, hogy a megerősödött ECR megelőzheti őket létszámban, ami átrendezné az erőviszonyokat. Sophie in ’t Veld holland képviselő már napokkal az után vitát sürgetett a frakcióban, hogy a Fidesz-delegáció kilépett az EPP képviselőcsoportjából.
A fideszesek a kilépéssel elvesztették szakbizottsági helyeiket és tisztségeiket, brüsszeli forrásaink szerint pedig egyelőre nem kezdődött el ezeknek az újraelosztása, ugyanis az Európai Néppárt megtarthatja őket. Ez év végén lesznek az Európai Parlament belső, félidős választásai, amikor újraosztják a különböző tisztségeket, addigra sok minden megváltozhat.
