Külföld
Nyíltan támad az uniós baloldal
A jogállam minden elvének ellentmondó, példátlan fellépésnek nevezte Varga Judit, hogy az Európai Parlament politikai nyomás alá helyezte az EU bíróságát
Az úgynevezett jogállamisági feltételesség alkalmazását számon kérő állásfoglalást fogadott el tegnap délután az Európai Parlament (EP). Az állam- és kormányfők tavaly decemberben megállapodtak a hétéves keretköltségvetésről és a helyreállítási alapról, valamint arról is, hogy semmilyen politikai, ideológiai feltételt nem lehet szabni a tagállamoknak az uniós költségvetési források felhasználása kapcsán.
Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy vizsgálja meg, a jogállamisági kondicionalitási rendelet megfelel-e az uniós alapszerződésnek. Az Európai Bizottság vállalta, hogy a rendeletet addig nem alkalmazza, amíg a bíróság nem dönt – ezt azonban nem fogadta el a parlament.
A Fidesz-delegáció szerint a mostani állásfoglalással az EP nyíltan megfenyegeti az Európai Bizottságot, és példátlan politikai nyomás alá helyezné az Európai Bíróságot. „A baloldali többség szintet lépett az unió megosztását szolgáló ideológiai csatározásokban” – jegyezték meg. Emlékeztettek, az állásfoglalás egyik társszerzője a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin. „A magyar baloldal ismét bebizonyította, semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy megpróbálja elvenni a Magyarországnak, a magyar polgároknak járó uniós forrásokat” – írták.
Mindez nem meglepő annak fényében, amire előző nap publikált elemzésében rámutatott a Századvég. A magyar EP-képviselők aktivitását vizsgálva megállapították, hogy a baloldaliaknak a nemzeti érdeknél fontosabb a pártérdek, a határon túli magyar erők helyett fontosabb az ideológiai partnereik támogatása, és túlnyomórészt a magyar kormányzattal szemben ellenséges partnerekkel működnek együtt.
Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap a Kossuth rádiónak a jogállam minden elvének ellentmondó, példátlan fellépésnek nevezte az állásfoglalást. A tárcavezető teljességgel elfogadhatatlannak tartja azt, hogy Európában egy független bíróság munkájába folyamatban lévő ügyben beavatkozzanak.
A Facebookon reagált arra is, hogy Sophie in ’t Veld holland liberális képviselő beismerte, hogy a brüsszeli baloldal lengyel és magyar kormányokkal kapcsolatos jogállamisági aggályai nem jogi jellegűek, hanem kizárólag politikaiak.
Nemcsak az EP baloldali többsége akarja megkerülni az uniós bíróságot, hanem Vera Jourová EB-alelnök is azzal fenyegetőzött nemrég, hogy megtalálja a módját, hogyan vonjanak el forrásokat hazánktól és Lengyelországtól. A cseh biztost kérdőre vonta a fideszes Hidvéghi Balázs is.
A máltai helyzetről szóló vitában felszólította Jourovát, fejezze be a képmutató politikai támadásokat, és ott indítson jogállamisági eljárást, ahol van miért. „A jobboldali magyar, lengyel, szlovén vagy épp bolgár kormányt emberek milliói választották meg demokratikus körülmények között. Ezzel szemben Máltán egy újságírónő meggyilkolásának szálai egyértelműen a baloldali kormányhoz vezetnek” – magyarázta.
Szájer-ügy: a titkosszolgálat is érintett
Eltávolíttatta szerda estére a brüsszeli ügyészség a VTM belga csatorna oldaláról azt a videót, amelyben a Szájer József volt fideszes európai parlamenti képviselővel szembeni, tavaly novemberi rendőri intézkedés látható. A tegnap esti tévéműsor szerdai előzetese nagy visszhangot keltett, kiderült ugyanis, hogy a kérdéses estén intézkedő rendőröket éppen egy, a munkájukról dokumentumfilmet forgató forgatócsoport kísérte. Az Origo szerint „ez világosan bizonyítja, hogy egy előre megtervezett titkosszolgálati akcióról lehetett szó, mivel egy rendőrségi akciót nem szokott profi tévés stáb kísérni”.
A portál emlékeztetett, éppen a következő napokban volt az EU-csúcs, ahol a 2021–27-es uniós költségvetésről és a 750 milliárd eurós újraindítási hitelről zajlottak a tárgyalások, a magyar és a lengyel kormány pedig vétóval fenyegetett. Szájer szerdán közleményt adott ki arról, hogy a gyülekezési tilalomsértési és drogbirtoklási ügyét a hatóság megvizsgálta és jogkövetkezmény nélkül lezárta, hivatalos eljárás nem indult, a mentelmi jog felfüggesztését nem indítványozták. „Magatartásomért a mandátumomról és párttagságomról való gyors lemondással vállaltam a politikai felelősséget, azért mindenkit megkövettem” – hangsúlyozta.
(ŐM)
