Külföld

Gál Kinga: A kárpátaljai magyarok jogai, hétről hétre egyre súlyosabban csorbulnak

Az Európai Parlament frakcióközi kisebbségi munkacsoport csütörtöki ülésének napirendjén szerepelt az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetének megvitatása Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő kezdeményezésére. Az online ülés célja az volt, hogy az érintettek felhívják az európai döntéshozók figyelmét a kárpátaljai magyar közösség fennmaradásért és nyelvi-oktatási jogaiért folytatott küzdelmére, továbbá ismertessék a magyar kisebbség tagjai és vezetői ellen végrehajtott intézkedéseket, politikai nyomásgyakorlást, valamint ezek hatását a magyar közösség életére.

Gál Kinga: A kárpátaljai magyarok jogai, hétről hétre egyre súlyosabban csorbulnak
Gál Kinga: A kárpátaljai magyarok jogai, hétről hétre egyre súlyosabban csorbulnak
Fotó: Európai Parlament

A kárpátaljai magyarság nyelvi, oktatási jogainak évek óta tartó rendszerszintű korlátozásain túl a kijevi kormányzat most újabb elfogadhatatlan törvényt és intézkedést készít elő, amely a kettős állampolgárság listázására utasít. A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, aki első kézből tájékoztatta az ülés résztvevőit egyrészt arról a történeti kontextusról, melyben az ukrajnai kisebbségi jogi keret kialakult, másrészt azokról a negatív folyamatokról, melyek évek óta a nemzeti kisebbségek asszimilációjára, nemzeti kultúrájuk, nyelvük, oktatásuk felszámolására irányul Ukrajnában.

A KMKSZ elnök felhívta a figyelmet, arra a tényre, hogy a megfélemlítések mellett a legveszélyesebb az, hogy az ukrajnai kisebbségi folyamatok ellen szót emelőket elkezdték kriminalizálni, már nem csak simán politikai nyomás alá helyezik őket, hanem koholt vádakkal büntetőjogi eljárásokat indítanak, hogy elhallgattassák őket. Továbbá bemutatták azt a filmelőzetest, amely a 2019-2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarság ellen elkövetett cselekedeteket, megfélemlítő akciókat, jogszűkítéseket dolgozza fel.

Bocskor Andrea az ülésen elmondta: a mi feladatunk, hogy ne adjuk fel jogainkért való küzdelmet, hisz a kárpátaljai magyar közösség megmaradása a tét. Az európai és nemzetközi politikum ki kell álljon az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok jogai mellett, hiszen ez a demokrácia, az európai integráció alapvető feltétele. Fontos, hogy az ukrajnai reformfolyamat a társadalom minden tagja számára jobb életkörülményeket hozzon, nem engedhetjük meg, hogy a diszkrimináció, a megfélemlítés és az asszimiláció jellemezze egy Európai Unióval társult ország fejlődési vonalát. Mi partnerként szeretnénk támogatni Ukrajna demokratikus átalakulását és ez csak akkor lehetséges, ha valóban kikérik a véleményünket és figyelembe is veszik azt. Csak úgy lehet előrelépést elérni, ha az európai és a nemzetközi partnerek nem hunynak szemet a jogsértésekre, fenyegetésekre, hanem egyértelműen jelzik, hogy ezek megengedhetetlenek. Abszurd lenne, ha épp a sokszínű Európai Unióhoz törekvő Ukrajnának elnéznék az uniformizálást, diszkriminációt, hiszen Ukrajna kisebbségekhez fűződő viszonya fontos fokmérője a demokrácia és reformok helyzetének.

Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke felvezetőjében elmondta, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai, hétről hétre egyre súlyosabban csorbulnak. Éppen ezért olyan időszerű a kárpátaljai magyarság helyzetének megvitatása, hisz ezáltal az európai parlamenti képviselők első kézből kaphatnak tájékoztatást a kérdésről.

„A közeg ellenséges Ukrajnában. Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az Unió egyik legalapvetőbb elvének betartására. A Brenzovics László által elmondottak visszaigazolják, hogy erősítenünk kell az európai és uniós szintű kiállást a kárpátaljai magyarokért. Támogatnunk kell Várhelyi Olivér bővítési biztost, amikor ezeket az alapkritériumokat felveti, és számonkéri az ukrán féltől. Felszólítjuk továbbá Borrell külügyi főképviselőt, hogy konkrét lépésekkel jelezze az ukrán fél irányába, hogy a kisebbségek szerzett jogainak sérelme nem összeegyeztethető az uniós alapelvekkel, nem segítik Ukrajna uniós aspirációit„.

Vincze Loránt, a Kisebbségi Munkacsoport RMDSZ-es társelnöke hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok, mint az anyanyelv használata, az anyanyelvi oktatáshoz való jog minden ember alapvető joga, és ezt a jogot Ukrajnának is biztosítania kell az ott élő őshonos kisebbségek számára. A demokrácia fokmérője az, ahogy egy adott állam bánik az ott élő kisebbségekkel. A készülő kisebbségi törvény megszövegezésébe az érintett közösségeket az állami hatóságoknak be kell vonniuk, ez alapvető feltétele annak, hogy olyan jogszabály szülessen, amely a kisebbségek érdekeit szolgálja.

Kapcsolódó írásaink

Újabb vitákat hozott a vakcinacsúcs

ĀAz oltóanyagok mennyisége mellett már az elosztással is elégedetlenek a tagállamok, továbbá a vakcinák exportját illetően sincs egyetértés az unión belül