Külföld

XXI. Század Intézet: A magyar az egyik legsikeresebb oltási program

A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a magyar oltási program eredményeit vizsgálja európai összehasonlításban annak apropóján, hogy az ellenzéki pártok szerint az oltási terv hiányában lassan oltják be az embereket Magyarországon.

XXI. Század Intézet: A magyar az egyik legsikeresebb oltási program
Bíró Krisztina szakgyógyszerész hűtőbe teszi a koronavírus elleni oltóanyagot, a Pfizer-BioNTech vakcináit a Debreceni Egyetem Klinikai Gyógyszertárában
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az ellenzék tovább támadja a védekezést, ismét álhíreket terjeszt

Miután tavaly márciusban Magyarországon is megjelent a koronavírus, sokan azt remélték, hogy a pártok háttérbe tolják az aktuálpolitikai csatározásokat és a járvány elleni küzdelem jegyében a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozzák majd.

Ez történt többek között a pártpolitikai megosztottság mellett etnikai törésvonalakkal is rendelkező Belgiumban, Spanyolországban vagy Romániában is, mindhárom országban a vírus megjelenését követően a járvány elleni védekezés érdekében egy ideig háttérbe tolták a politikai ellenfelek az aktuálpolitikai szempontjaikat.

Magyarország ugyanakkor nem ezen országok közé tartozott, sőt: a baloldali politikusok még a korábbinál is intenzívebb támadássorozatba kezdtek, több ellenzéki véleményformáló pedig arról beszélt, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság negatív hatásait kihasználva az ellenzék meg tudja majd buktatni a kormányt.

Miután az ellenzék politikai hasznot remélt a járvány elleni védekezés támadásából, olyan nagy erejű nemzetközi sajtóhadjáratot indított Magyarországgal szemben, amire még korábban sosem volt példa, a koronavírus-járvány első hulláma alatt még vitanapot is rendeztek Magyarországról az Európai Parlamentben.

Az előzmények fényében nem meglepő, hogy a koronavírus elleni védőoltás kapcsán is hasonló taktikát választanak az ellenzéki pártok.

Tavaly ősszel bizonyos vakcinákkal szemben folytattak negatív kampányt, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, azt állították, hogy nincsen oltási terv, a vakcinák beadása pedig rendkívül lassan zajlik. Ugyanezt a kommunikációt folytatták januárban is: Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője január 3-án például arról beszélt, hogy szerinte „Európa legtöbb országában már elindult a tömeges oltás, Magyarországon szokás szerint továbbra sem történik semmi.” Hasonló véleményt fogalmazott meg Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, illetve számos baloldali politikus, akik egybehangzóan azt állítják, hogy nincsen oltási terve Magyarországnak.

Ahogy a védekezés eddigi szakaszaiban, úgy most sem riadnak vissza a baloldali politikusok az álhírterjesztéstől.

Szabó Tímea például egy televízióműsorban másfél percen belül négy álhírt is terjesztett az oltásokkal kapcsolatosan. A Párbeszéd országgyűlési képviselője egyebek mellett a rendelkezésre álló vakcinák számáról mondott hamis adatokat, illetve miközben már több mint 70 ezer ember kapott oltást, azt állította, hogy csupán „5-10-20 ezer” embert oltottak be. Szabó Tímea arról is beszélt, hogy szerinte a kormány célja a veszélyhelyzet meghosszabbítása, hiszen így nem tudnak az ellenzékiek tüntetéseket szervezni.

A számok igazolják a magyar oltási program sikerességét

Az ellenzéki pártok állításaival ellentétben – a tényadatok szerint – rendkívül sikeres a magyar oltási program, a lakosságszám arányában a vakcináció tekintetében előkelő helyen áll hazánk az unión belül.

A január 14-én reggel rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország a tíz leggyorsabban oltó tagállam között foglal helyet az Európai Unióban, arányaiban ugyanannyi embert oltottak be nálunk, mint Németországban.

A leggyorsabb oltási programot Dánia folytatja, ott 100 emberből már több mint 2 embert beoltottak. Ugyancsak jól áll Olaszország, ahol naponta átlagosan 73 ezer embert oltanak be a védőoltásokkal.

A közép-európai térségben Magyarország mellett Szlovénia, Horvátország és Lengyelország rendelkezik gyors oltási programmal, míg Szlovákia és Csehország az uniós átlag alatt helyezkedik el. Ugyancsak az uniós átlag alatt találhatóak olyan fejlett országok, mint például Ausztria, Finnország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia vagy Belgium.

A teljes elemzés elérhető a XXI. Század Intézet  honlapján.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom