Külföld

Maas: A jogállamisági mechanizmus marad

A német külügyminiszter szerint biztos lesz megállapodás az uniós költségvetésről, mivel a vírus okozta gazdasági nyomás a megegyezés felé mozdítja majd el Magyarországot

Németország továbbra is úgy véli, lesz megállapodás az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról a tagállamok közt, de nem engedne a jogállamisági mechanizmusból. Az Európai Parlament plenáris ülésén megtárgyalták a jogi bizottság jelentését, és értékelték a 2019-es EP-választásokon tapasztaltakat.

Maas: A jogállamisági mechanizmus marad
Heiko Maas úgy gondolja, a következő napokban döntés születhet
Fotó: AFP/Odd Andersen

Teljesen biztos vagyok abban, hogy a következő napokban a többéves pénzügyi keret és a helyreállítási alap ügyében is meghozzuk a döntéseket, amelyek révén hozzáférhető lesz a pénz - mondta Heiko Maas német külügyminiszter egy Berlinben tartott külpolitikai fórumon, amelyen az Európai Unió elnökségi trió külügyminiszterei is részt vettek. Leszögezte ugyanakkor, hogy a jogállamiság mechanizmust nem lehet kivenni a kompromisszumból. Biztos abban, hogy a járvány okozta nyomás miatt az Európai Tanács december 10-én kezdődő üléséig lesz megállapodás – fűzte hozzá.

Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter osztotta német hivatali partnere optimizmusát. Elmondta, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak két pont kapcsán vannak fenntartásai: az egyik a jogbiztonság az uniós források felhasználásának terén, a másik pedig a nemzeti szuverenitás tisztelete. Meglátása szerint mindkét ügyben lehetséges mindenki számára elfogadható megoldást találni.

Kedden az Európai Parlament plenáris ülésén megvitatták az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) jelentését, mely az alapvető jogok helyzetét vizsgálta a tagállamokban a 2018–2019-es időszakban. A jelentés előadója, a baloldali ír Clare Daly EP-képviselő expozéjában elmondta, hogy számos tagállamban súlyos visszaesések mutatkoznak az alapjogok terén. Daly kitért a tavalyi bolgár tüntetéssorozatra, Görögországot és Horvátországot a bevándorlókkal szembeni magatartásuk miatt kritizálta, Franciaországot pedig a muszlim közösségek diszkriminációjával vádolta. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke válaszában közölte, hogy a bizottság lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy uniós szinten ellenőrizhető és szankcionálható legyen a gyűlöletbeszéd és a mások elleni uszítás egyaránt.

Az ülésen megvitatták még a tavalyi EP választásokról szóló jelentést. Vera Jourová szerint a magas részvételi arány megerősítette az európai politikai dimenziót, és ezt tovább kell fejleszteni. Közölte, hogy a bizottság az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet fogad el, amelynek célja a demokrácia ellenállóbbá tétele a jelenkor kihívásaival szemben.

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője szerint a jelentés valójában egy föderális alapon működő Európai Unió ideológiáját vizionálja, és előre el akarja dönteni az EU jövőjéről szóló vitát. Kiemelte, hogy az EU jövőjét nem intézményi szinten kell megvitatni, mert az ideológiai vitákhoz vezetne.

A France24 vitaműsorában beszélt a magyar vétóról Steiner Attila európai uniós ügyekért felelős államtitkár, akinek vitapartnere a belga Philippe Lamberts, baloldali EP-képviselő volt. Lamberts azzal érvelt a jogállamisági mechanizmus mellett, hogy az a tagsággal járó kötelezettségek betartását szolgálja. Steiner válaszában kifejtette, hogy az unióban már most is jól működő eszközök léteznek a jogállamiság betartatására, nincs olyan új eszközre szükség, amely felülírná az uniós alapszerződéseket.

Tegnap Varga Judit igazságügyi miniszter hivatalában fogadta a spanyol európai uniós ügyek vezetőjét, Juan González-Barba Peratot. A miniszter Facebook oldalán közölte, hogy meg kell indítani az unió jövőjéről a párbeszédet, ahol a nemzeti szuverenitásnak komoly szerepet kell biztosítani.

A német sajtóban kritizálja Orbánt az ellenzék

Súlyos hibát követne el az Európai Unió azzal, ha engedne Orbán Viktornak – írják magyar ellenzéki EP-képviselők a Zeit című német napilapban közzétett publicisztikájukban. Dobrev Klára, Gyöngyösi Márton, Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István a lap egy korábbi véleménycikkére reagálnak, melyben a szerző Alan Posener arról írt, Németországnak meg kell hátrálnia az uniós költségvetés ügyében, még akkor is, ha ez a magyar kormányfő ideiglenes győzelmével járna. Az ellenzéki képviselők szerint Hitler és Sztálin után egy újabb erőszakos és ravasz önkényúrral kell megküzdenie Európának, aki hatalmával visszaélve leépíti a demokráciát és saját nomenklatúráját gazdagítja az uniós forrásokból. Orbán Viktort Európa trójai falovának nevezték, aki autokrata uralkodóként próbál beférkőzni a demokratikus országok közé.
(SI)

A keresztény értékeket támadják Európában

Lengyelországot egy olyan politikai és üzleti hatalom támadta meg, amely Európában és Amerikában el akarja törölni a keresztény értékeket – mondta Gerhard Müller német bíboros a Kath.net portálnak adott interjújában. A bíboros szerint nyilvánvalóan látszik a kettős mérce Németországban. Mint kifejtette, míg hazájában a járvány elleni szigorítások ellen békésen tüntetőket elítélik, addig a Lengyelországban, a gyülekezési tilalmat megszegő és randalírozó tüntetőket, akik az abortusz mellett, és a demokratikusan megválasztott nemzeti-konzervatív lengyel kormány ellen tüntetnek. „a szabadság hőseként” aposztrofálják Nyugaton. Hídvéghi Balázs fideszes EP-képviselő reagálva bíboros által elmondottakra közösségi oldalán hozzátette: hogy Magyarország is ragaszkodni fog keresztény értékekhez és ennek feladását nem lehet kizsarolni. (SI)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom