Arizonában Joe Biden nyert a média szerint

Joe Biden demokrata párti amerikai elnökjelölt megnyerte a választást a csatatérállamnak számító Arizonában, ahol 1996 óta nem győzött demokrata párti elnökjelölt – számolt be az NBC, a CBS, az ABC és a CNN tévécsatorna csütörtökön. Tájékoztatásuk szerint Biden több mint 11 ezer szavazattal győzött ellenfele, Donald Trump hivatalban lévő republikánus elnök felett. A Fox News csatorna már korábban Joe Bident nevezte meg győztesként Arizonában. Már csak két államban nem hirdették ki a november 3-i elnökválasztás eredményét: Észak-Karolinában és Georgiában. Előbbiben Trump, utóbbiban Biden vezet.

Ugyanakkor Donald Trump nem ismeri el Bident a választások győztesének, állítása szerint csalás történt, és több helyen bírósághoz fordult. Csütörtökön például a Twitteren azt állította, hogy egy szavazógépeket vezénylő szoftver 2,7 millió olyan szavazatot semmisített meg, amelyet rá adtak le.

Ellentmond ennek a Belbiztonsági Minisztérium kiber- és infrastruktúrabiztonsági ügynökségének közleménye, amelyben azt írták: az idei volt az Egyesült Államok történetének legbiztonságosabb választása, és semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy akár csak egyetlen választási rendszer meghibásodott vagy illetéktelenek fértek hozzá.

A The New York Times egyébként Trump-közeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Trump tisztában van azzal, hogy a perek nem változtatják meg a választás eredményét, és „vége”. Az elnök az Axios portál szerint saját médiacéget akar indítani, hogy a Fox News csatornával versenyezzen. Utóbbira Trump azért haragszik, mert nagyon korán kihirdették Bident Arizonában győztesnek. Az elnök egyébként a héten csak szerdán jelent meg a nyilvánosság előtt, az arlingtoni temetőben egy koszorúzáson a veteránok napja alkalmából.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakcióvezetője arról beszélt, a republikánusok „megmérgezik a demokráciát” azzal, hogy nem ismerik el Joe Biden győzelmét.

Közben több republikánus szená­tor sürgette a Fehér Házat, hogy tegye lehetővé Bidennek a hozzáférést az elnöknek összeállított napi hírszerzési jelentésekhez, de John Ratcliffe, az Országos Hírszer-zési Igazgatóság (DNI) vezetője azt mondta, ezt addig nem teheti meg, amíg nem kezdődik meg a hivatalos átadási folyamat.

Egyébként Samuel Alito, a legfelsőbb bíróság bírája egy konzervatív bíráknak interneten rendezett konferencián csütörtök éjjel kijelentette: veszélyben a lelkiismereti és szólásszabadság az Egyesült Államokban. A konzervatív bíró szerint veszély fenyeget hívő embereket a homoszexuálisok jogaiért, valamint az abortusz jogáért küzdő aktivisták és szervezetek részéről, valamint köztisztviselőket a koronavírus-járványra adott válaszaik miatt. A bíró kifejtette: a szövetségi bíróság néhány döntése, köztük az, amely érvényben tartotta az azonos neműek házasságkötésére vonatko­zó jogot, türelmetlenséget szült azokkal szemben, akik abban hisznek, hogy házasság csakis férfi és nő között köthető. „A Covid-válság egyfajta alkotmányos tesztként szolgált, s olyan zavarba ejtő folyamatokra világított rá, amelyek már a járvány kitörése előtt is nyilvánvalóak voltak” – fogalmazott.