Külföld

Kurz: Több cselekvési lehetőségre van szükség a fenyegetésekkel szemben

A kormánynak több cselekvési lehetőségre van szüksége az Ausztriára leselkedő fenyegetésekkel szemben - jelezte Sebastian Kurz osztrák kancellár a parlament rendkívüli ülésén, amelyet a bécsi merénylet miatt hívtak össze csütörtökön.

Kurz: Több cselekvési lehetőségre van szükség a fenyegetésekkel szemben
Sebastian Kurz osztrák kancellár is megemlékezett az áldozatokról
Fotó: AFP/Joe Klamar

A kancellár problémának tartja, hogy nem mindig áll rendelkezésre megfelelő jogi eszköz a szélsőséges iszlamisták és más kockázatosnak ítélt személyek megfigyelésére és büntetésére.

Nem ismétlődhet meg, hogy egy dzsihadista visszatérve háborítatlanul él tovább Ausztriában csak azért, mert állítása szerint már nem vall radikális nézeteket - nyomatékosította Kurz. Egyúttal hozzátette: nagy szükség van a bírálatok kereszttüzébe került alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal reformjára.

A kancellár aláhúzta a nemzetközi együttműködés és megelőzés fontosságát.

Nem hagyhatjuk, és nem is fogjuk, hogy osztrák földön párhuzamos társadalmak működjenek, amelyek gyűlölnek minket - hangoztatta, barbároknak nevezve az ártatlanokat gyilkoló szélsőségeseket.

„Teljes elszántsággal és kompromisszumok nélkül kell harcolnunk szabad társadalmunk ellenségeivel” - fűzte hozzá.

Ugyanakkor újból megjegyezte: nem szabad megosztani a társadalmat, és a törésvonal nem a keresztények és a muszlimok, vagy az osztrákok és a migránsok között húzódik. 

Ugyanezt hangsúlyozta Wolfgang Sobotka házelnök is, aki szerint nem engedhető meg, hogy a gyűlölet megossza az embereket. „Erősebbek vagyunk, mint a gyűlölet és a terror” - mondta. „Aki azt hiszi, hogy megfélemlíthet minket, az téved” - tette hozzá. 

A parlamenti politikusok részvétüket nyilvánították ki az áldozatok és hozzátartozóik felé. Kurz beszédét egyperces néma csend előzte meg. 

Egy magányos terrorista négy emberrel végzett és több mint húszat megsebesített Bécs belvárosában hétfő este.

A német elhárítás a külföldi merényleteket utánzó támadásoktól tart 

Az utóbbi hetekben Európában elkövetett iszlamista merényleteket utánzó terrortámadások történhetnek Németországban, ezért fokozott ellenőrzés alá kell vonni az ismert közveszélyes iszlamistákat - hangsúlyozta a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője egy csütörtöki interjúban.

Thomas Haldenwang az ARD országos közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett interjúban kiemelte, hogy az iszlamista terror változatlan erővel, az utóbbi években megfigyelt magas intenzitással fenyegeti Németországot. 

Félárbócra engedték az Ausztria zászlaján a berlini Osztrák Nagykövetségnél
Félárbócra engedték az Ausztria zászlaját a berlini Osztrák Nagykövetségnél
Fotó: Paul Zinken / DPA / dpa Pictur

„Minden egyes nap azzal kell számolni, hogy iszlamista merénylet történik Németországban” - mondta a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője.

Rámutatott, hogy már 2017 óta nem volt nagyszabású iszlamista terrorcselekmény, de merénylettervek „nagyon is voltak”, és csak a biztonsági szervek közbelépése miatt nem valósultak meg.

Kifejtette, hogy az utóbbi hetek merényletei az iszlám vallás legfőbb prófétáját, Mohamedet ábrázoló karikatúrák körüli viták fellángolására vezethetők vissza. A téma a németországi szélsőséges iszlamisták körében is felkavarta az érzelmeket, élénk diskurzus és a franciaországi hittársak iránti szolidaritás kinyilvánítása figyelhető meg. 

Ezért fokozni kell az ismert közveszélyes iszlamisták ellenőrzését, mert egész biztosan vannak, akik a támadások utánzását fontolgatják.

Az ARD felidézte, hogy a közelmúltban a Párizs melletti Conflans-Sainte-Honorine-ban, Nizzában és Bécsben is történt merénylet. A németországi Drezdában is egy szélsőséges iszlamistaként számon tartott fiatalember késelt meg két férfit, de az eset megítélése egyelőre nem teljesen egyértelmű, az iszlamista motiváció mellett a homofóbia, a melegek iránti gyűlölet is meghatározó indíték lehet.

Azzal kapcsolatban, hogy a bécsi merénylő a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet követőjeként vérengzett az osztrák fővárosban, Thomas Haldenwang elmondta, hogy az IÁ súlyos területi, szervezeti és személyi veszteségek után igyekszik újjászervezni magát, és új vezetése is azzal a szándékkal lép fel, hogy csapásokat mérjen a nyugati világra.

Az utóbbi hetek támadásainak elkövetői és az IÁ közel-keleti emberei közötti közvetlen kapcsolatot viszont még nem tártak fel a nyomozások, és egyáltalán nem biztos, hogy a terrorszervezet képes-e „távolról megtervezni, koordinálni vagy kezdeményezni nyugat-európai támadásokat” - fejtette ki a BfV vezetője.

A nemzetbiztonsági szolgálat 2060 Németországban élő embert tart nyilván erőszakra hajlamos szélsőséges iszlamistaként, köztük 620 közveszélyest, akiket fokozott megfigyelés alatt tartanak. 

A 83 milliós Németországban a legutóbbi becslések szerint nagyjából 4,5-5 millió muszlim él, többségük szunnita török.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom