Szembemennek a józan ésszel a nyugati vezetők

–  Váratlan, hogy éppen Bécsben csapott le egy terrorista?

–  Nem az, hiszen bárhol Nyugat-Európában, ahol jelentős muszlim népesség él, előfordulhat egy ilyen támadás. Jelen esetben alapvetően az számíthatott, hogy volt egy bázis, amelyre építeni lehetett, Bécsben ugyanis jelentős számban élnek radikális muszlimok.

–  Ezekben a hetekben növekszik a feszültség Franciaország és a muszlim világ között, több terrortámadás történt, szélsőségesek bosszút esküdtek a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúráinak újraközlése miatt. Jelképes üzenete lehet a hétfő esti támadásnak?

–  Annyira kaotikussá vált Európa és a muszlim világ, valamint a kontinens közvetlen környezetének viszonyrendszere, hogy semmit sem lehet kizárni. Lehet, hogy üzenni akartak, de az is előfordulhat, hogy az Iszlám Állam egyszerűen csak mostanra tudta technikailag megteremteni egy ekkora támadás feltételeit.

–  Fokozza a terrorfenyegetettséget, hogy a koronavírus-járvány ellenére sem állt le az Európába irányuló tömeges bevándorlás?

–  A nizzai támadás önmagában rávilágít, mennyire kezelhetetlenné vált a helyzet. Egy hónappal korábban a terrorista még Tunéziában volt, áthajózott Lampedusára, ott két hetet töltött karanténban, a hatóságok átszállították Bariba, a szárazföldre, kapott egy papírt, hogy nincs joga menedékre, és útjára engedték. A következő, amit tudunk róla, hogy Nizzában lemészárolt három embert. Rengeteg kérdést felvet ez a történet – ki fizette az útját, ki mutatta meg neki a katedrálist, ki sugallta a támadást? És azt se felejtsük el, hogy ő hatszáz másik emberrel együtt érkezett Európába.

–  Milyennek tartja a politikai választ?

–  A nyugat-európai kormányok a józan észnek ellentmondva cselekednek, aztán rácsodálkoznak a következményekre. Emmanuel Macron francia elnök azt hitte, szómágiával tudja kezelni a helyzetet, de a Samuel Paty lefejezése után tett nyilatkozataival csak felhergelte a szélsőségeseket, valódi lépéseket azonban nem tett velük szemben.