Külföld

Franciaországban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget

Franciaországban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget a csütörtöki nizzai támadást követően - jelentette be Jean Castex francia miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kormány határozott és könyörtelen választ ad a „gyáva és barbár” tettre.

Franciaországban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget
A francia rendőrség különleges egységei nagy erőkkel vonultak ki a támadás helyszínére
Fotó: AFP/Valery Hache

A hatályos szabályok szerint az intézkedés addig maradhat érvényben, amíg véget nem ér a válság. Ez a készültségi szint lehetővé teszi a rendkívüli erőforrások mobilizálását a közvetlen terrorfenyegetettség elhárítása érdekében.

A kormányfő elmondta: péntek délelőtt összeül a védelmi tanács Emmanuel Macron francia elnök vezetésével.

Csütörtökön a nizzai Notre-Dame-bazilikában egy férfi késsel megölt három embert, egyiküket le is fejezte. A támadásban hatan megsebesültek. Az ügyben a terrorellenes ügyészség nyomozást indított, a támadót elfogták. Nem sokkal később a rendőrök Avignon közelében agyonlőttek egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetett járókelőket az utcán.

Mindkét esetben iszlamista indíttatást sejtenek a háttérben.

A muszlimok csütörtökön ünneplik Mohamed próféta születésének évfordulóját.

Franciaországban délután harangszóval emlékeznek az áldozatokra.

Az incidensre csaknem két héttel Samuel Paty meggyilkolását követően került sor. A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A gyilkosság világszerte felzúdulást keltett, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között.

Nizzában 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe egy tunéziai származású férfi. A támadásban 86-an vesztették életüket, az elkövetőt végül lelőtték.

Macron elítélte az iszlamista terrortámadást

Elítélte a három ember életét követelő nizzai késes támadást csütörtökön a dél-franciaországi városban Emmanuel Macron francia államfő.

Országunkra iszlamista terrorista támadt rá - hangsúlyozta az elnök a csütörtökön a nizzai Notre-Dame bazilikában elkövetett merényletre utalva, és Franciaország támogatásáról biztosította a katolikus közösséget Franciaországban és máshol, emlékeztetve Jacques Jamel atya meggyilkolására, akinek a Rouenhoz közeli Saint-Etienne-du-Rouvray-ban lévő templomában vágták el a torkát.

„Egyértelmű, hogy Franciaországot támadták meg” - mondta elnök, kitérve arra, hogy a nap folyamán több őrizetbe vétel történt, és megsebesítették a szaúd-arábiai Dzsiddában működő francia konzulátus egyik őrét.

Nem engedünk semmit a francia értékekből, mindenekelőtt a hinni vagy nem hinni szabadságából - hangsúlyozta Macron. Az elnök egységre szólította fel az országot, és arra, hogy ne engedje a terror szellemének.

„Ha megtámadtak bennünket, ez a mi értékeink miatt volt” - mondta az elnök, miután üdvözölte a támadó előállításában közreműködő rendőröket.

Az államfő ígéretet tett arra, hogy megvédelmezik a francia területen lévő fontos imahelyeket - közöttük a templomokat -, iskolákat, és az Őrszem (Sentinelle) terrorellenes keretében eddigi 3000-ről 7000-re növelik az ezen létesítmények védelmére felvonultatott katonák létszámát, tekintettel a vasárnapi mindenszentek ünnepére.

Az államfő közölte, hogy pénteken ülésezik a védelmi tanács, amelyben új intézkedéseket hoznak.

Putyin terrorellenes együttműködést ajánlott fel Macronnak

Moszkva együttműködését ajánlotta fel Párizsnak a terrorizmus elleni küzdelemben Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki táviratban fejezte ki együttérzését francia hivatali partnerének, Emmanuel Macronnak a Franciaországban történt merényletek miatt.

„Különösen nagy felháborodást vált ki a (nizzai) templom falai között elkövetett cinikus és kegyetlen támadás. Ismételten meggyőződhettünk arról, hogy a terroristák számára abszolút idegenek az emberi erkölcs fogalmai. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem megköveteli az egész világközösség erőfeszítéseinek valós egyesítését” - szól Putyin üzenete.

Az orosz államfő megerősítette Moszkva készségét a legszorosabb együttműködésre Párizzsal és más partnerekkel a terrorelhárítás minden területén.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilap Mohamed prófétáról készült karikatúrái elleni tiltakozással indokolt újabb erőszakhullámra reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az emberek vallásos érzelmeinek megsértését és a gyilkosságot is „abszolút megengedhetetlennek” nevezte. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszországban már csak a hatályos törvények miatt sem jelenhetne meg egy, a Charlie Hebdóhoz hasonlatos kiadvány. Rámutatott, hogy noha a keresztény vallás van túlsúlyban, az országban 20 millió mohamedán él.

Peszkov szerint Oroszországban a vallási hovatartozás nem játszik szerepet az állami tisztségekre történő kinevezésben, és az ilyen alapon való korlátozást a törvény is tiltja. A szóvivő kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy szabad-e Istenről karikatúrát rajzolni.

„Ez egy olyan nehéz téma, hogy a megvitatásában hivatalos állásponttal részt venni lehetetlen” - fogalmazott Peszkov.

Michel: Az európai vezetők nyilatkozatban ítélték el a merényletet

Az európai tagországok vezetői informális videókonferenciájukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték a dél-franciaországi Nizzában csütörtökön elkövetett, három ember halálával járó merényletet, és szolidaritásukról biztosították a francia népet - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben az online értekezletet megelőzően csütörtökön.

Michel a koronavírus-járvánnyal foglalkozó nem hivatalos videókonferencián közölte, a tagállami vezetők megdöbbentőnek, elszomorítónak nevezték, és a „lehető leghatározottabban” elítélték a Franciaországban elkövetett merényleteket, amelyek - tolmácsolása szerint - a közös értékek elleni terrortámadásoknak számítanak.

„Felhívjuk a világ vezetőit, hogy a megosztottság helyett törekedjenek a közösségek és vallások közötti párbeszédre és megértésre” - idézte a nyilatkozat szövegét Charles Michel.

Az Európai Tanács elnöke hozzátette, az európai demokrácia a szabadságon és a jogállamiságon nyugszik, amelyeket közös akarattal meg kell védeni.

Michel az Európa-szerte romló járványhelyzetre hivatkozva hívta össze az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli online értekezletét. Véleménye szerint szükségessé vált a védekezésnek az eddiginél is szorosabb uniós összehangolása, a gyakorlati teendők megvitatása.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom