Külföld
Dzsihadista támadás volt a tanár lefejezése
A brutális franciaországi gyilkosság áldozata több fenyegetést is kapott, mert megmutatta diákjainak a Charlie Hebdo szatirikus hetilapban közölt Mohamed-karikatúrákat
Sokkolta Franciaországot a pénteki brutális gyilkosság, amely során egy férfi lefejezett egy negyvenhét éves középiskolai történelemtanárt a Párizshoz közeli Conflans-Sainte-Honorie külvárosban. A hatóságok közlése szerint az elkövető a nyílt utcán támadt késsel áldozatára, majd lefejezte. Szemtanúk szerint a támadó azt kiabálta, hogy Allahu akbar. A rendőrség a közeli Éragny-sur-Oise településen végzett az elkövetővel, aki a biztonsági szervekre is rátámadt.
A BFMTV csatorna közlése szerint az elkövető egy tizennyolc éves, Moszkvában született csecsen férfi, Abdullah A., aki nem volt ismert a titkosszolgálatok előtt. Az ügyben a terrorellenes ügyészség indított vizsgálatot. Jean-Francois Ricard terrorelhárítási főügyész elmondta, az elkövető márciusban menekültstátust és tízéves tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. Az elkövető tette után a Twitteren közzétett egy fotót, amelyen az áldozat levágott feje volt látható, és egy üzenet, amelyben Emmanuel Macron francia államfőt a „hitetlenek vezetőjének” nevezte.
A hatóságok vasárnap délutánig tizenegy embert vettek őrizetbe a dpa német hírügynökség szerint, köztük a gyilkos szüleit, nagyapját, tizenhét éves öccsét, valamint több barátját. A főügyész közölte: az elkövető apjának egyik féltestvére 2014-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz Szíriában.
Az áldozat a közelmúltban egy szólásszabadságról tartott iskolai tanórán megmutatta a tanulóknak a Charlie Hebdo szatirikus hetilapban közölt Mohamed-karikatúrákat, ami vitát váltott ki a szülők egy részének körében, a tanár később fenyegetéseket is kapott.
A gyilkosságot iszlamista terrormerényletnek nevezte Macron péntek este, a támadás helyszínén. „A sötétség és az erőszak nem fog győzni. Nem oszt meg minket. Pedig ezt akarják, de nekünk ki kell tartanunk együtt” – tette hozzá, és arra kérte a teljes nemzetet, hogy fogjon össze a tanárok mellett, támogassa és védelmezze őket.
A nemzetgyűlésben egyperces csenddel emlékeztek meg a tanárról, és egységesen elítélték a merényletet. Vasárnap délután Franciaország-szerte tüntetéseket tartottak a tanár mellett kiállva.
Jean Castex kormányfő a Twitteren azt írta, az állam a lehető legkeményebben fel fog lépni a köztársasági eszme védelmében. „A köztársaságot szúrta szíven egyik védelmezőjén keresztül az iszlamista terrorizmus” – közölte. A jobboldali Nemzeti Tömörülést vezető Marine Le Pen szerint „az iszlamizmus háborút folytat ellenünk: erőszakkal kell kikergetnünk az országból”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részvétét fejezte ki az áldozat családtagjainak. Hozzátette: tanárok nélkül nincsenek polgárok, és nincs demokrácia sem.
Főbb terrorakciók Franciaországban
2015. január 7. Két felfegyverzett terrorista tizenegy embert mészárolt le a Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerkesztőségében. Két nappal később egy párizsi kóser boltban ejtettek túszokat, négy emberrel végeztek.
2015. november 13. Párizsban hét helyszínen, éttermeknél, koncertteremben és a nemzeti stadion közelében követtek el összehangolt terrortámadást, a százharminc halálos áldozat közül több mint húsz külföldi volt. A 2004-es madridi merénylet óta legsúlyosabb európai terrortámadásért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta a felelősséget.
2016. június 13. A franciaországi Magnanville településen egy Iszlám Államnak hűséget fogadott férfi halálra késelte a helyi rendőrparancsnokot, s megölte annak feleségét is.
2016. július 14. – Az Iszlám Állam tunéziai híve kamionnal hajtott a Nizzában a francia nemzeti ünnep miatt összegyűlt tömegbe, nyolcvanhat embert gázolt halálra.
2016. július 26. A normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray templomában az Iszlám Állam két híve átvágta egy idős pap torkát.
2017. október 1. Egy férfi halálra késelt két fiatal nőt a Marseille-Saint-Charles vasútállomáson, az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.
2018. március 23. Túszokat ejtett és rendőrökre lőtt az Iszlám Állam egyik híve Carcassone városában, négy embert ölt meg.
2018. december 11. Az Iszlám Állam egyik követője tüzet nyitott a strasbourgi karácsonyi vásár látogatóira, öt embert ölt meg.
2020. január 3. Egy szalafizmusra áttért francia férfi egy embert halálra késelt és kettőt megsebesített Villejuif városának egyik parkjában.
Nyugat-Európa ezer sebből vérzik
A mindennapok részévé kezdenek válni a szolgálatok által nehezen kivédhető, egyéni támadások. Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint a nyugat-európai vezetők nem kínálnak valós megoldásokat.
– Megelőzhetőek a Párizs közelében történt lefejezéshez hasonló támadások?
– Az elmúlt években Németországban, Franciaországban és Olaszországban is többször bejelentették, hogy a szolgálatoknak sikerült szervezett, összehangolt terrortámadásokat megakadályozniuk. Ilyenkor van esélyük. A rendvédelmi és a titkosszolgálatok is tehetetlenek azonban az ilyen eseteknél, amikor gyorsan radikalizálódott elkövetők eszközbeszerzés nélkül, egyedül támadnak.
– Hozzá kell szoknia a nyugat-európaiaknak az ilyen borzalmakhoz?
– Tíz évvel ezelőtt még lehetetlennek tartottuk volna, hogy egy francia kisváros utcáján fényes nappal lefejezzenek egy békés állampolgárt. Ma viszont már szinte fásultan vesszük mindezt tudomásul.
– Hogyan reagál a politika? Lát valamilyen elmozdulást az eddigiektől?
– A nyugat-európai politikusok üres frázisokkal akarják megnyugtatni a választóikat. A saját tehetetlenségüket leplezik és persze lavíroznak is, hogy ne veszítsék el a bevándorlóhátterűek szavazatait. Emmanuel Macron francia elnök egy éve ígéri a szigorú fellépést az iszlamista támadások elkövetőivel szemben, de még mindig nem született új törvény. Három hete, a húsvágó bárddal elkövetett támadás után a belügyminiszter azt mondta, megerősítik azon helyek védelmét, ahol már volt támadás. A terroristák csak ott támadnak majd, ahol már korábban is? Szakmailag teljesen nonszensz kijelentéseket tesznek. Eközben zsidó származású állampolgárok tízezresével hagyják el Franciaországot, az emberek pedig már nemcsak a nagyvárosi no-go zónákban, hanem a békés kisvárosokban sincsenek biztonságban. Nyugat-Európa ezer sebből vérzik, de a szembenézés mégis elmarad.
(Őry Mariann)
Több ezren vonultak fel Párizsban szombaton a papírokkal nem rendelkező („sans papiers”) bevándorlók és az őket támogató aktivisták. A demonstrálók a bevándorlók jogi státuszának rendezését, lakhatásuk biztosítását követelték. Eredetileg az elnöki palotához akartak vonulni, ezt azonban a rendőrség nem engedélyezte. A Le Figaro napilap cikke szerint Franciaországban az illegális bevándorlók száma háromszázezer és hatszázezer közé tehető. A tüntetők közül sokan feketén dolgoznak, mint mondták, a járvány miatti lezárások alatt sem hagyták abba a munkát.
(ŐM)
