Külföld

Megkezdődött a csata

„Kemény és férfias” tárgyalások várnak hazánkra Brüsszelben – közölte Orbán Viktor. A kormányfő üzenetében úgy fogalmaz: a magyarok jövőjéről csak a magyarok dönthetnek

Nehéz tárgyalások elé néznek a tagállami vezetők a ma kezdődő uniós csúcson. A pénzügyi és az ideológiai természetű viták is hátráltatják a helyreállítási alap és a költségvetés elfogadását. Novák Katalin a német sajtónak megerősítette, hazánk ragaszkodik a hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárás lezárásához, a miniszterelnök pedig videóban üzent az országnak.

Megkezdődött a csata
Élénk párbeszéd egy korábbi EU-csúcson: Angela Merkel német, Andrej Babiš cseh, Orbán Viktor magyar, Mette Fredriksen dán és Mark Rutte holland kormányfő
Fotó: AFP/Dursun Aydemir

Kétnapos rendkívüli ülést kezd ma reggel az Európai Tanács Brüsszelben, hónapok óta először személyesen. Az uniós állam- és kormányfők a koronavírus-válság kezelésére szolgáló helyreállítási tervet és az Európai Unió új hosszú távú, 2021–27-es költségvetését vitatják meg. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán késő este nyilvánosságra hozott meghívólevelében elengedhetetlennek nevezte a két csomag elfogadását. „Minden erőfeszítésünket a fenntartható helyreállításra és fellendülésre kell össz­pontosítani” – fogalmazott a belga liberális politikus.

Az előzetes tárgyalásokon két kritikus pont rajzolódott ki, egy pénzügyi és egy ideológiai. Az úgynevezett takarékos négyek  – Svédország, Ausztria, Dánia és Hollandia – kezdettől fogva ellenzik, hogy az unió hitelt vegyen fel, a déli államok pedig vissza nem térítendő támogatás formájában részesüljenek ebből. Az uniós források jogállamisági kritériumokhoz kötését – ami a liberálisok régi követelése – pedig elsősorban Magyarország és Lengyelország ellenzi határozottan. Nem véletlenül fogalmazott videóüzenetében Orbán Viktor úgy, hogy kemény és férfias csata vár hazánkra, de a magyar parlament döntése világos, a magyar emberek pénzéről és jövőjéről csak a magyarok dönthetnek - ennek kell érvényt szerezni.

A Politico értesülései szerint az első vitapontban elsősorban Mark Rutte holland kormányfőt lesz nehéz meggyőzni a mostani vagy egy következő csúcstalálkozón. Hága úgy látja, a helyreállítási alap elsősorban nem is a pénzről szól, hanem a kormányzásról. Nemcsak Hollandia lehet kemény dió, hanem Svédország is. Stefan Löfven svéd kormányfő spanyol hivatali partnerével, Pedro Sánchezzel közös sajtótájékoztatóján a napokban azt mondta, konstruktívan áll hozzá a tárgyalásokhoz, de nem tudja kizárni a svéd vétót. „Szükségünk van helyreállítási alapra, de annak a valós igényekre kell irányulnia, előnyben részesítve a kölcsönöket a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben” – magyarázta.

Ami a jogállamisági vitát illeti, António Costa portugál kormányfő – aki a napokban Budapesten tárgyalt Orbán Viktor
magyar miniszterelnökkel – a Publicón megjelent véleménycikkében rámutatott, hogy ha továbbra is ragaszkodnak a jogállamisági kritériumokhoz, a visegrádiak blokkolhatják a helyreállítási alapot, a takarékosak pedig fellélegeznek. A Politico szerint a tagállamok előbb-utóbb kihátrálnak a jogállamisági mechanizmus mögül, a Népszava szerint azonban továbbra is meg akarják tartani ezeket, ha kompromisszumokkal hígítva is.

Objektum doboz



„Magyarország csak akkor járulhat hozzá az Európai Unió Covid–19-es újjáépítési alapjához, ha az EU lezárja a Magyarország elleni hetes cikkely szerinti eljárást” – közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár, a Fidesz alelnöke a Die Weltnek nyilatkozva. Novák a német lapnak hangsúlyozta, Magyarország jogállam, és ez így is marad, márpedig az országgyűlési határozat megszabja a kormány mozgásterét a mentőcsomagról szóló tárgyalásokon. Emlékeztetett, az unió történetében egy teljesen új dologról van: ez az alap egy olyan hitel, amit az EU-nak kellene felvennie, és amiért a tagállamoknak kell jótállniuk.

A magyar parlament ezzel kapcsolatosan alapvető feltételeket határozott meg: igazságosnak kell lennie,
a szegényebb országok nem kaphatnak arányosan kevesebbet, mint a gazdagabbak, és a pénzek szétosztását nem szabad politikai feltételekhez kötni. „Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tagállamokat nem zsarolják a politikai bunkósbotként használható jogállamiság fogalmával” – jegyezte meg Novák.

Emlékeztetett: 2011 után Brüsszelben az összes új magyar törvényt, beleértve az Alaptörvényt is, megvizsgálták és jóváhagyták, a jogállamisággal kapcsolatos vádak alaptalannak bizonyultak.

A Fidesz alelnökét Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel közös, német kereszténydemokrata politikusokkal folytatott berlini tárgyalásairól is kérdezték. Novák hasznosnak és korrektnek nevezte az egyeztetéseket. Szóba került, hogy a német média hisztérikusan tájékoztatott a koronavírus elleni magyar intézkedésekről, valamint a Fidesz és az Európai Néppárt viszonya is. Novák Katalin azt mondta: a német uniópártoknak – a CDU-nak és a CSU-nak – nem áll érdekében, hogy a magyarok elhagyják a Néppártot. Megjegyezte azt is, hogy a hangulat most némileg megváltozott amiatt, hogy a médiumok a magyar veszélyhelyzetről hamisan tudósítottak. Novák megjegyezte: „Sokakban felvetődött a kérdés, hogy ha ezek a beszámolók valótlanok voltak, akkor lehet, hogy a többi, Magyarországról szóló kritikus tudósítás sem volt igaz.” Kitért arra is, hogy a pártcsaládon belül a belső harcok helyett a valódi ellenfélre és a jövőt meghatározó kérdésekre kellene koncentrálni.

Kapcsolódó írásaink