Külföld

Kelemen Hunor: A román államfő a magyarok ellen kelt gyűlöletet

Államfőhöz méltatlan, hisztérikus kirohanásnak, a magyarok elleni gyűlöletkeltésnek nevezte Kelemen Hunor azt, hogy Klaus Iohannis román államfő Székelyföld autonómiastatútumának hallgatólagos elfogadása miatt azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”.

Kelemen Hunor: A román államfő a magyarok ellen kelt gyűlöletet
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke
Fotó: MH

Klaus Iohannis élesen bírálta a PDS-t amiatt, hogy - szerinte - a párt segédletével a parlament alsóháza kifutott a törvényes határidőből, s ezzel hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát.

Iohannis kijelentette, míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD „a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy „hova jutott a PSD, és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben”.

„Ez egy mérgező többség” - jelentette ki az elnök arra utalva, hogy a Ludovic Orban vezette kormány ellenzéke többséget alkot a parlamentben.

Hozzátette, az autonómiastatútum hallgatólagos elfogadása immár világossá teszi, hogy miért akart előrehozott választásokat tartani. „Nem akarom, hogy a nemzet fontos ügyeit a PSD döntse el Románia és a románok ellenében. Ez megengedhetetlen” - jelentette ki a román államfő, aki hozzátette: míg ő Románia elnöke, ilyen törvény nem létezhet. Iohannis egyébként a televíziós beszédét magyar nyelvű „Jó napot, PSD!”-vel indította.

Az államfő arra a kedden nyilvánosságra került fejleményre reagált, hogy a román Képviselőház - amelyet a PSD ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu vezet - kifutott a törvényes határidőből, s ezzel hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát.

A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott tervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozta ki.

Az RMDSZ határozottan elutasítja a román államfő megnyilvánulását

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a román államfő azzal riogatja honfitársait, hogy „a magyarok elveszik Erdélyt”, ami a - 90-es években jelentős támogatottsággal rendelkező, szélsőségesen nacionalista - Nagy Románia Párt (PRM) erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet.

„Ma az elmúlt harminc év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és gyűlöletbeszédet. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért” - olvasható Kelemen Hunor sajtóközleményében.

Az autonómiastatútumról a szenátusban hozzák meg a végső döntést. A szenátusban többségben lévő szociáldemokrata politikusok bejelentették: szerdán rendkívüli ülésre hívják össze a parlament felsőházát, hogy mielőbb elutasítsák a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet.

A Székely Nemzeti Tanács szerint Románia jövőjét nem lehet a gyűlöletre építeni

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állásfoglalásban jelentette ki szerdán, hogy Románia jövőjét nem lehet a gyűlöletre építeni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT) felszólította Klaus Iohannis államfőt, hogy vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a magyar emberektől, mert nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen.

A vitatott autonómiatervezetet kidolgozó SZNT állásfoglalása szerint az államfő üzenete „nyílt uszítás Románia magyar nemzetiségű polgárai ellen, nyílt és oktalan uszítás a szomszédos Magyarország ellen, sérti a két ország között megkötött államközi szerződést”.

Az SZNT hangsúlyozta: Székelyföld autonómiastatútuma építő jellegű törvénytervezet, amely maga mögött tudhatja a székely nép akaratát, készségét a párbeszédre, törvénybe iktatása Székelyföld polgárainak teljes és tényleges jogegyenlőségét szavatolja.

„Sem az államelnöknek, sem a román politikai pártoknak nincs elképzelése a jövőről. Pedig annyit illene tudniuk, hogy egy ország jövőjét nem lehet gyűlöletre építeni” - állapította meg a tanács. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, és minden rendelkezésére álló demokratikus eszközzel ezért fog küzdeni a jövőben is.

Az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa arra emlékeztetett, hogy az autonómiatervezetet 2004-ben, 2012-ben, 2017-ben és 2019-ben is benyújtották már a parlamentben, ez tehát nem tartalmaz újdonságot.

„Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy legitim politikai célokat fogalmazzon meg, és azokat képviselje, mi pedig mindig nyíltan, egyértelműen, a jogállam és a demokrácia keretei között kértük az autonómiát, és sosem mondtunk mást, mint, hogy Székelyföld autonómiája Románia állami keretei között valósulhat meg, a parlamentben elfogadott törvény által” - áll az állásfoglalásban.

Az önkormányzati tanács felidézte: már a középkorban sem volt ismeretlen gyakorlat, hogy közösségek autonómiát kapjanak. Így kapott autonómiát II. András magyar királytól az erdélyi szász közösség is, amelynek az államfő, Klaus Iohannis is tagja. Ez az autonómia tette lehetővé, hogy a szászok virágzó városokat építsenek, és közösségük sikeres legyen Erdélyben.

„Mi is egy sikeres Székelyföldet szeretnénk, és azt, hogy a román állam hivatalosan ismerje el azt a valóságot, miszerint ebben a régióban magyar nyelvű, magyar kultúrájú emberek élnek többségben” - közölte a tanács. Egyben arra emlékeztette Klaus Iohannist, hogy nemcsak a román nemzetiségűek elnöke, hanem minden román állampolgáré.

A SZÖT szerint az államfő egyértelművé tette, hogy nem támogatja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és nem támogatja a regionalizmust sem, amely fontos hajtóereje minden sikeres országnak. A tanács leszögezte: a továbbiakban is célnak tekinti Székelyföld autonómiáját, és elvárja, hogy Klaus Iohannis vonja vissza nyilatkozatát, „és kérjen bocsánatot a magyar emberektől azért, hogy hatalmával visszaélve nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen”.

EMSZ: elfogadhatatlan Klaus Iohannis magyarellenes kirohanása

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) magyarellenes kirohanásnak tekinti és elfogadhatatlannak tartja Klaus Iohannis román államfő szerda déli televíziós beszédét.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött EMSZ közleményben reagált az államfő kijelentéseire. Megállapította, Klaus Iohannis a néhai Vadim Tudort is megszégyenítő stílusban nyilatkozott, és azzal próbált riogatni, hogy „a magyarellenességéről szintén jól ismert PSD odaadta Erdélyt a magyaroknak”.

Az EMSZ a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő és irredenta Nagy-Románia Párt néhai elnökére, Corneliu Vadim Tudorra utalt. A közlemény címében kérdésként fogalmazta meg: „Iohannis az új Vadim?”

A pártszövetség úgy vélte, hogy „a romániai válságkezelésbe egyre látványosabban belebukó kormányzat és Klaus Iohannis államelnök egy régi, jól bevált trükkel - a magyar kártya újbóli kijátszásával - igyekszik elfedni a válságkezelési kudarcokat”. E kudarcok sorában a karantén alá vont kórházak sorait, az egyre fenyegetőbb gazdasági csődöt, a több százezer munkanélkülit, a koronavírus-járvány által okozott káoszt említette.

Az EMSZ megállapította, Klaus Iohannis államelnöki működésének évei alatt - néhány protokolláris húsvéti üzenettől eltekintve - képtelen volt a mintegy másfélmilliós erdélyi magyarsághoz anyanyelvén szólni. „Felháborító, hogy pártpolitikai játszmái során most mégis a magyar nyelvvel gúnyolódik, így próbálva meg egykori pártja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára kedvezően befolyásolni a politikai versenyt”.

„Közösségünk tagjait korábban fenyegették már meg akasztással szabad szimbólumhasználatunk jogos igénye miatt, támadtak már ránk botokkal hősi katonatemetőnkben, ellehetetlenítették a magyar nyelvű orvosképzést, Klaus Johannis mostani megszólalásával azonban ismét szintet lépett a romániai magyarellenesség. Jól látható, hogy a komoly titkosszolgálati háttérrel rendelkező államelnök uszít és gyűlöletet kelt, pillanatnyi politikai hasznot remélve. Ezzel azonban nemzeti közösségünkből - 20. századi módszerekkel - oly módon gyárt ellenségképet egy, a járvány miatt egyébként is felfokozott helyzetben, melynek következményei beláthatatlanok” - állapította meg az EMSZ.

A pártszövetség azonnali bocsánatkérésre szólította fel az államfőt, és megállapította, hogy a bocsánatkérés normális körülmények között a lemondásával együtt járna. Nyomatékosította, hogy nem a magyar közösség autonómiaigénye jelent veszélyt Romániára és állampolgáraira, „hanem az a csődös válságkezelés, melynek naponta emberéletek és egzisztenciák százai esnek áldozatul”.

A közleményt az EMSZ társelnökei, Csomortányi István és Mezei János írták alá.

A romániai diszkriminációellenes tanács vizsgálja Klaus Iohannis kijelentéseit

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján vizsgálni kezdte Klaus Iohannis kijelentéseit - közölte Asztalos Csaba CNCD-elnök a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva.

A Mikó Imre Szolgálat abszurditásnak tartotta, hogy a 21. században, egy európai ország elnöke azzal riogatja az embereket, hogy az országban élő egyik nemzeti közösség az ország szuverenitására tör, miközben a valóságban ez a közösség nyelvi, kulturális jogokat és reális decentralizációt kér.

A román politikai élet szereplői is megszólaltak

Az autonómiatervezet képviselőházi elfogadása és az államfő televíziós beszéde nyilatkozatháborút váltott ki az önkormányzati és parlamenti választásra is készülő romániai pártok sorában, de a kérdésben a Román Akadémia is megszólalt. A székelyföldi autonómiát valamennyi román megszólaló elutasította, de sokan Klaus Iohannis hangvételét is bírálták.

Traian Basescu volt román elnök, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: Iohannis nyilatkozata Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt néhai vezetője hangvételét idézi, és teljességgel nélkülözi a fair-play szabályait. Basescu ezt azzal magyarázta, hogy nemcsak a PSD, hanem a Iohannis által korábban vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) is ugyanolyan hibás a tervezet hallgatólagos elfogadásáért.

A liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna kijelentette: az autonómiáról nincs mit beszélni, az soha nem lesz törvény által elfogadva Romániában. A politikus ugyanakkor nevet nem említve azt is megjegyezte Facebook-üzenetében, hogy a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben „semmit nem segít a nacionalista diskurzus tudatos felélesztése”.

Dacian Ciolos EP-képviselő, volt miniszterelnök, a liberális Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke szerint az autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása támadás a románok és a magyarok ellen egyaránt, melyet a politikusok felelőtlensége és inkompetenciája tett lehetővé. Szerinte a hasonlóan érzékeny témákat azért vetik fel, hogy megosszák a társadalmat és lerombolják a reakciókészségét. Ciolos valószínűsítette, hogy a téma indulatokat gerjeszt, és arra ösztönzi a szélsőségeseket, hogy megpróbálják lerombolni mindazt, amit Románia a kisebbségi jogok terén felépített az elmúlt évtizedekben. Hangsúlyozta: a mindkét oldalon álló szélsőségekre gondolt.

Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke elismerte, hogy hiba történt a képviselőházban, de úgy vélte: ez a hiba könnyen javítható a szenátusban. „Amikor nincs mit adni a népnek, amikor nincsenek ötleteid a gazdaság újraélesztésére, amikor nincsenek források a nyugdíjak és a gyermeknevelési segély emelésére, akkor előveszed az utolsó kártyát: a nacionalizmusét” - minősítette Klaus Iohannis beszédét.

Úgy vélte, a jelenlegi krízishelyzetben felelőtlen politikusok ehhez az utolsó fegyverhez nyúltak, azt remélve, hogy így megmenthetik a széküket. Szerinte Klaus Iohannis ma azzal vádolta meg a PSD-t, hogy titkos megállapodást kötött az ország területe egy részének az átadásáról egy idegen hatalommal. Ehhez hasonlóan súlyos vád 1989 óta nem hangzott el. Felszólította az államfőt, hogy jöjjön a parlament elé, és tárja fel bizonyítékait. Vagy vannak bizonyítékok, és a megvádolt pártot be kell tiltani, vagy nincsenek, és ez esetben a hazug államfőnek kell lemondania - vélte Tariceanu.

Victor Ponta volt miniszterelnök, a Pro Románia párt elnöke kijelentette: pártja soha nem fogja megszavazni „az etnikai alapú területi autonómiát”. Úgy vélte: ez hamis téma, és a körülötte kialakult cirkusz, az államfő csatája a PSD-vel, ami nem segíti a valódi kihívások megoldását. Ilyen valódi kihívásnak nevezete a román gazdaság járvány utáni újraindítását.

Állásfoglalást tett közzé szerdán a Román Akadémia is. Ebben kijelentette, hogy „az úgynevezett Székelyföld” területi autonómiájának tervezete durván megsérti Románia alkotmányát. Az akadémia szerint „a modern kori történelmi fejlődés következtében a térségbeli etno-demográfiai valóság nem felel meg azoknak a középkori struktúráknak, amelyek egykor a térséget jellemezték”. Az akadémia arra emlékeztetett, hogy Románia a területén élő valamennyi etnikai közösség számára törvényi úton biztosított egy státust, amelyet az Európai Unió is elfogadott.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom