Külföld

A migránsroham komoly biztonsági kockázatot jelent

Százával, ezrével jöhetnek olyanok, akik kötődnek az Iszlám Államhoz

A migrációs válság biztonsági kockázatairól és a kezelési lehetőségekről is beszélt lapunknak Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója. Hangsúlyozta, a migránsok befogadása helyett a helyben segítésre kellene összpontosítani.

A migránsroham komoly biztonsági kockázatot jelent
Dezső Tamás szerint a NATO aktív szerepvállalására is szükség lenne
Fotó: MH

– Milyen a most Európába igyekvő migránstömeg biztonsági kockázata a 2015-öshöz képest?

– Sokkal nagyobb kockázatot jelentenek, különösen azok, akik Szíriából jönnek, és menekültstátusba kerülhetnek. Tavaly március 23-án az Iszlám Állam megszűnt létezni, miután a kurdok elfoglalták a terrorszervezet utolsó bástyáját, Baghúzt. A százezer harcosukból körülbelül negyvenezer volt a külföldi, és az iszlamisták fele maradt életben, akik szétszóródtak a világban, egy részük Európa felé vette az irányt, mások például Afganisztánba, Srí Lankára, a Fülöp-szigetekre mentek. Az ENSZ főtitkára tavaly augusztusában hatezerre tette azon külföldi harcosok számát, akiknek a sorsát nem ismerjük. Tizenháromezren voltak még fegyverben Szíriá­ban, akik közül sokan eljöttek. Nagyon-nagy az esélye tehát, hogy a most Szíriából és Irakból jövő fér­fiak között sokan vannak menekülő iszlamisták.

– Ki lehet őket szűrni?

– Aki egy magyar tranzitzónába érkezik, azt alaposan kikérdezik, megvizsgálják a hátterét. A görög–török határon történő tömeges áttörési kísérleteket tehát most sok iszlamista kihasználhatja, hogy átvilágítás nélkül érkezzen Európába. Ebben a tömegben százával, ezrével lehetnek olyanok, akik valamilyen módon kötődnek az Iszlám Államhoz, harcoltak, embert öltek. Voltak olyanok 2015-ben is, akiket a terrorszervezet küldött Európába, most azonban tömegével menekülnek a felelősségre vonás elől.

– Mivel magyarázható, hogy az EU vezetői máshogy ítélik meg a mostani görög határvédelmi erőfeszítéseket, mint öt éve ugyanezt Magyarország esetében?

– Amikor 2015-ben mindenki könnyes szemmel várta a menekülteket, Görögország úgy gondolta, hogy ez egy egyszeri alkalom. A tapasztalat azonban az, hogy ez a köztes lét válik az állandó állapottá. Az emberek azonban ezt nem tudják elfogadni. Nem lehet újabb migránsok százezreit Görögországba engedni. Észak-Macedóniában és Szerbiában is a határához közeledhet az emberek tűrőképessége. Ha a görög kormány szó nélkül átengedné a menekültáradatot, valószínűleg megbukna. A magyar határon 2015-ben regisztrált migránsoknak csak negyvenkét százaléka volt szíriai és iraki, valószínűleg most is hasonló a helyzet, nem lehet azt mondani, hogy csak szíriai menekültek érkeznek Görögországba, akik segítségre szorulnak. Rengeteg köztük a pakisztáni, afgán, észak-afrikai, ők is ezzel a hullámmal akarnak bejutni. Ráadásul a török–görög viszony hagyományosan feszült. Ez a mostani roham a török belpolitika és a közel-keleti hatalmi politika eszköze, amit a görögök az EU-val szembeni provokációnak tartanak.

– Az EU láthatóan nem készült B tervvel az EU–török-megállapodás felmondásának esetére. Milyen megoldást lehet most elképzelni rövid és hosszú távon?

– A kulcsszerepet az EU mellett elsősorban NATO-nak kellene játszania, hiszen nem hagyhatja szó nélkül, hogy ilyen feszültség van két tagállama határán. Kérdés, meddig feszíthetik a felek a húrt. Törökország számára kulcskérdés a szíriai szerepvállalás, Erdoğan elnöknek vannak belpolitikai megfontolásai, ráadásul az is közrejátszik, hogy Törökországnak el kell tartania három és fél millió migránst, miközben az EU nem fizette ki a 2016-ban a megígért hatmilliárd eurót. Tágabb értelemben a közel-keleti helyzet rendezésé­ben az újjáépítés lenne döntő. Volt 2017 őszén Irakban egy konferencia az újjáépítésről, és ott elhangzott, hogy a teljes újjáépítéshez az Iszlám Állam ellen folytatott háború után 88,2 milliárd dollárra lenne szükség. Németország négy év alatt szinte pontosan ennyi pénzt, nyolcvanmilliárd eurót költött a nála landoló másfél millió migráns ellátására – ha ezt mondjuk Irak újjáépítésére költötték volna, ott lényegesen jobb lenne a helyzet.

Migránsok a görög-török határon 2020. 03. 06-án
Migránsok a görög-török határon 2020. 03. 06-án
Fotó: BULENT KILIC / AFP

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom