Külföld

Törökország már nem tudja feltartóztatni a migránsokat

Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket - jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra a korábbi értesülésre reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.

Törökország már nem tudja feltartóztatni a migránsokat
Migránsok a török határnál
Fotó: ANADOLU AGENCY/Salih Baran

Kifejtette: a Szíriában zajló támadások következtében „mozgolódás van” mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében. A szóvivő emlékeztetett: Törökország már korábban közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán. Ankara menekültpolitikája nem változott, de már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket - mondta Celik.

A szóvivő hozzátette: konkrét támogatást akarnak látni az Európai Uniótól.

Csütörtökön 33 török katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban.

A források szerint a támadást a szíriai kormányhadsereg vagy a vele szövetséges Oroszország légiereje hajthatta végre.

A légicsapás hírére Recep Tayyip Erdogan török elnök összehívta stábját rendkívüli ülésre csütörtök este, Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter pedig telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Idlíbben történtekről. A Reuters hírügynökségnek a török biztonsági erők két tisztje pénteken azt mondta, hogy a török hadsereg tüzérsége válaszul lőni kezdte a szíriai kormányerők idlíbi állásait.

Ezzel párhuzamosan csütörtök késő este a Reutersnek egy név nélkül nyilatkozó magas rangú török tisztségviselő azt is mondta, hogy Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő „szíriai” menekülteket. Az illető elmondása szerint a török rendőrség, parti őrség és határőrség parancsot kapott arra, hogy ne állja útját a „szíriai” menekülteknek. Az egyelőre nem világos, hogy a Reuters-jelentések miért kifejezetten csak a szíriai menekülteket említik.

Hami Aksoy török külügyi szóvivő pénteki közleményében azt írta, hogy a szíriai események, amelyek miatt emberek százezrei váltak földönfutóvá Idlíb tartományban, tovább növelték a már amúgy is Törökországra nehezedő migrációs nyomást. Aksoy aláhúzta: „több Törökországban tartózkodó menekült és migráns, akit e fejlemények aggodalommal töltöttek el, megindult a nyugati határok felé”. „Amennyiben romlik a helyzet, ennek kockázata fokozódni fog” - hívta fel a figyelmet.

Az NTV török hírtelevízió péntek reggel arról számolt be, hogy egy körülbelül 150 fős afgán menekültcsoport tart a Törökország és Görögország közötti pazarkulei határátkelőhöz, miután a Törökország és Bulgária közötti kapikulei átkelőhelynél nem jártak sikerrel. A menetben nők és gyerekek is vannak.

Az NTV helyszíni tudósítója úgy tudja, a kapikulei határőrök azt mondták a menekülteknek, hogy ott nem kelhetnek át, csak erdős területen vagy a görög-bolgár határfolyón, az Evroszon keresztül.

A tudósító értesülése szerint a menekülteket afgán egyesületek buszokkal szállították Isztambulból a kapikulei határhoz, ahol legalább két órát várakoztak a fagyponthoz közeli hidegben. Egy törökül is beszélő afgán nő a riporternek azt mondta, hogy hajnali egykor érkezett hozzájuk a hír a határnyitásról, az autóbuszok pedig már várták őket és ingyen elhozták a határra. A nő állítása szerint a török csendőrök azt mondták neki, hogy a tengeri átkelés engedélyezett.

A Demirören török hírügynökség ezzel párhuzamosan 300 olyan menekültről írt, aki Isztambulból jött és a pazarkulei határátkelőhöz tart. A Demirören úgy tudja, hogy szíriaiak, irániak, irakiak, marokkóiak és pakisztániak is vannak közöttük. Mindazonáltal hozzáteszik: folyamatosan nő a határhoz közeli Edirne városába érkezők száma. A hírügynökség továbbá jelentett arról is, hogy az Égei-tenger partján, a török Canakkale tartomány Ayvacik körzetében is gyülekezni kezdtek a menekültek, hogy átkeljenek a görög Leszbosz szigetére, valamint Izmir tartomány Dikili körzetében is 160 migráns sereglett össze a tengerparton.

Görögország megerősíti a Törökországgal közös határai védelmét

Görögország megerősíti a Törökországgal közös szárazföldi és tengeri határai védelmét, válaszul arra, hogy Ankarában bejelentették: Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülteket - közölték magukat megnevezni nem kívánó görög kormányzati források pénteken.

Athén egyúttal kapcsolatba lépett az Európai Unióval és a NATO-val is.

Bulgária is megerősíti a határok védelmét

Boriszov a kormányülésen azt mondta, a legszigorúbb határellenőrzést vezetik be, egyúttal hozzátette: telefonon egyeztetni fog Recep Tayyip Erdogan török államfővel.

„Komoly fenyegetést jelent egy újabb, Törökország felől érkező migránshullám” - szögezte le a miniszterelnök, aki szerint a veszélyt növeli, hogy az európai országok a koronavírus elleni küzdelemmel vannak elfoglalva.

Ugyanekkor Kraszimir Karakacsanov bolgár védelmi miniszter bejelentette: Bulgária kész akár ezer katonát küldeni a bolgár-török határra. Hozzátette, hogy a határőrök pénteken már körülbelül 30 embert fordítottak vissza a határról.

Bulgáriának 269 kilométer közös határa van Törökországgal, ez egyben az EU külső határa is. Bulgária és Törökország egyaránt NATO-tag.

A NATO-nagykövetek rendkívüli tanácskozást tartanak Törökország kérésére

A NATO-tagországok nagykövetei Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak pénteken amiatt, hogy előző nap egy légitámadás során a szíriai Idlíb körzetében megöltek 33 török katonát - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében.

Tájékoztatása szerint az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetség alapító okiratának 4-es cikke alapján folytatnak megbeszélést a szíriai fejleményekről.

A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a NATO-tagországok tanácskozás összehívását kérhetik, ha úgy vélik, hogy területi egységüket, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszély fenyegeti. A cikk alkalmazását a NATO 1949-es alapítása óta hat alkalommal kérték, a legtöbb esetben Törökország.

Információk szerint az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett a NATO főtitkárával.

Az Észak-atlanti Tanács a NATO legfontosabb döntéshozó szerve. Általában hetente egyszer ülésezik nagyköveti, valamint hathavonta külügyminiszteri, illetve védelmi miniszteri szinten.

Csütörtökön szíriai, továbbá orosz harci repülőgépek bombázták az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt, sok súlyosan megsebesült.

Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek február közepén tartott tanácskozását követően aggasztónak nevezte a szíriai tartományban kialakult helyzetet. Kijelentette: a NATO elítéli a válogatás nélküli, gyakran a polgári lakosságot is fenyegető támadásokat. Arra szólította fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy állítsák le az offenzívát, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és segítsék elő az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét.

Törökország arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy nyilvánítsa repüléstilalmi övezetté Idlíbet

Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója pénteki Twitter-üzenetében arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a harcok dúlta, szíriai Idlíb tartományban tartózkodó civileket, és nyilvánítsa repüléstilalmi övezetté Idlíbet.

A források szerint az idlíbi támadást a szíriai kormányerők vagy a velük szövetséges Oroszország légiereje hajthatta végre. Idlíb légtere orosz kontroll alatt áll.

Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek országa a mérsékelt felkelőket segíti a konfliktusban, szerdán azt mondta, hogy igyekeznek megoldást találni Idlíb légterének ellenőrzésére, miután szerinte a török hadseregnek jelenleg „ez a legnagyobb gondja” a térségben. Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön jelezte: az orosz küldöttség kétnapos ankarai tárgyalásai ellenére továbbra is fennáll a felek között a légtérhasználat problémája.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom