Külföld

Átszabja az EP-t a Brexit

Sok tagállam már eleve pluszképviselőkkel készült a brit kilépésre

Negyvenhat képviselői hellyel lesz kevesebb az Európai Parlamentben (EP) a britek január 31-i hivatalos távozását követően, így 751 helyett 705 tagú lesz.

Bár 73 brit képviselő távozik, 27 mandátumot kiosztanak azok között a tagállamok között, amelyek lakosságuk méretéhez képest eddig kevesebb székkel kellett, hogy beérjék: Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország, Észtország, Lengyelország és Románia 1-1 pluszképviselőt küldhet a testületbe.

Az említett negyvenhat széket sem viszik messzire: a későbbi EU-tagállamok képviselői számára tartják fenn azokat. Az új székekkel gyarapodó tagállamok új képviselőit február 1-jével nevezhetik ki, elméletileg egyik országban sem kell választást tartani az EP létszámának változása miatt. Tíz tagállamban ugyanis már a 2019-es európai parlamenti voksolás alkalmával megválasztották már őket, Madrid, Hága, Bécs és Koppenhága esetében pedig egy-egy listával készültek a Brexitre.

Mindez persze átrajzolja az EP képét is. A brit képviselők jelentős része függetlenként politizált, a huszonhat Brexit-párti képviselő távozása lényegében megfelezi az 53 főnyi függetleneket. A második legnagyobb veszteség a liberális Renew Europe-ot éri, amely 11 szék elvesztésével 97 fősre zsugorodik. A Zöldek létszáma 74-ről 67-re, a szocdemeké 154-ről 148-ra csökken, de három széket a reformkonzervatívok (ECR) is vesztenek, így 62-en lesznek. Nemrég a brüsszeli VoteWatch agytröszt rámutatott, hogy az igazi nyertes az Európai Néppárt, amely 182-ről 187 főre duzzad, valamint az Igazság és Demokrácia (ID) pártcsoport, amelynek létszáma 73-ról 76-ra gyarapszik.

Enyhítenék a bevándorlás feltételeit

Kevesebb emberre kellene alkalmazni a brit kormány által ausztrál mintára bevezetni szándékozott pontrendszert, és az engedélyezési kritériumok között megszabott kereseti minimumot is lejjebb kellene vinni egy tanulmány szerint, amelyet a brit belügyminisztériumhoz köthető bevándorlási tanácsadó szervezet (MAC) jegyez. A szabályozás egyébként 2021 januárjától lépne életbe, a szervezet tanácsa szerint azonban csak a kiemelten magas végzettségűekre kellene alkalmazni, a szakképzetlen munkaerő kategóriába pedig be kellene vonni különböző, főleg építőipari szakmákat.

Kapcsolódó írásaink