Külföld

Von der Leyen: Az Európai Unió kész a Brexit-tárgyalások folytatására

Az Európai Unió várja az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választás eredményét, és készen áll arra, hogy a szigetország uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően minden nyitva maradt kérdéséről folytassa a tárgyalásokat Londonnal - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

Von der Leyen: Az Európai Unió kész a Brexit-tárgyalások folytatására
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard

Ursula von der Leyen Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az EU várja a hivatalos eredményeket és a brit miniszterelnök beszámolóját arról, milyen utat kíván kijelölni országának.

„Az Európai Bizottság készen áll a tárgyalásokra minden szükséges kérdésről, bármilyen forgatókönyv valósul is meg. Megvan a stratégiánk arra, hogy a tárgyalásokat fennakadások nélkül folytassunk” - fogalmazott. Fontos lesz, hogy az uniós tanács pénteken megadja ehhez a mandátumot - tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Charles Michel újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „kíváncsian várjuk, hogy a brit parlament képes lesz-e elfogadni és döntést hozni a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodásról”.

Ha ez teljesül, akkor az EU készen áll a következő lépés megtételére és mandátumot adhat az uniós bizottságnak a tárgyalások folytatására - mondta.

„Az európai országok egységesek, a döntéseik átláthatók, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az EU szoros együttműködést tartson fenn az Egyesült Királysággal” - tette hozzá.

„Világos eredmény született, ami azt jelenti, hogy tovább lehet lépni a brit uniós tagság megszűnésének megrekedt folyamatában” - nyilatkozta Stefan Löfven svéd miniszterelnök. „Ha minden forgatókönyv szerint halad, még 11 hónap van a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére. Ez azonban nagyon rövid idő” - figyelmeztetett.

Amélie de Montchalin francia EU-ügyekért felelős miniszter arról beszélt, hogy az Egyesült Királyságban tartott szavazás eredménye a még nyitott kérdések tisztázására ad lehetőséget, és „kikövezi az utat” az európai uniós tárgyalók előtt, hogy elkezdjék a jövőbeli kapcsolatokról szóló vita előkészítését„.

Franciaország hónapok óta döntést vár Londontól, hogy csökkentse a franciák, az európaiak és a brit nép számára is bizonytalan időszakot - mondta. „Ami ma este biztossá válik, hogy a dolgok tisztázódnak, noha még várnunk kell a végleges eredményekre” - fogalmazott. A francia miniszter hozzátette: „a Brexit esetében a legfontosabb dolog nem az elválás maga, hanem az, amit azután építeni fogunk”.

Michel: Megállapodás született Európa karbonsemlegessé tételéről

Charles Michel a sajtótájékoztatón azt is közölte, hogy az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon.

A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Arról tájékoztatott azonban, hogy Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására. „Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét” - fogalmazott.

Az állásfoglalás szövegét idézve elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.

Elmondta, hogy az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

Beszámolt arról is, hogy a tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében - közölte.

Az elfogadott állásfoglalás szövegét ismertetve elmondta azt is, hogy az EU megerősítette a Törökország ciprusi területen végzett, jogellenesnek tartott fúrási tevékenységeire vonatkozó korábbi álláspontját. Kijelentették továbbá, hogy a Törökország és Líbia közötti, a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás sérti egyes államok önállóságát, nem felel meg a Tengerjogi Egyezménynek, és semmilyen jogi következménnyel nem járhat más államokra nézve - tette hozzá a tanács elnöke.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy „mindannyian elkötelezettek vagyunk” a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt.

Tájékoztatása szerint, egy tagállam, Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér.

Kijelentette: nincs megosztottság Európa tagállamai között. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani. „Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre” - fogalmazott a német kancellár.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehatásának kötelezettsége alól. Azt mondta, az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el. Hozzátette, Lengyelország „nem lehet bűnös” amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni.

„A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani” - fogalmazott. Kijelentette, a célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból „nagyon jó megoldás”, az állásfoglalás ugyanis nagyfokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára - mondta.

Megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is. „Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából” - tette hozzá.

Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos évzáró csúcstalálkozójukon a hétéves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom