Szijjártó: Magyarország megvétózta a NATO közös nyilatkozatát

Magyarország nem hajlandó a geopolitika oltárán feláldozni a kárpátaljai magyar közösséget - mondta Szijjártó Péter. A miniszter hangsúlyozta: a NATO nagyköveteinek találkozója után szokásos gyakorlat a közös nyilatkozat kiadása, de ezt most Magyarország megvétózta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a hosszú előkészítő munka során a magyar kormány számos javaslatot tett arra, hogy a nyilatkozat tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek köteleznék Ukrajnát a magyar közösségtől elvett jogok visszaadására. Szerettük volna, ha ebben a közös nyilatkozatban szerepeljen olyan mondat, amely tartalmazza, hogy az ukránoknak teljesíteniük kell kötelezettségeiket, amelyeket nemzetközi jogszabályok, illetve nemzetközi szervezetek előírnak. Olyan javaslatot is tettünk, amely az Európa Tanácsra, illetve az ENSZ-re hivatkozik kisebbségi ügyekben - tette hozzá. Ezeket a javaslatokat nem fogadták el, így „nem tehettünk mást, megvétóztuk a nyilatkozatot” - mondta a miniszter.

Szijjártó Péter közölte: a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbség érdeke „az óceán túloldalán nem olyan fontos, de mi itt élünk Közép-kelet Európában, egy magyar ember érdeke is elég ahhoz, hogy kiálljunk érte”. Magyarország világossá tette: a NATO-n belüli minimális szövetségi szolidaritás az lenne, hogy egy ilyen közös nyilatkozat mondjon valamit az egyik tagállamhoz tartozó kisebbség jogfosztásáról, és szögezze le a jogok visszaállítását - mondta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az eurázsiai államok együttműködése a legjobb eszköz arra, hogy az Európai Unió megerősödjön, versenyképes legyen.

A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a világgazdaságban gyorsan változnak a folyamatok, „régi rendszerek omlanak össze, újak keletkeznek, régi barátságok mennek szét, újak alakulnak”. A világgazdaság két legerősebb szereplője az Egyesült Államok és Kína, miközben az Európai Unió lemaradt az államok közötti versenyben - jegyezte meg. Úgy vélte, az Európai Unió késlekedett, és nem adott megfelelő válaszokat a kihívásokra, ezek között említette az Egyesült Államok patrióta kormányzati döntéseit és Kína világméretekben is kiemelkedő, 6 százalék körüli növekedési ütemét.

A külgazdasági és külügyminiszter hibának nevezte, hogy az EU a verseny erősítése helyett számos, a belső versenyt korlátozó intézkedést hozott, amely egyben a külső versenyképes fellépést is gátolja. A közép-európai országok a verseny erősítésére az elmúlt években strukturális reformokat hajtottak végre, köztük adóreformot valósítottak meg, hogy versenyképessé tegyék gazdaságukat, ezzel szemben az EU az adóharmonizációt erőlteti uniós szinten - mondta.

A nyugat-európai államoknak azt üzenjük, blokkolni fogunk minden olyan intézkedést, kezdeményezést, amely az adóharmonizációt ráerőlteti az integrációra, mert az gátolja az adóreformot, a versenyképes fellépést, gátolja a fegyelmezett költségvetési politika megvalósítását - közölte.

Szijjártó Péter arról is szólt, hogy mára megváltozott a tőkebefektetések iránya; egyre több nagy keleti vállalkozás vásárol fel nyugat-európai cégeket. Míg 2007-ben a „tőkekifektetések” 77 százalékát amerikai és európai uniós multicégek hajtották végre, addig 2018-ban 37 százalékra csökkent a nyugati, amerikai és európai uniós cégek beruházásának aránya - mondta. Megjegyezte azt is, hogy míg évekig a magyarországi tőkebefektetésekben a német cégek álltak az első helyen, addig 2019 első fél évében a dél-koreai vállalkozások léptek a helyükre.

Évekig az a kritika érte Magyarországot, hogy orosz vállalatra bízta az ország a Paksi Atomerőmű új erőművi blokkjának megépítését, pedig a beruházásban részt vevő összes nagy szereplőt számba véve a paksi beruházás orosz-amerikai-francia-német és magyar közös projekt - emelte ki.

Szijjártó Péter közölte: Eurázsia, az eurázsiai országok együttműködése egyértelműen az EU, és azon belül Magyarország érdeke, mert erősíti a technológiai és tudományos fejlődést, lökést ad az EU versenyképességének javításához.