Külföld

Több százezer ember menekült el a török támadás elől

Két török minisztérium és három tárcavezető ellen vezetett be szankciókat hétfőn Washington, válaszul Törökország északkelet-szíriai offenzívájára.

Több százezer ember menekült el a török támadás elől
Több mint 275 ezer ember menekült el a török hadsereg támadása elől Északkelet-Szíriában
Fotó: AFP/ Delil Souleiman

Donald Trump amerikai elnök röviddel a közlemény megjelenése előtt harangozta be a Twitteren, hogy hamarosan aláírja a rendeletet a szankciók bevezetéséről. Megismételte, hogy teljes mértékben „kész gyorsan tönkretenni” a török gazdaságot, ha a török vezetők „folytatják veszélyes és destruktív útjukat”. Trump azt is kilátásba helyezte, hogy Washington újra ötven százalékra emeli a török acélipari termékek behozatali vámtarifáját, és véget vet a százmilliárd dolláros török-amerikai kereskedelmi megállapodásról folytatott kétoldalú tárgyalásoknak.

Az amerikai elnök szerint rendelete lehetővé teszi a „pótlólagos, erőteljes” szankciók bevezetését azok ellen, akik súlyos emberijog-sértéseket követtek el, akadályozzák a tűzszünet betartását és a menekültek hazatérését, erőszakkal küldték haza a menekülteket vagy veszélyeztették a békét, biztonságot vagy stabilitást Szíriában. Trump leszögezte, hogy a török katonai offenzíva kockára teszi a polgári lakosok életét, veszélyezteti a térség békéjét, biztonságát és stabilitását. Az amerikai elnök megismételte, hogy kivonja az Északkelet-Szíriában maradt amerikai katonákat, és csak egy kis létszámú kontingens maradt Dél-Szíriában, hogy folytassa az Iszlám Állam maradványainak felszámolását.

Moszkva reméli, hogy elkerülhető a török-szír összecsapás

Oroszország reméli, hogy a török és a szíriai fegyveres erők nem kerülnek közvetlen konfliktusba Észak-Szíriában - jelentette ki Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva kedden Moszkvában.

Bogdanov elmondta, hogy kapcsolatfelvétel történt „mindenki között” ennek elkerülése, valamint annak érdekében, hogy a felek álláspontját összhangba hozzák a nemzetközi jog normáival és elveivel, valamint „számításba vegyék a folyamatba bevont összes fél jogos érdekeit”.
A magas rangú diplomata ugyanakkor nem kívánta kommentálni a törökök és a kurdok közötti orosz közvetítés lehetőségével kapcsolatos értesüléseket.
„Reméljük természetesen, hogy meg tudnak állapodni. Mindenkinek meg kell egyeznie a másikkal: a szíreknek a kurdokkal és a szíreknek a törökökkel” - mondta.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy változatlanul október 29-én tervezik a szíriai alkotmányozó bizottság első ülésének megtartását.
Az orosz védelmi tárca kedden közölte, hogy az amerikai csapatok az iraki határ irányában elhagyták két, Dadat és Umm-Mial közelében található szíriai bázisukat. A minisztérium egy hétfő éjjel kiadott kommünikéjében valótlannak nevezte azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Moszkva beleegyezését adta volna Kobane észak-szíriai kurd város török elfoglalásához az Ankara által terrorelhárító műveletnek minősített északkelet-szíriai offenzíva keretében.

Időközben az amerikai elnök alá is írta a rendeletet, Mike Pence alelnök pedig arról tájékoztatott, hogy Trump beszélt telefonon Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és felszólította őt, hogy haladéktalanul vessen véget a hadműveleteknek Szíriában. „Az Egyesült Államok nem adott zöld jelzést a szíriai behatolásra” - szögezte le Pence, aki szerint Erdogan ígéretet tett arra, hogy a török erők nem fogják támadni a kurdok térségbeli fellegvárát, Kobane városát.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben bejelentette, hogy a jövő héten felkeresi a NATO brüsszeli központját. Nyomást fog gyakorolni a tömbbeli szövetségesekre, hogy kollektív és egyoldalú diplomáciai, illetve gazdasági intézkedéseket foganatosítsanak Törökország ellen. Esper szerint a török hadművelet szükségtelen és megfontolatlan volt, és az Iszlám Állam feléledéséhez vezethet.

Egy orosz tisztségviselő elfogadhatatlannak nevezte a támadást

Lavrentyjev azt mondta, hogy Moszkva és Ankara között a török hadművelet ügyében nem jött létre egyetértés, és hogy Szíria ügyében Oroszország mindig is önmérsékletre intette Törökországot.

„A török-szíriai határ biztonságát éppen azáltal kell biztosítani, hogy a határ egész hossza mentére (szíriai) kormányerőket kell kivezényelni. Ezért nem támogattuk sohasem azt az elképzelést, hogy oda egyebek között török egységeket vezényeljenek, nem is szólva a szíriai fegyveres ellenzékről” - fogalmazott a tisztségviselő.

Megerősítette, hogy a szíriai kormány és a kurdok képviselői valóban tárgyaltak egymással a hmejmími orosz légi támaszponton. Azt mondta ugyanakkor, hogy az orosz fél nem ismeri ezek eredményét.

Megjegyezte, hogy a Damaszkusszal való kapcsolatfelvételre éppen a török offenzíva ösztönözte a kurdokat. Kifejezte reményét, hogy a sikeres párbeszéd „nagy lépést jelent majd Szíria szuverenitásának, területi épségének és természetesen függetlenségének helyreállítása felé”. Elismerte, hogy Moszkva mindig tett „bizonyos közvetítő lépéseket” ebben az irányban.

A tisztségviselő azt hangoztatta, hogy Oroszország nem hagyja valódi összeütközés kialakulását Szíria és Törökország között, mert abban - mint mondta - senki sem érdekelt.

London felfüggesztette a török fegyverexport-engedélyek kiadását

London felülvizsgálat alá vette a Törökországba irányuló brit fegyverexportot és a vizsgálat ideje alatt nem ad ki új engedélyeket olyan hadfelszerelés törökországi exportjára, amelyet a Szíriában kezdett török hadműveletekben is fel lehet használni - közölte kedden a brit külügyminiszter.

Dominic Raab a londoni alsóházban, a szíriai török offenzíva ügyében tartott sürgősségi vitában felszólalva elmondta: Boris Johnson brit miniszterelnök a hétvégén telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, akit felszólított a szíriai hadműveletek befejezésére.

Raab kijelentette: a brit kormány elítéli Törökország szíriai intervencióját. Hozzátette: fontos ugyanakkor felismerni, hogy Törökországnak „vannak jogos aggályai is”.

A brit külügyminiszter ezek között említette azt a kockázatot, amelyet Törökország szerint az ország délkeleti térségében tevékenykedő, elszakadásra törekvő fegyveres csoport, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) jelent a török-szíriai határ biztonságára.

Több százezer ember menekült el a török támadás elől Északkelet-Szíriában

A bejelentés szerint a kurd adminisztráció fennhatósága alatt lévő területeken a török támadás miatt teljesen leállt a humanitárius segélyezés, a nemzetközi szervezetek kivonják alkalmazottaikat, emiatt a lakóhelyükről elmenekültek helyzete még rosszabb lett. Az elmenekültek között mintegy 70 ezer gyerek van - tette hozzá a szíriai kurd hatóság.

Több ENSZ-szervezet azonban - például az Élelmezési Világprogram (WFP) - azt közölte, hogy a veszély ellenére marad a térségben.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közölte: elképzelhető, hogy Törökországot felelősségre vonják a nemzetközi jog alapján azokért a kivégzésekért, amelyeket a vele szövetséges fegyveres csoportok hajtottak végre az offenzíva során. Jelentések szerint kivégeztek több kurd harcost és egy politikusnőt. A hivatal felszólította Ankarát, hogy vizsgálja ki ezeket az eseteket. Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője kedden Genfben bemutatott egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint az Ahrár as-Sarkíja nevű fegyveres csoport tagjai lefilmezték, amint egy út mentén szombaton Észak-Szíriában elfogtak és kivégeztek kurd harcosokat. A felvétel már bejárta a közösségi médiát.

A szíriai Ihbaríja tévé azt jelentette, hogy a szíriai hadsereg bevonult Manbídzs városba is a török támadás megállítására a kurd-szír megállapodás alapján. A tévé felvételein a város lakói üdvözlik a kormányhadsereg katonáit. A katonát kitűzték ott a szíriai zászlót. A Hawar News Agency kurd hírügynökség szerint az amerikai erők kedd reggel hagyták el a várost nyugat felé. A Törökországgal szövetséges szírai milíciák viszont arról beszélnek, hogy a Manbídzsbe szíriai lobogó alatt bevonuló haderő többsége a Népvédelmi Egységek tagja. A török védelmi minisztérium arró adott számot, támadás érte a török katonákat Manbídzsnál, egy katona meghalt, nyolcan megsérültek, és a válaszcsapásba 15 ellenséges harcost megöltek.

A szíriai hadsereg bevonulásának tényét megerősítette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat.

A Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia 2016-ban foglalta el Manbídzset az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettől. Törökország terrorszervezetnek tekinti az YPG-t.

Merkel: A NATO-ban is tárgyalni kell Törökország szíriai műveletéről

A NATO-ban is tárgyalni kell Törökország szíriai katonai műveletéről, és kívánatos, hogy a szövetség valamennyi tagországa hasonló következtetéseket vonjon le, mint az Európai Unió - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben, a norvég miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

A politikus az Erna Solberggel tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva fontosnak nevezte az EU-s külügyminiszterek hétfői tanácskozásán hozott döntéseket, és kiemelte: örvendetes, hogy a tagállamok között egyetértés volt.

A NATO-tag Norvégia kormányfője hozzátette: hazája is azonnali hatállyal leállította a katonai felszerelések törökországi exportját, és Németországhoz, illetve az EU-hoz csatlakozva elítéli a szíriai török offenzívát.

Norvégia felszólítja Ankarát, hogy hagyjon fel a művelettel, és tartsa tiszteletben a nemzetközi jog előírásait - tette hozzá.

Bulgária is felszólította Törökországot, hogy állítsa le támadását

Egy sor ország után kedden Bulgária is felszólította Törökországot, hogy állítsa le támadását a kurdok ellen Északkelet-Szíriában, mert offenzívája menekülthullámot indíthat el, és humanitárius válságot okozhat.

Bulgária 300 kilométer hosszan határos szárazföldön Törökországgal.
„Ragaszkodunk ahhoz, hogy a katonai offenzíva álljon le. Ez a konfliktus csakis diplomáciai úton rendezhető” - mondta Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök sajtótájékoztatón, azt követően, hogy részt vett a bolgár biztonsági tanácsnak a szíriai helyzetről tartott ülésén.

„Ha 50 ezer, 100 ezer vagy 200 ezer migráns érkezik Bulgáriába, akkor nem tudom, mi fog történni az országgal” - mondta Boriszov.

Ugyanakkor hozzátette: egyelőre nem tapasztalható Bulgária határán, hogy megnőtt volna a bejutással próbálkozó illegális bevándorlók száma.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom