Külföld

Észrevétlenül radikalizálódott a késes gyilkos

Egyre kevésbé vonzó a francia laikus állam a muszlimok, különösen a fiatalok számára

Nem jutott el a megfelelő hatóságokig, hogy Mickaël Harpon uszító hitszónokot látogat, vagy hogy helyesli a terrortámadásokat. Közben egész Franciaországban aggasztó a muszlimok radikalizálódása.

Észrevétlenül radikalizálódott a késes gyilkos
Szélsőséges nézeteket is terjesztenek a franciaországi mecsetekben
Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard

Egészen abszurd dráma kezd kibontakozni Franciaországban a párizsi késes rendőrgyilkosság kapcsán. Emlékezetes, múlt héten a francia főváros rendőrfőkapitányságán egy régóta ott dolgozó informatikus, Mickaël Harpon négy embert, közvetlen kollégáit szúrta halálra egy konyhakéssel. Őt egyébként a helyszínen agyonlőtték a rendőrök, azonban a 45 éves néhai informatikus ügyének védelmében egy ismert szélsőséges aktivista, Hadama Traoré tüntetést akart szervezni a férfi lakhelyén, Gonesse-ben, ezt azonban a belügyminiszter betiltotta.

A támadó 2003 óta dolgozott a rendőrség hírszerzési igazgatóságán, és 2008-ban tért át az iszlám hitre, környezete pedig tudott róla, hogy szóban eddig is támogatta az iszlamista bűncselekményeket, például a Charlie Hebdo hetilap szerkesztősége elleni 2015-ös támadást. Emellett szélsőséges szalafitákkal tartott fenn kapcsolatot, és nem akart nőkkel kezet fogni, tehát intő jel akadt bőven.

Tudjuk róla, hogy a felesége muszlim – válaszolta lapunknak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, s hozzátette: Harpon tengerentúli francia volt, akiket sokszor másodrendű állampolgárként kezelnek, ráadásul nagyothallott, innen eredhetett a frusztráltsága. Nyilvánvalóan igazságügyi szakértők hada dolgozik most Harpon motivációinak felderítésén. Ami biztos: 33 SMS-t küldött a feleségének a merénylet előtt, s mindegyik vallásos tartalmú volt.

Soós a tüntetés kapcsán furcsának találta, hogy Traoré közölte, Harpon nem volt terrorista, csupán
„a média és politika dezinformációja ellen akart fellépni”. Közben a férfi egy olyan mecsetbe járt, ahol egy radikális szalafista imám is prédikált (ő a rendőrségnek váltig állítja, hogy nem ismerte Harpont, csak néha kezet fogtak), de a fő kérdés Soós szerint az, hogy miért nem kezdték el megfigyelni miután ez kiderült, lévén, hogy az imámot már 2015-ben ki akarták utasítani az országból. Harpon következő átvilágítása munkaköréből fakadóan egyébként 2020-ban lett volna aktuális.

Nemrég izgalmas felmérés látott napvilágot az Ifop és a baloldali Jean Jaurès Alapítvány jóvoltából, amely szerint a franciaországi muszlimok egyre vonalasabbak, például az 1989-es 16 százalékhoz képest ma 38 százalékuk jár péntekenként mecsetbe, ami a Harponra vélhetőleg hatást gyakorló radikális imámhoz hasonló embereknek köszönhető. Egyre kevesebben fogyasztanak alkoholt, egyre jobban ragaszkodnak a halal étkezéshez, egyre többen akarják a fejkendőt legalizálni, és egyre többen gondolják, hogy az iszlám jognak meg kellene előznie a francia államét. Ennek kapcsán Soós közölte, számára az volt a legmegdöbbentőbb, hogy míg a keresztények esetében az idősebbek körében több a vallásos, a muszlimoknál pont fordítva van, a fiatalok fogékonyabbak a vallásra. Ők a többedik generációs bevándorlók, akik a diszkrimináció érzetére úgy reagálnak, hogy egy másik közösségben próbálják megtalálni önmagukat, miközben a terrortámadások hatására az iszlám elutasítottsága nőtt 2012 óta Franciaországban.

Egyébként a ma Orbán Viktor miniszterelnököt fogadó Emmanuel Macron elnök álláspontja is sokat keményedett bevándorlásügyben, talán mert ő akarja meghatározni a témát. Emiatt a szélsőjobbal való összejátszással is vádolják, és nyilván kockáztat is ezzel eleget saját térfelén, ugyanakkor meg van róla győződve, hogy a 2022-es választás már erről a témáról fog szólni – mondta Soós. Orbánnal minden bizonnyal a Brexitről is egyeztetnek, ami különösen érdekes lehet, hiszen mindkét ország kapcsán felmerült annak a lehetősége, hogy blokkolja a halasztási döntést – mondta Soós.

Több menedékkérő érkezett az EU-ba

Ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést svédországi határain Dánia a jövő hónaptól. Nick Haekkerup dán igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI szerint azzal a robbantásos támadással indokolta a döntést, amelyet augusztusban követtek el a dán adóhivatalnál. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal pedig közölte, hogy az idei év első nyolc hónapjában mintegy 456 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be az Európai Unióban, csaknem tíz százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
(HSz)

Kapcsolódó írásaink