Áder: Az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk

A klímacsúcson a magyar államfő bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Áder János leszögezte, hogy a klímára nem nyilatkozatok, kommunikációs versenyek hatnak, hanem csakis a végrehajtott programok.

Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön - mondta és hozzáfűzte, hogy ha mindenki hasonlóan cselekszik, akkor van remény.

Az egynapos New York-i klímacsúcsot Antonio Guterres ENSZ- főtitkár azzal a felkéréssel hívta össze, hogy ott a tagországok világos vállalásokat tegyenek és ne üres ígéretekkel érkezzenek. Most először fordult elő, hogy komoly hatalmi súllyal bíró, nagy országok nem kaptak felszólalási lehetőséget az ENSZ klímacsúcsán.

A magyar köztársasági elnök felszólalásában azért is indokoltnak nevezte az ENSZ főtitkárának kezdeményezését, mert a 2015-ös párizsi megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-monoxid-kibocsátása. A köztársasági elnök elmondta, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését.

Áder János a plénum előtt szólt arról, hogy Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy az ország energiafogyasztása is csökkent - ugyanakkor gazdasági teljesítménye jelentősen nőtt. Tavaly 0,6 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett 5 százalékkal nőtt a magyar GDP - szögezte le. „Az egy főre eső kibocsátásunk az egyik legalacsonyabb az iparosodott országok között, az USA-é például 3,5 szerese” - tette hozzá.

Kiemelte az is, hogy Magyarország 24 legnagyobb városa csatlakozott a legambiciózusabb nemzetközi klímaövezethez, tagja az Under2-nak. „Mindannyian, akik ma New Yorkban összegyűltünk, azt szeretnénk, ha lehető legrövidebb időn belül csak annyi szén-dioxidot bocsátanánk ki a világban, amennyit a természetes elnyelők, növényzet, talaj, víz semlegesíteni tudnak” - hangsúlyozta a politikus.

A köztársasági elnök azt mondta: Magyarország azon három vállalása, mely szerint 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását és bővíti atomerőművi termelését, lehetővé teszi, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka 2030-ra, szén-dioxidmentes legyen.

Áder János azt is az elérhető célok közé sorolta, hogy a magyarországi épületek energiahatékonyságát 2050-re legalább 30 százalékkal javítsák.

2030-ra minden 25 ezer főnél népesebb városunkban a közösségi közlekedésben már csak „E” autóbuszokat fogunk használni - szögezte le. Kiemelte, hogy Magyarország folytatja erdőtelepítési programját. Megjegyezte, hogy az elmúlt 100 évben a magyarországi erdőterület nagysága a kétszeresére nőtt. 2050-re az erdőterületeket 30 százalékkal növelni szeretnék az országban - hangzott el.

Az államfő Magyarország Virtuális erőmű programjával kapcsolatban elmondta, hogy az az energiahatékonyságot kívánja javítani magánszemélyeknél, cégeknél, állami intézményeknél. Azt is hangsúlyozta, hogy a programnak köszönhetően a magyarországi áramfogyasztás 6 százalékát nem kellett fosszilis forrásból előállítanunk. Közölte, hogy a programot Olaszországban, Nagy Britanniában, Romániában is elkezdték alkalmazni.

A következő napokban Áder János több hivatalos találkozót bonyolít le New Yorkban. Szerdán kétoldalú megbeszélést folytat Antonio Guterres főtitkárral is, valamint felszólal a Fenntartható Fejlődési Célokról szóló csúcstalálkozón, és jeles tudósokkal találkozik a CUNY Hunter College-ban.

A magyar kormány konkrét, tudatos, vállalható és megvalósítható stratégiát választott ahhoz, hogy Magyarország érdemben hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez - mondta Ferencz Orsolya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos főmunkatársa az M1 keddi műsorában. Ferencz Orsolya azt mondta, Magyarország komolyan veszi a vállalásait, sokat tesz azért, hogy megelőzze, illetve elhárítsa a klímaváltozás következményeit. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a gazdaságunk méretéből adódó mozgásteret is. Így Magyarország az EU kibocsátásának is csak egy részéért felel - tette hozzá.

A szakértő az államfő által is említett Magyarország Virtuális Erőmű programjáról elmondta: célja, hogy szektoronként, az egyénektől az intézményeken át a cégekig úgy formálja a szemléletet, hogy mindenki csökkenthesse az igényelt energiát. Ahogyan Áder János is mondta, az a legolcsóbb energia, amelyet nem kell megtermelni, az a legzöldebb energia, amelyet nem használunk fel - közölte.

Ferencz Orsolya elmondta: az emberiségnek energiára van szüksége, azt elő kell állítani, és minden előállítási formának van előnye és hátránya. Azok, akik ellenzik a nukleáris energiát, azt hangsúlyozzák, hogy radioaktív hulladék keletkezik az előállítással, de ha elfogadjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátást radikálisan csökkenteni kell, akkor kénytelenek vagyunk nukleáris energiát is használni - fogalmazott.

Ferencz Orsolya a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, komoly üzenet, kit „engedtek” hozzászólni a klímacsúcson, ezért büszkeségre ad okot, hogy Magyarország megkapta a lehetőséget. Ez is bizonyítja, hogy Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben példamutatóan jár el a méretéhez képest - mondta.

Csalódott Áder János államfő felszólalását illetően, de egyes javaslatait üdvözölte Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője az MTI-nek adott rövid értékelésében hétfőn este New Yorkban az ENSZ székházában.

A politikus, aki a világszervezetben tartott klímatanácskozáson végig jelen volt, az Áder János beszédében említett kérdések közül csalódottan fogadta a magyarországi szén-dioxid-kibocsátással, az erdőtelepítéssel és az atomenergiával kapcsolatos megállapításokat.  „Azt kell mondanom, hogy csalódott vagyok azért, amit a köztársasági elnök úr a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatban állapított meg. Mint mondta, Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, ez igaz is, de a tényekhez tartozik, hogy 2014-ben már 40 százalékos kibocsátást értünk el, és 2014 óta folyamatosan növekszik a kibocsátott szén-dioxid aránya” - hangsúlyozta Schmuck Erzsébet.

Hozzáfűzte: ha valóra válik mindaz, amit az Európai Tanács elnöke a hétfői klímakonferencián kifejtett, hogy tudniillik az Európai Unió célja 2030-ra az 50-55 százalékos csökkentés, akkor Magyarországnak nagyon komoly lépéseket kell még tennie.  Az LMP politikusa, kitérve a magyarországi erdőtelepítések ügyére, megállapította, hogy a hazai erdőterületek ugyan megkétszereződtek, de az utóbbi egy-két évben már nem lehet növekedésről beszélni. Bírálattal illette az erdők állapotát. Mint fogalmazott, nem lehetünk büszkék arra, hogy főleg fajtaidegen és nem tájhonos fafajtákkal gyarapodtak a magyar erdők.

A képviselő csalódott az atomenergia felhasználásával kapcsolatos tervek miatt is. „Én és az LMP folyamatosan felszólaltunk a paksi atomerőmű bővítése ellen, tehát a köztársasági elnök olyan vállalásokról beszélt, amelyekkel kapcsolatban nekünk más az álláspontunk” - szögezte le, hangsúlyozva, hogy az LMP nem tartja megoldásnak az atomenergia felhasználásának növelését.     Arra a felvetésre, hogy Áder János a klímakonferencián bejelentette a hazai naperőmű-kapacitások megtízszerezését és a szénerőművek bezárását 2030-ig, Schmuck Erzsébet kifejtette: „egyértelmű, hogy a szénerőművek leállítását üdvözöljük, bár mi azt szeretnénk, ha ez már 2030 előtt megtörténne, és például a Mátrai Erőmű élettartamát sem hosszabbítanák meg”. Kiemelte azt is, hogy a naperőművekre már korábban kellett volna gondolni. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a napelemekre korábban még adót is kivetettek.  

A 25 ezer lakosnál nagyobb lélekszámú településeken bevezetni tervezett elektromos buszokra utalva Schmuck Erzsébet óvatosságra intett. Mint fogalmazott, ezeknek a járműveknek az egész élettartamát kell figyelembe venni, és a szakirodalomból tudható, hogy az elektromos buszok elég komolyan környezetszennyezők.  

Schmuck Erzsébet a klímakonferencia egészét pozitívan értékelte. Szerinte a világ vezető politikusai felismerték, hogy az éghajlatváltozás korunk legnagyobb kihívása. „Itt az lesz a fő kérdés, amit Ferenc pápa is üzent az ENSZ klímacsúcsnak: hogy meglesz-e a politikai akarat a most felvetett vállalások valóra váltására?” - hangsúlyozta az LMP politikusa.